Vidrátszeg
| Vidrátszeg (Vidrasău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádtő |
| Irányítószám | 547612 |
| Körzethívószám | +40 x65[1] |
| SIRUTA-kód | 119965 |
| Népesség | |
| Népesség | 996 fő (2011. okt. 31.)[2] |
| Magyar lakosság | 9 (2011)[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 289 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Vidrátszeg
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 28′ 33″, k. h. 24° 24′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 33″, k. h. 24° 24′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vidrátszeg (románul Vidrasău) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Radnóttól északkeletre, Marosvásárhelytől 14 km-re délnyugatra a Maros bal partján fekszik. Közigazgatásilag Nyárádtőhöz tartozik.
Története[szerkesztés]
A falu nevét 1383-ban említette először oklevél Vidrazeg alakban. Későbbi névváltozatai: 1465-ben p. Vydradzeg, 1467-ben és 1519-ben p. Wydradzeg.
1466 előtt Vidrátszeg Meggyesfalvi Alárd László birtoka volt, ekkor azonban cserében Bogáti Andráshoz került. 1467-ben Szengyeli néhai benedek fia Mátyás tiltakozik amiatt, hogy néhai apja birtokának negyedét elada Meggyesfalvi Alárd Jakabnak. 1473-ban ecclesia parochialis B. Elizabet vidue in Wydradzeeg néven említették a falu {1235-ben) Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomát és a Kerelő és Cseged felé menő Kövesutat (via communis Kweswth) és a Berethalom nevű hegytetőt is. Birtokosai ekkor a Vidraszegi ~ Vidrádszegi, Mf. Alárdfi, Teremi ~ Teremi Sikesd, Szengyeli, Bethleni, Forrai és más családok voltak. 1482-ben Mátyás király parancsára ecsedi Báthory István vajdát, adomány címén, iktatták be Vidrátszeg birtokába. 1910-ben 693 lakosából 544 fő román, 85 cigány, 58 magyar, 6 német volt. A népességből 373 fő görögkatolikus, 44 református, 249 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1941–1956 között kivált belőle Recsa.
Népesség[szerkesztés]
1992-ben 819 lakosából 517 román és 4 magyar volt.
A 2002-es népszámláláskor 899 lakosa közül 789 fő (87,8%) román, 100 (11,1%) cigány, 10 (1,1%) magyar volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Határában van Marosvásárhely repülőtere, melyet 1969-ben építettek ki. Előtte az 1912-ben itt repülőbemutatót tartott Aurel Vlaicu szobra áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}