Gyulakuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulakuta (Fântânele)
A gyulakutai református templom belül
A gyulakutai református templom belül
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang községközpont
Beosztott falvak Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke, Rava
Polgármester Varga József
Irányítószám 547235
Körzethívószám +40 x65[1]
SIRUTA-kód 116803
Népesség
Népesség 2164 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 2320
Község népessége 4693 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 337 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyulakuta (Románia)
Gyulakuta
Gyulakuta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 24° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 24° 45′ 36″
Gyulakuta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakuta témájú médiaállományokat.

Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) község Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (a román fântâna = kút).

A kút mai napig megvan a Kisutca és a Csorgó találkozásánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 21 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál fekszik. Szomszédja Kelementelke.

Története[szerkesztés]

A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. A település lassan fejlődött: 400-500 év múlva is csak 80 lakosa volt.

A reformáció idején Gyulakuta római katolikus volt. A hívei a pápának fizették a dézsmát, a pénzt, a gabonát és az ajándékot. 1530 után unitárius lett és 1559 után református. E vallás megszilárdulása Szövérdi Gáspár János nevéhez fűződik. A Lázár család gyámjául nevezte ki, aki később feleségül veszi Lázár János özvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a Rákóczi-korabeli kelyhet, amelyet az egyház 1934-ben eladott, és megépítette a református iskolát. Szávérdi Gáspár János nevéhez fűződik a kazettás mennyezet készítése is. Még ajándékozott az egyháznak egy mázsás harangot is.

Gyulakután az ellenreformáció későn, csak 1770-ben kezdődött, amikor Lázár János elrabolt egy osztrák grófnőt, ezért Mária Terézia neheztelt rá. Azzal a feltétellel bocsátott meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenállt.

1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A régi hőerőmű
  • 14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek, és vele együtt a nagy hírű Lázár család több magas rangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. A kápolnát 1950-ben lebontották.
  • A templom belsejében egy kisebb javítás során, régi katolikus jellegű freskókat találtak, amelyek ma is megtekinthetők.
  • A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezdte építeni, majd a Lázár, az iktári Bethlen és a Bánffy családé is volt.
  • A temetőben sok régi sírkő található, annak ellenére, hogy nagy részüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.
  • A Kultúrház előtt egy szökőkút, valamint a kijáratnál egy kézzel faragott székely kapu található
  • 1952-ben Romániában elsőként itt létesült földgázalapú hőerőmű, melyben négy darab 25 megawattos, szovjet turbina működött. 1996 óta nem üzemel. Lebontása után új erőmű épül a helyén.[4]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. 170 millió euróból építenek új erőművet a japánok GyulakutánTransindex, 2015. június 1.

Külső hivatkozások[szerkesztés]