Nagyteremi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyteremi (Tirimia)
Ro MS Tirimia (25).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Lukafalva
Irányítószám 547264
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117033
Népesség
Népesség874 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság242 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyteremi (Románia)
Nagyteremi
Nagyteremi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′ 57″, k. h. 24° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 57″, k. h. 24° 29′ 30″

Nagyteremi (románul Tirimia, korábban Teremia Mare, németül Gross-Wachsdorf) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 12 km-re délnyugatra, a Vajdakuta-, Verescserép- és a Botosédi-patakok találkozásánál fekszik a Somosd-tető előterében.[3]

Népessége[szerkesztés]

A Bethlenek a 18. században görögkatolikus románokat telepítettek az addig katolikus, majd unitárius, majd református faluba.[4]

A népesség változása 1850-től:[5]

Év Összesen Román Magyar Egyéb
1850 1028 751 255 22
1880 1070 704 338 28
1910 1291 807 478 6
1920 1276 918 349 9
1930 1347 947 382 18
1941 1308 843 460 5
1966 1140 831 309 -
1977 1040 752 274 14
1992 831 501 230 40

Története[szerkesztés]

1263-ban Theremy néven említik először. Katolikus lakossága a 16. században unitárius lett, de Bethlen János 1662-ben református hitre térítette őket és 1672-ben megkapták a román kori templomot is. A megmaradt 16 unitárius család új templomhelyet kapott, ahol hamarosan fel is épült templomuk. A régi református templomot 1904-ben bontották le, mivel a falun kívül állott, újat a faluban építették.[4]

A faluban a 16. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a 17. században nagyobb szabású várrá építették ki.[6]

A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állott, melyet Törökvárnak neveztek. A 18. század végén gr. Bethlen Kamilló épített kastélyt a lankás hegyoldalba,[7] amely az első világháború után pusztult el, romjai láthatók.[3]

1880-tól Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1920-tól jud. Târnava mică, 1930-tól jud. Mureş, 1941-től Maros-Torda vármegye, 1956-tól Magyar Autonóm Tartomány, 1966-tó, Maros Magyar Autonóm Tartomány része volt.[8]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Kripta-hegy gr. Bethlen Farkas és gr. Bethlen Lipótné kriptájáról nevezetes, melyek ma is láthatók a temető legmagasabb pontján.[7][3]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. a b c Nagyteremi. www.erdelyiutazas.hu (Hozzáférés: 2014. nov. 19.)
  4. a b Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  5. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  6. Nagy-Bodó Tibor: Az elpusztult nagyteremi kastély. Központ, (2016. okt. 21.)
  7. a b Orbán Balázs: A Székelyföld leírása : Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1  
  8. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992). varga.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2014. nov. 19.)