Jobbágyfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nem összetévesztendő a hasonló nevű Jobbágytelke faluval.
Jobbágyfalva (Valea)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Csíkfalva
Irányítószám 547629
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 120129
Népesség
Népesség677 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság583 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jobbágyfalva (Románia)
Jobbágyfalva
Jobbágyfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 33′ 49″, k. h. 24° 47′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 49″, k. h. 24° 47′ 49″

Jobbágyfalva (románul Valea, korábban Iobageni) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Csíkfalva községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 18 km-re keletre, Nyárádszeredától északra 3 km-re a Nyárád jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A helyi névmagyarázatok szerint a falu az egykori betelepített Jobbágyokról kapta a nevét: („Mer a faluba valamikor mind jobbágyok voltak, a báró hozta bé.”). Sokkal valószínűbb viszont az a névmagyarázat, miszerint a falu az egykori birtokosának nevéről lett elnevezve. Ezt támasztják alá a történeti források adatai is. Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli. A Jobbágy családnév ma is járatos a székelyeknél. A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.

Névváltozatok[szerkesztés]

Jobbágyfalva első fennmaradt írott szövegben való említése egy 1470-es forrásban található: Jobbagistwanfalwa (SzMA). Az ezt követő néhány más írott említései a következőek: 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA), 1503: Blasius toth de Jobbaghfalwa (SzMA). 1551: Jobbagyfalwa (SzMA), 1554: Jobbaghffalwa (SzMA), 1566: Maros Zékben Jobbágyfalvában. (SzMA), 1571: Jobbágyfalwa (SzTA, 184.), 1576: Jobbagyfalwa; „a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal” (SzTA, 184.), 1578: Jobbagyfalwa. Georgius Thott de Jobbagyfalwa (SzTA, 185.), 1603: Jobagjfalúa (SzMA), 1786: A Jobbágyfali alsó Fordulo hatar (SzT.), 1614: Jobbagyffalua (SzTA, 185.), 1634: iobagifalua (SzTA, 185.), 1851: „A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál” (HL), 1983: Jobbágy falva (Kat). 1935: Jobageni (Kat).

A falu nevének két ejtési névváltozata van: Jobbágyfalva és Jobbágyfala. A változatok megterheltségének kérdése főként szociolingvisztikai probléma. Az előbbi változatot főként az iskolázottabb nyelvhasználó réteg használja, ill. a nyelvhasználók többsége hivatalosabb környezetben, rendszerint akkor, amikor dialektus szintű kódváltást alkalmaz a nyelvhasználó, és a köznyelvi vagy regionális nyelvet nyelvezetet használ. A Jobbágyfala ejtési változat a nyelvjárásiasabb, ezt használja a jobbágyfalvi nyelvjárást beszélők nagy többsége familiárisabb környezetben.

Érdekes megfigyelni a név különböző változataihoz kapcsolódó irányhármasságot kifejező helyhatározóragok kapcsolási módját. A nyelvjárásiasabb Jobbágyfala névváltozathoz mindig a -ba/-ba/-ból ragokat kapcsoljuk: Jobbágyfalába, Jobbágyfalába, Jobbágyfalából. A köznyelvies Jobbágyfalva alakhoz pedig minden esetben a -ra/-n/-ról ragokat: Jobbágyfalvára, Jobbágyfalván, Jobbágyfalváról. Ezeket sosem kombinálják másféleképpen a névhasználók. Ez arra utal, hogy itt tulajdonképpen nem is csupán ejtési változatokkal, hanem két névváltozattal állunk szemben.

Története[szerkesztés]

Területe már a rómaiak által is ismert volt. Határában római út maradványai láthatók, a hagyomány egy erődítményről is beszél, ahova a lakosok veszély esetén húzódtak. 1470-ben Jobbagisthwanfalwa néven említik. 1910-ben 731 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 656 lakosából 592 magyar és 64 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1874 és 1884 között épült a korábbi fatemplom helyett.
  • Unitárius temploma 1938-ban épült a korábbi fatemplom helyett.
  • Fatemploma 1619-ben épült, a görögkatolikusok a 18. században vásárolták a római katolikusoktól, majd 1948-ban az ortodox egyházé lett. 1990 elején leégett,[3] majd az 1990-es években újjáépítették.[4]
  • A központban álló református templom.

Források[szerkesztés]

  • Benkő Loránd, A Nyárádmente földrajzi nevei, A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása, Budapest, 1947.
  • Csíkfalva adóközségének határleírása – Vărgata, Descrierea hotarului, Direcția Generală a Archivelor Statului, Tg. Mureș, Fond. Colecția de evidență cadastrală, nr. actului 4715, anul 1851.
  • Dénes-Mák László, A jobbágyfalvi római katolikus egyházközség története, Orosháza, 2008.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4567-5
  • Hoffmann István, Helynevek nyelvi elemzése, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.
  • Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Direcția Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecții de evidență cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4629, an 1893.
  • Jobbágyfalva adóközség katasteri telekkönyve – Registru cadastral financiar, Valea, Direcția Generala a Archivelor Statului, Tg. Mures, Fond. Colecții de evidență cadastrală, nr. inventar 986, nr. actului 4637, an 1935.
  • Orbán Balázs, Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, IV, Europai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1991
  • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. (H–O). Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1970.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Váradi Péter Pál, Lőwey Lilla: Erdély - Székelyföld - Felső-Nyárád vidéke. PéterPál Kiadó, 2008.
  4. marosszek.ro. [2012. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 7.)