Mezőszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezőszentandrás (Sântu)
RO MS Santu 1.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Tekeújfalu
Irányítószám 547379
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 118049
Népesség
Népesség354 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőszentandrás (Románia)
Mezőszentandrás
Mezőszentandrás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 49′ 59″, k. h. 24° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 59″, k. h. 24° 31′ 59″

Mezőszentandrás (románul: Sântu), németül Sankt-Andreas, más néven Szentandrás, Szentesháza; falu Romániában, Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tekétől délkeletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg Szent András tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely azonban nyom nélkül eltűnt.

Története[szerkesztés]

1228-ban Széplak (Debrád) határjárásában említették először, mint Bana ispán birtokát. 1319-ben Zentushaza, 1319-ben p. Scentushaza, 1323-ban p. Zentushaza, 1332-ben Gindusdorf, Sindusdorf, 1358-ban p. Zenthandryas, 1362-ben p. Zenth Andreas, 1468-ban p. Zenthandras néven volt említve.

1319-ben a király mint öröklött birtokot a Kacsics nemzetségbeli Mihály fia Simon ispánnak adta vissza, de még ez évben Simon unokatestvérének adományozta, mint a hűtlen Ipoch fia András elkobzott birtokát, majd nem sokkal később, 1323-ban Szécsényi Tamás vajdát erősítette meg e birtokban. 1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely is volt, papja ez évben kettő és fél kuntinus pápai tizedet fizetett.

1508-ban p. Zenthandras a Bánffy, Toroszkai, N. Ungor, D. Árka, Szobi, Bethleni, Bikli, Farnasi, Farnasi Veres, Kecseti, H. Farkas, Papfalvi családok birtoka volt. 1444-ben Papfalvi János ZenthAndreas nevű birtokát Farnasi Dénes védelme alá helyezte. 1473-ban Nádasdi Ungor János, 1639-ben pedig I. Rákóczi György volt a birtokosa.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 640 lakosából 617 román, 14 magyar, 9 német volt.

2002-ben 409 lakosa volt, ebből 400 román, 5 magyar, 2 német és 2 cigány nemzetiségű.

Vallások[szerkesztés]

A falu lakói közül 347-en ortodox, 56-an görögkatolikus, 4-en református hitűek és 1 fő evangélikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]