Bethlen János (főispán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
16691678
Előd Mikes Mihály
Utód Bethlen Farkas

Született 1613. november 16.
Kisbún
Elhunyt 1678. február 13. (64 évesen)[1]
Nagyszeben

Szülei Bethlen Farkas
Foglalkozás
  • történész
  • politikus
Vallás unitárius, majd református

Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16.Nagyszeben, 1678. február 13.[1]) erdélyi főnemes, politikus és katona.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné).

Műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.