Mikháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikháza (Călugăreni)
Katolikus (ferencesrendi) templom
Katolikus (ferencesrendi) templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Nyárádremete
Irányítószám 547211
Körzethívószám +40 x65[1]
SIRUTA-kód 116616
Népesség
Népesség 618 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 504
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 436 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mikháza (Románia)
Mikháza
Mikháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 50″, k. h. 24° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 50″, k. h. 24° 52′ 47″

Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti „Szentföld” központja,[forrás?] legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indultak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzték. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtetett, a kápolnát pedig bővítette. Az építkezést 1678-ban fejezték be. Könyvtára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. A Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, két fő kivételével magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

1992-ben 581 lakosából 468 fő magyar, 107 román, 5 cigány és 1 német volt.

A 2002-es népszámláláskor 612 lakosa közül 504 fő (82,4%) magyar, (17,5%) 107 román, 1 (0,2%) pedig német volt.

A mikházi Szent István király tiszteletére emelt ferences templom felszentelése alkalmából készített nyomtatvány. A fémszínezett fakeret feltehetően a nyomtatvánnyal azonos időben készült. A templomot Jakub Franciszek Dluszki lengyel konventuális ferences és bákói püspök szentelte fel 1692. június 11-én. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]