Deményháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deményháza (Dămieni)
Demenyhazatavolbol.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Nyárádremete
Irányítószám 547213
SIRUTA-kód 116634
Népesség
Népesség 236 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 270
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Deményháza (Románia)
Deményháza
Deményháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 38′ 00″, k. h. 24° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 00″, k. h. 24° 52′ 00″

Deményháza (románul Dămieni) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 32 km-re északkeletre a Nagy-Nyárád felső folyásánál, annak jobb partján fekszik. Szomszédos települések keletről Mikháza, délről Márkod, nyugatról Búzaháza, északról Hodos és Jobbágytelke. Közigazgatásilag Nyárádremete község része.

Nevének kialakulása[szerkesztés]

  • 1567 – Dijmien háza
  • 1570 – Demien háza
  • 1602 – Demien háza
  • 1603 – Demjén háza – Székely oklevéltár II. 218. III.330.V.275, 257.
  • 1760-1762 Deményháza

Története[szerkesztés]

Már a rómaiak is ismerték vidékét. A falu határában római út nyomai láthatók, amely Búzaházától Deményházán keresztül Mikházáig tart. 1567-ben Dijmijenhaza néven említi oklevél, 1570-ben Demien háza, 1603-ban Demjén háza, és 1760-tól Deményházának említi az oklevél. 1719-ben pestisjárvány pusztította. 1910-ben 667 lakosából 648 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 297 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.

A "Székelyföld leírása" szerint: Márkodtól Északra, Deményházától Nyugatra terül el "Kada" tartománya, hol régen a hagyomány szerint Kada nevű ősvezér tanyázott, s hol "Vataháza" nevű, a tatárok által feldúlt falu feküdt. A megmaradt lakói Márkodra, Buzaházára és Deményházára telepedtek le, miért határa is ezen három falu közt oszlott meg. De ezen feldúlásnak régen kellett történnie, mert 1579. június 12-én Báthori Kristóf erdélyi vajda a vataházi praediumot, mely régen Márkod, Buzaháza és Deményháza határán volt s melyet Báthori István Váradi Pálnak a székely só-aknák kamara ispánjának és az udvar előtt kedves Lázár Lázárnak adományozott volt, s abban Tholdalagi Balázs görgényi várparancsnok és Lázár Ferenc Marosszék főbírája által egyenlően felosztva be is iktattak. Mely nevezett Vataházi praediumot, mi most valódi határai közt minden szántóival, kaszálóival, erdeivel, vizeivel stb. a fentebb megemlített Váradi Pálnak, Lázár Lázárnak és Pozsgai György árváinak adományozott örökösen. Az általuk eddig bírt Vataházi pusztát Marosszéken, mely Márkod, Deményháza és Búzaháza Marosszéki falvakhoz tartozik, amit Báthori István három részre osztva az illető falvakhoz kapcsoltatta a nekik, mint a falvak birtokosainak adta, kelt Ujváron 1579. június 12-én.

Deményházától északra van Székelyhodos, ez a vidék legnevezetesebb vásáros faluja, de nemcsak most a legnevezetesebb helysége ezen völgynek, hanem régen is központi anyaközsége volt e völgy falujának, sőt a nyárádmenti Búzaháza és Deményháza is ide tartoztak. Deményháza 1867-ben elszakadt tőle, és önálló egyházközséggé lett.

A korai egyházszerveződés 1333-ra tehető, mert a hodosi lelkész Johannes neve egy korabeli okmányban előfordul. Ez az okmány a hodosi katolikus egyház jegyzőkönyve szerint az országos levéltárban van, de hogy mi tárgyban kelt, arról semmi említés nincs. Biztosabb tudomást nyújt azonban e korban levő létéről a pápai dézsmák regisztruma, hol az 1332. évi 618. lapon ezt találjuk: „Johannes sac. de Husus solv. 2 ban aut”. Ugyan e néven a 732 és 764. 1599. december 11-én Vitéz Mihály vitézségükért : Jánosi Mátyás és Jánosi György deményházi gyalog-székelyeket Lófő (primipilis) rangra emelte.(Veress: Documente privitoare la istoria Arcdealului, Moldovei si Tarii Romanesti, Bukarest, Vol. V. 1932. 325, 326)

Orbán Balázs ezt írja Deményházáról: „ Búzaháza felül a Nyárádba jobbpartig beömlő Csadó és Gyertyános patakok mellett és a Nyárád oldalán elterjedő Deményháza, mint a „Szentföld” első faluja 1567 Registrumba Dymynháza néven szerepel 106 házzal kapuszám nélkül a feljegyzett helységek közt.”

A mostani Deményháza[szerkesztés]

  • Az orvosi rendelőt átalakították, melyben a Caritas emberei várják betegeiket és fogorvos is rendel minden hétfőn, szerdán és pénteken.
  • Római katolikus templomát felújították és az egyházi élet is gyarapodott, mert létrehoztak a gyerekeknek egy olyan házat, melyben délutáni oktatás folyik (ún. Sárgaház).
  • Felújított a tekepálya is.
  • 3 üzlettel rendelkezik.
  • 6 keresztet állítottak fel a falu különböző határaiban (a falu két végén, a hodosi tetőnél a "Gosztátnál", Ugraoldala tetejénél, a templom előtt, a falu főterén, melyet Tamás József segédpüspök szentelt fel)

Immár hagyomány a településen a nemzetközi tábor megszervezése. 2009.-ben Esztergomból Deményházára utazott 18 egyetemista. Mazgon Gábor atya vezetésével és Rózsa Gáspár atya közreműködésével megrendeződött a tábor melyben iszlai, ehedi, deményházi, mikházi, köszvényesi és remetei gyerekek vettek részt 2009. július.2-5 között.

Látnivalók[szerkesztés]

Érdekességek a faluról[szerkesztés]

  • Római úttal is rendelkezik, mely Traianus római császár uralkodása ideje alatt épült.
  • Jelentős ipara is volt a falu határában található 10 malomnak köszönhetően.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1830-ban Balogh Elek gyulafehérvári őrkanonok
  • Páter Orbán János Alajos, született 1793-ban, meghalt Szamosújváron papságának 62. évében 1878. március 29-én
  • Kovács Pongrác repülő őrnagy, született 1900-ban, elesett Szlovákiában 1945-ben

Deményháza képekben[szerkesztés]

Katolikus templom

Demenyhaza200911151.jpg

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]