Illyésmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illyésmező (Ilieși)
Biserica de lemn din Ilieşi03.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Szováta város
Irányítószám 545502
SIRUTA-kód 114881
Népesség
Népesség 454 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 449
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Illyésmező (Románia)
Illyésmező
Illyésmező
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 57″, k. h. 25° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 57″, k. h. 25° 07′ 48″

Illyésmező (románul Ilieși) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Szovátához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szovátától 3 km-re délkeletre, Maros megye keleti határán helyezkedik el, a Görgényi-havasok lábánál, a Juhod-patak völgyében.

Története[szerkesztés]

Illyésmező nevét 17601770 között említették először. Nevét egy Illyés nevű pásztorról kaphatta, aki itt irtást végzett és itt telepedett le.

1850-ben Illyes, 1854-ben Illyésmezö, Ilies, 1850-ben, 1913-ban Illyésmező-nek írták.

Orbán Balázs leírásában Illyés-mezeje, egy alig 80 éves telepként volt említve.

1799- 1845 között taxás családok (zsellérek) bérelték.

1910-ben 260 lakosából 259 magyar volt. Ebből 37 római katolikus, 142 görög katolikus, 81 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Maros-Torda vármegye Nyárádszerdai járásához tartozott.

Illyésmező közelében a fenyvesek szikláin állt valaha Rapsonné vára, melynek legendáját Kővári László írta le Erdély régiségei és történelmi emlékei című művében:

A rege szerint a szép Rapsonné ide hallá, a mikor Kolozsvárott a harangot megkondíták; a mig behuzák felöltözött, befogott, s ugy hajtatott, hogy még templomba ért.

Az útnak, hol Rapsonné e kocsikázást tevé maig is látszanak nyomai. A várból a Kaczatetőn, Szováta sódombja felé ment, s a nép ördögútjának nevezi. Ez út készítéséért Rapsonné az ördögnek egy hegy aranyot s egy völgy ezüstöt igért. Az ördög bériért jött, Rapsonné összefogta jobb keze három ujját, reá tett egy aranyot, tenyere völgyületébe pedig egy darab ezüstöt: im, a hegy arany s a völgy ezüst, szólt az ördögnek. A megcsalatott ördög erre méregbe jött, s a kész útat Szovátától egész Kolozsvárig összerontá, csak is a vár közelében hagyott fenn egy darabot.

A vár keletkezéséről okleveles adatok nem maradtak fenn, a kutatók véleménye szerint Rapsonné várát valószínűleg még az Árpád-korban, a 11. század körül emelhették. A vár az erdélyi határvédelmi rendszer tagjaként a bucsini átjáró védelmét, illetve a Sóvidék, a só őrzésének céljából épülhetett. Keletkezéséhez hasonlóan a pusztulása is kérdéses, nem valószínű, hogy megérhette az Árpád-kor végét.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Rapsonné várának maradványai [1]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)