Bethlen János (főispán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
16691678
Előd Mikes Mihály
Utód Bethlen Farkas

Született 1613. november 16.
Kisbún
Elhunyt 1678. február 13. (64 évesen)[1]
Nagyszeben

Vallás unitárius, majd református

Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16.Nagyszeben, 1678. február 13.[1]) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642-1716), Pál (1648-1686), Sámuel (1663-1708) és Borbála (Haller Pálné).

Műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Hanák Béla 2013: Hanák Béla: Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál: Bethlen János (1613-1679). Matrikula, III. évf. 4. sz. (2013. dec.) 22–26. o. Özvegye, Fekete Klára által írt, 1678. február 23-án kelt temetési meghívóból: „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... Végtére ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...”

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.