Marosszentanna
| Marosszentanna (Sântana de Mureș, Sankt Anna an der Mieresch) | |
 | |
| A marosszentannai református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Marosszentanna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547565 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 114462 |
| Népesség | |
| Népesség | 4199 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1572 fő (2011)[1] |
| Népsűrűség | 156,04 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 314 m |
| Terület | 26,91 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 34″, k. h. 24° 33′ 15″46.576111°N 24.554167°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 34″, k. h. 24° 33′ 15″46.576111°N 24.554167°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszentanna témájú médiaállományokat. | |
Marosszentanna (románul: Sântana de Mureș, németül: Sankt Anna an der Mieresch) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentanna község központja.
Fekvése
[szerkesztés]A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől 6 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben említik először. Határában fontos régészeti lelőhelyek vannak. Különösen jelentős a gótok itt feltárt temetője az i. sz. 4. századból.[2], melyről a régészek önálló kultúrát, a marosszentannai kultúrát nevezték el. A környék római kori leletekben is gazdag.
Északi részét egykor Benefalvának nevezték. 1614-ben még tiszta székely falu volt, Balázsy Mihály földesúr azonban románokat telepített ide. 1910-ben 1250 lakosából 747 román és 503 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
1992-ben 1836 lakosából 996 román, 725 magyar és 115 cigány.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a községben 2077 román, 2005 magyar 181 roma anyanyelvűt tartottak nyilván.
A 2011-es népszámlálás alapján a község területén 2995 román, 2367 magyar, 206 roma és 4 német anyanyelvű lakos élt.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma román stílusban 1300 körül épült, 14. századi freskó díszíti. Nagyobbik harangja 1497-ből való, tornya 1930-ban épült.
- Ortodox temploma 1929-ben készült.
-
A református templom egyik freskója
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története 114. o.
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș. INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2025. november 2.)
Források
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. 114. o. ISBN 963 05 4203 X
További információk
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
