Marossárpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marossárpatak (Glodeni)
Emlékpark
Emlékpark
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Mezőmajos, Póka, Pókakeresztúr, Pusztaalmás
Polgármester Kozma Barna
Irányítószám 547275
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117122
Népesség
Népesség 2688 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2239
Község népessége 3817 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 54,39 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marossárpatak (Románia)
Marossárpatak
Marossárpatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 24° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 00″, k. h. 24° 36′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marossárpatak témájú médiaállományokat.
Marossárpatak környéke 1769–1773 között

Marossárpatak (románul Glodeni, németül Scharpendorf) község Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 13 km-re északkeletre a Sár-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Története[szerkesztés]

1263-ban Sarpatak néven említettek először az oklevelekben.

1319-ben p. Sarpataka, 1332-ben sacerdos de Sarpotok, 1333-ban Sarpatak, 1444-ben Sarpathaak, 1587-ben Saarpatak, 17601762-ben Sárpatak, 1808-ban Sárpatak, Schellenberg, 1913-ban Marossárpatak néven írták.

1318-ban Károly Róbert király Hennyng fia Jánosnak. 1446-ban 5 faluból álló uradalom és a Losonczi birtok volt: Sajó, Sárpatak, Unoka, Kisfülpös és Nagyfülpös tartozott hozzá.

1458-ban districtus Sarpathak Beszterce vár tartozéka

1468-ban p. Sarpathak simulcum castello néven várkastélyát említették.

1469-ben castellum Sarpathak Szentiváni Székely Mihályé volt.

1910-ben 1527, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2261 lakosából 1800 magyar, 294 cigány, 163 román volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint 3822 polgár él Marossárpatakon. Ebből román 810, magyar 2892, cigány 118, ukrán 1, lipován 1. A felekezeti megoszlás szempontjából a faluban él: ortodox 654, római katolikus 113, református 2660, pünkösdista 8, görög katolikus 159, baptista 2, adventista 80, unitárius 7, evangéliumi 5, zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 3, ágostai evangélikus 4, más 102, felekezeten kívüli 24, ateista 1.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Régi római katolikus - , a XVII. század második felétől reformátussá vált templomát 1939-ben lebontották, mai temploma 1916-ban épült.
  • római katolikus kápolnája az 1990-es években épült.
  • Teleki-kastély: A falu középén áll gr. Teleki Domokos romantikus kastélya, berendezését 1944-ben széthordták. 1967-óta mozgássérültek intézete.
  • A kastéllyal átellenben látható Szent István király szobra és az Erdély választott fejedelmeinek emléket állító szoborpark - Miholcsa József szobrászművész alkotásai
  • A település északnyugati szegletén elhelyezkedő dombon található a Teleki család piramis alakú kriptája, feltehetően a kripta fölötti emelkedésen lehetett az egykori középkori castellum.
  • 2008 óta minden év júliusában megszervezik a Marossárpataki tánc- és huszárfesztivált.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Magyarország Jászapáti, Magyarország

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]