Nyomát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyomát (Maiad)
RO MS Maiad village.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Nyárádgálfalva
Irányítószám 547249
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 116910
Népesség
Népesség453 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság300 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyomát (Románia)
Nyomát
Nyomát
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 31′ 10″, k. h. 24° 42′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 10″, k. h. 24° 42′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyomát témájú médiaállományokat.

Nyomát (románul: Maiad) falu Romániában, Maros megyében. Nyárádgálfalva községhez tartozik, lakossága 2011-ben 453 fő volt.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Nyomát patakának észak-déli irányú völgyében fekszik, Marosvásárhelytől 12 km-re keletre, Nyárádgálfalvától 3 km-re északnyugatra. A falut dombok veszik körül, ezek közül legmagasabb a 498 méteres Nyomáti-tető (Dealul Maiad), ahonnan kiváló rálátás nyílik Nyomátra és a környező falvakra.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint nevét egy Moniat (vagy Maniat) nevű remetéről kapta, aki kápolnát épített ide, feltehetőleg a 13. század elején,[3] vagy a 14. században.[4] Temploma védőszentje után egykor Boldogasszonyfalvának is hívták.

Legelőször 1513-ban említik Monyath néven.[5] 1567-ben Monyat, 1580-ban Moniat vagy Boldogasszonyfalva, 1583-ban Moniád néven jelenik meg. A Monyat név szerepel egy jóval későbbi, 1764-es okmányban is.[3]

A Nyomát névalak 1713-ban jelenik meg először, majd a 19. századtól ez lesz az általánosan használt forma. Román elnevezése 1857-ben Niomatu, 1909-től Maiad.[5]

Története[szerkesztés]

A Moniat remete által épített katolikus kápolnát a faluközpontban álló unitárius templom elődjének tartják, és az Árpád-korra datálják. A reformáció után a reformátusok és az unitáriusok használták, majd 1634-ben a többségben levő unitárius híveknek ítélték. A reformátusok ekkor külön templomot építettek.[6]

A falut 1567-ben 9 háztartással jegyezték, a 19. század közepén 83 házat számlált.[3] 1910-ben 688, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1966-ban 543, 1992-ben 400,[7] 2002-ben 414, 2011-ben 453 lakosa volt.[8]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Unitárius templomának elődje román stílusban épült, korabeli freskókkal. 1634-ig az unitáriusok a reformátusokkal közösen használták, ekkor a többségben levő unitáriusoknak ítélték oda. Országos jelentőségű műemlék.[4]
  • Mai református templomának elődje 1893-ból származik; az 1990-es években újjáépítették.[9]
  • Mai ortodox temploma 1919-ből származik.[10]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. ^ a b c Orbán Balázs. X. Nyárád-Szent-László és vidéke, A Székelyföld leírása, IV. Marosszék. Pest: Ráth Mór (1868) 
  4. ^ a b Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  5. ^ a b Maiad. Arcanum Kézikönyvtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  6. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  7. Nyomát). Kutyahon. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  8. Nyárádgálfalva. ispmn.gov. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  9. Nyomát. Küküllői Református Egyházmegye. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  10. Cristache-Panait, Ioana. Biserici de lemn, monumente istorice din Episcopia Alba Iuliei. Gyulafehérvár: Editura Episcopiei Ortodoxe Române, 207. o. (1987) 

További információk[szerkesztés]

  • Vajda György. „A harangozók álma”, Népújság, 2016. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 29.) 
  • Nyomát. In Bakó Mária: A Közép-Nyárádmente középkori templomai. Kolozsvár: Babeș-Bolyai Tudományegyetem. 2007. 6–8. o.