Szövérd
| Szövérd (Suveica) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Ákosfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ákosfalva |
| Irányítószám | 547013 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 115058 |
| Népesség | |
| Népesség | 232 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 229 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 303 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szövérd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 26′ 03″, k. h. 24° 42′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 03″, k. h. 24° 42′ 55″ | |
 | |
| Szövérd weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szövérd (románul Suveica, németül Magerau) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Marosvásárhelytől 17 km-re délkeletre, a Göcsi- és az Andráspataka völgyfőjében, az Őr-hegy lábánál fekszik, Ákosfalvához tartozik. Szomszédai: Göcs, Harasztkerék, Balavásár, Gyulakuta A faluban 187 házszám található, ebből kb 25-30 lakatlan, kb 10-15 hétvégi ház, a többi lakott. A falu temetője az egyik legmagasabb dombján található, ahonnan belátható az egész környék.
Története[szerkesztés]
1332-ben Zoverd néven említik először. 1332-ben már volt temploma. Református temploma 1804 és 1806 között épült. 1910-ben 609 lakosából 599 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 296 lakosából 284 magyar, 11 cigány és 1 román volt.
Népessége[szerkesztés]
Legutóbbi felmérés szerint a falu lakossága 166 fő, amely a következőképpen oszlik meg:
- aktív lakosság= 45
- nyugdíjas lakosság= 95
- gyerekek száma= 24
Kulturális és spirituális élet[szerkesztés]
Az egyházi életet a faluban élő református lelkész ápolja. Az iskolát holland segítséggel építették újjá, benne az 1-4 osztályos diákok száma 9, az óvodások száma 10. Az 5-8 osztályosok Ákosfalvára járnak iskolabusszal. A falu elöregedése miatt kis mértékű a kulturális tevékenység.
Infrastruktúra[szerkesztés]
A faluban megtalálhatóak az infrastrukturális szolgáltatások, mint a földgáz, az elektromos áram, az utak aszfalttal burkolása még kissé hiányos.
Politikai élet[szerkesztés]
A településnek egy tanácsosa van, aki havonta a község gyűlésein részt vesz és megpróbálja elintézni a falubeliek gondjait.
Gazdasága[szerkesztés]
A falu lakosai nagyrészt nyugdíjasok, illetve mezőgazdasággal foglalkoznak. Van néhány vállalkozó, illetve napszámosok. A település lakóinak egy része Marosvásárhelyre jár be dolgozni. Két kis bolt látja el a falu lakosait.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A földek nagy része parlagon van. A gazdáknál kevés a traktor, a lovak száma is mindössze 10-15. A zöldségtermesztés, állattenyésztés, méhészet és szőlőtermesztés ágazatában folyik megemlíthető mértékű gazdálkodás.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Szövérdi Bálint az 1467-ben Mátyás ellen szerkesztett okmány egyik első aláírója.
- Innen származik a nagy hagyományú, magas méltóságokra emelkedett szövérdi Gáspár család.[3]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Orbán Balázs: A székelyföld leírása. Pest, 1868. Marosszék. V. A göcsi patak völgye.
.svg){kind=small}