1467

	1467 más naptárakban
Gergely-naptár	1467
Ab urbe condita	2220
Bahái naptár	-377 – -376
Berber naptár	2417
Bizánci naptár	6975 – 6976
Buddhista naptár	2011
Burmai naptár	829
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1459 – 1460
	Hindu naptárak
Vikram Samvat	1522 – 1523
Shaka Samvat	1389 – 1390
Holocén naptár	11467
Iráni naptár	845 – 846
Japán naptár	2127 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4163–4164
Kopt naptár	1183 – 1184
Koreai naptár	3800
Muszlim naptár	871 – 872
Örmény naptár	916 ; ԹՎ ՋԺԶ
Thai szoláris naptár	2010
Zsidó naptár	5227 – 5228

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek

Évek: 1462 – 1463 – 1464 – 1465 – 1466 – 1467 – 1468 – 1469 – 1470 – 1471 – 1472

Események[szerkesztés]

Határozott dátumú események[szerkesztés]

március első fele–április 1. – Mátyás magyar király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), illetve a koronavámot (vectigal corone).
június 15. – Károly burgundi herceg trónra lépése. (III. Fülöp fia 1477-ig uralkodik!)
július 20. előtt – Johannes (Müller) Regiomontanus – a königsbergi születésű csillagász – Esztergomban megírja az égitestek pályáját bemutató művét.
július 20. – Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban.
augusztus 18. – Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen.
augusztus 9. – Mátyás király az erdélyi lázadás leverésére indul, ami kiterjed Észak-, Kelet- és Dél-Magyarországra is.
szeptember 18. – II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fő- és titkos kancellárt.
október 29. – A brusthemi csata – Károly burgundi herceg leveri Liège városát.
november – Mátyás király hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai vajda ellen, mert IV. Kázmér lengyel királynak hűbéresküt tett és támogatta az erdélyi lázadást.
december 15. – Mátyás serege Moldvabányán vereséget szenved a moldvai vajda seregétől, s a király maga is megsebesül. (Mindezek ellenére III. (Nagy) István elismeri Mátyás főségét.)

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

Magyarországon megalakul a fekete sereg.
Vetési Albert püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfő, az első keltezett magyar reneszánsz emlék.
Az Itáliában élő karthauzi szerzetes, Pannoniai András – Hunyadi János egykori katonája – az uralkodói erényekről írt könyvet (Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánlja. (A kéziratos művet a modenai Este-könyvtár őrzi.)
II. Pál pápa savonai püspökké nevezi ki Giovanni Battista Cibot.^[1]