Székelykál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykál (Călușeri)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Nagyernye
Irányítószám 547216
SIRUTA-kód 116670
Népesség
Népesség 627 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 554
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 354 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelykál (Románia)
Székelykál
Székelykál
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 24° 44′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 24° 44′ 14″

Székelykál (románul Călușeri) falu Romániában, Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 17 km-re északkeletre fekszik, lankás, dombos, erdős vidéken 362 m tengerszint feletti magasságban. A Nyárádtól mintegy 7 km-re, míg a Marostól 9 km távolságra található. Nagyrészt erdő veszi körül. A Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma közigazgatásilag Nagyernyéhez tartozik.

Története[szerkesztés]

Idézve Dr.Szabó Miklós könyvéből "Székelykál ősrégi maros-széki település, mely megőrizte székely -magyar jellegét, bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte, kíméletlen kegyetlenséggel pusztítva lakóit, féltve őrzött szellemi és anyagi kincseit. Emberi közössége nem tört meg sem az 1241. évi tatárjárás illetve a későbbi török dúlások idején, sem a Habsburg-hatalom "vas-igájában", vagy éppen belső, távolról sem kíméletles testvérharcoktól sújtva....."

1332-ben Kaál néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók.

1910-ben 930 lakosából 913 magyar volt, 1992-ben 665 lakosából 606 magyar, 57 cigány és 4 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1752-ben épült a hegy alatt, a középkori templom a Kripta nevű hegyen állott, ahol az egykori templom alatti kripta helye jól kirajzolódik.
  • Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.
  • Unitárius temploma amely 1760 és 1762 között épült.
  • Itt áll a Nagy család udvarháza.
Unitárius templom
Református templom

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt lakott sokáig Cserei Mihály történész, akinek itt udvarháza volt.
  • Káli Király István író, a " MENTOR" könyvkiadó igazgatója.
  • Dr.Szabó Miklós a "Székelykál 800 éves történetéből" című könyv szerkesztője, megjelenési év 2005.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)