Marossárpatak

Marossárpatak (Glodeni)
Emlékpark
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Marossárpatak
Rang	községközpont
Irányítószám	547275
Körzethívószám	0265
SIRUTA-kód	117122
Népesség
Népesség	2767 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2026 (2011)
Népsűrűség	50,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,39 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′, k. h. 24° 36′46.65, 24.6
Sablon Wikidata Segítség

Marossárpatak környéke 1769–1773 között

Marossárpatak (románul Glodeni, németül Scharpendorf) falu Romániában Maros megyében, Marossárpatak község központja.

Fekvése

Marosvásárhelytől 13 km-re északkeletre a Sár-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Története

1263-ban Sarpatak néven említettek először az oklevelekben. 1319-ben Sarpataka, 1332-ben sacerdos de Sarpotok, 1333-ban Sarpatak, 1444-ben Sarpathaak, 1587-ben Saarpatak, 1760–1762-ben Sárpatak, 1808-ban Sárpatak, Schellenberg, 1913-ban Marossárpatak néven írták.

1446-ban 5 faluból álló uradalom és a Losonczi birtok volt: Sajó, Sárpatak, Unoka, Kisfülpös és Nagyfülpös tartozott hozzá.

1458-ban districtus Sarpathak Beszterce vár tartozéka

1468-ban p. Sarpathak simulcum castello néven várkastélyát említették.

1469-ben castellum Sarpathak Szentiváni Székely Mihályé volt.

1910-ben 1527, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2261 lakosából 1800 magyar, 294 cigány, 163 román volt. A 2002-es népszámlálási adatok szerint 3822 polgár él Marossárpatakon. Ebből román 810, magyar 2892, cigány 118, ukrán 1, lipován 1. A felekezeti megoszlás szempontjából a faluban él: ortodox 654, római katolikus 113, református 2660, pünkösdista 8, görögkatolikus 159, baptista 2, adventista 80, unitárius 7, evangéliumi 5, zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 3, ágostai evangélikus 4, más 102, felekezeten kívüli 24, ateista 1.

Látnivalók

• Régi római katolikus - , a XVII. század második felétől reformátussá vált templomát 1939-ben lebontották, mai temploma 1916-ban épült.
• római katolikus kápolnája az 1990-es években épült.
• Teleki-kastély: A falu középén áll gr. Teleki Domokos romantikus kastélya, berendezését 1944-ben széthordták. 1967-óta mozgássérültek intézete.
• A kastéllyal átellenben látható Szent István és Szent László király szobra, és az Erdély választott fejedelmeinek emléket állító szoborpark - Miholcsa József szobrászművész alkotásai. Szintén a szoborparkban található Nagyboldogasszony szobra, a Sebesült huszár szobra, világháborús emlékmű és a marossárpataki népzenészek emlékét őrző faragott lista is.
• A település északnyugati szegletén elhelyezkedő dombon található a Teleki család piramis alakú kriptája, feltehetően a kripta fölötti emelkedésen lehetett az egykori középkori castellum.
• 2008 óta minden év júliusában megszervezik a Marossárpataki tánc- és huszárfesztivált.

Híres emberek

• Itt él Miholcsa József szobrászművész.
• Itt született Sárpataki Márton, Erdély főjegyzője.
• Itt született 1888-ban Tavaszy Sándor filozófus, a kolozsvári protestáns teológia és a kolozsvári egyetem professzora, az Erdélyi református egyházkerület püspökhelyettese.
• Itt született 1924-ben Szöllősi Árpád kutatóorvos.

Testvérvárosok

Jászapáti, Magyarország

Galéria

• 
  Szoborpark korábban, fatalapzatokon
• 
  Világháborús hősök emlékműve
• 
  A sebesült huszár szobra (régi helyen)
• 
  Szoborpark felújítva, kőtalapzatokon
• 
  Református templom

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• [1] Marossárpatak honlapja
• Képek a marossárpataki Teleki-kastélyról
• Juhász Tamás: Tavaszy Sándor. In Akik jó bizonyságot nyertek. A Kolozsvári Református Teológia tanárai (1895–1948). Kolozsvár: Protestáns Teológiai Intézet. 1995. 277–294. o.