Mezőszentandrás
| Mezőszentandrás (Sântu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Tekeújfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tekeújfalu |
| Irányítószám | 547379 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 118049 |
| Népesség | |
| Népesség | 271 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 24° 36′ 03″46.801680°N 24.600744°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 24° 36′ 03″46.801680°N 24.600744°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőszentandrás (románul: Sântu), németül Sankt-Andreas, más néven Szentandrás, Szentesháza; falu Romániában, Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tekétől délkeletre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét valószínűleg Szent András tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely azonban nyom nélkül eltűnt.
Története
[szerkesztés]1228-ban Széplak (Debrád) határjárásában említették először, mint Bana ispán birtokát. 1319-ben Zentushaza, 1319-ben p. Scentushaza, 1323-ban p. Zentushaza, 1332-ben Gindusdorf, Sindusdorf, 1358-ban p. Zenthandryas, 1362-ben p. Zenth Andreas, 1468-ban p. Zenthandras néven volt említve.
1319-ben a király mint öröklött birtokot a Kacsics nemzetségbeli Mihály fia Simon ispánnak adta vissza, de még ez évben Simon unokatestvérének adományozta, mint a hűtlen Ipoch fia András elkobzott birtokát, majd nem sokkal később, 1323-ban Szécsényi Tamás vajdát erősítette meg e birtokban. 1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely is volt, papja ez évben kettő és fél kuntinus pápai tizedet fizetett.
1508-ban p. Zenthandras a Bánffy, Toroszkai, N. Ungor, D. Árka, Szobi, Bethleni, Bikli, Farnasi, Farnasi Veres, Kecseti, H. Farkas, Papfalvi családok birtoka volt. 1444-ben Papfalvi János ZenthAndreas nevű birtokát Farnasi Dénes védelme alá helyezte. 1473-ban Nádasdi Ungor János, 1639-ben pedig I. Rákóczi György volt a birtokosa.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 640 lakosából 617 román, 14 magyar, 9 német volt.
2002-ben 409 lakosa volt, ebből 400 román, 5 magyar, 2 német és 2 cigány nemzetiségű.
Vallások
[szerkesztés]A falu lakói közül 347-en ortodox, 56-an görögkatolikus, 4-en református hitűek és 1 fő evangélikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}