Magyarpéterlaka
Magyarpéterlaka (Petrilaca de Mureș) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Rang | falu |
Községközpont | Gernyeszeg |
Irányítószám | 547288 |
SIRUTA-kód | 117257 |
Népesség | |
Népesség | 455 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 371 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 384 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 21″, k. h. 24° 45′ 07″46.689166666667, 24.75194444444446.689167°N 24.751944°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 21″, k. h. 24° 45′ 07″46.689166666667, 24.75194444444446.689167°N 24.751944°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarpéterlaka (románul: Petrilaca de Mureș) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Gernyeszeg községhez tartozik.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Marosvásárhelytől 20 km-re északkeletre, a Maros és a Nyárád közti dombvidéken, a Péterlaki-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1332-ben említik először Peturlaka néven. Lakossága a reformációig római-katolikus, utána felveszik a református vallást.
Első temploma a középkorban, a 14. század táján épült, ezt később lebontották és a 18. században új templomot építenek helyette.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. A második bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz, de a második világháborút követően újra Románia része lett.
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 816 fő lakta a települést, ebből 797 magyar, 15 román, 2 német, 2 cigány.
2002-ben lakossága 505 fő volt, melyből 453 magyar, 49 cigány és 3 román volt.
- Itt született 1937-ben Csiszár Aladár híres erdélyi prímás.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
|
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap