Makfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makfalva (Ghindari)
Makfalva észak felől nézve
Makfalva észak felől nézve
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang községközpont
Beosztott falvak Cseje, Hármasfalu, Székelyabod, Szolokma
Polgármester Vass Imre
Irányítószám 547265
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117051
Népesség
Népesség 1577 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 4962
Község népessége 3250 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 380 m
Terület 74,88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Makfalva (Románia)
Makfalva
Makfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′
Makfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makfalva témájú médiaállományokat.

Makfalva (románul Ghindari, németül Eicheldorf) község Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának egyik legjelentősebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-Küküllő völgye Makfalvánál

Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. 380 m-es tengerszint feletti magasságban terül el.

Nevének eredete[szerkesztés]

A tatárjáráskori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből, egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a „makk” szóról kapta volna a nevét.[2]

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorláskori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka várának romja. A vár kisebb erőd, vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1950–ben épült a helyi Lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott erre a munkahelyre. Sajnos, ezen lenüzem működéséről is csak múlt időben lehet beszélni.

A Lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele: - a mezőgazdasági dolgozók mellett megjelent a munkásság. Az egykori fazekas családok leszármazottai itt kerestek munkahelyet. Jelentős helyet foglaltak el a község gazdasági életében a néptanács és fogyasztási szövetkezet mellett működő olyan kisipari létesítmények, mint a kőműves csoport, szűcs szekció, asztalos részleg, cipész műhely, állami malom. A vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon, és a községi könyvtár. Ezen középületek ma is léteznek, kivéve a vasútállomást. A kisipari létesítmények már nem találhatóak meg, csak a cipészműhely. A malom is magánkézbe került és az üzletek is, amelyek a faluban találhatóak.

Makfalva legígéretesebb fejlődése az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig tehető, amikor a falu teljes lakossága dolgozhatott a Lenfeldolgozó üzem egységeiben, a modern technológiára épült szarvasmarha telepen (ún. Complex), a mezőgazdaságban, valamint a közeli Sováta építkezésein (szállodák építése). Ebben az időszakban épült az új művelődési ház (Kultúrház), a tekepálya és több társasház, valamint iskola, óvoda bővítése új sportpálya, tornaterem, állatorvosi rendelő és más beruházások. Ezen időszakban történt a telefonvonalak kiépítése is, amely országos szinten is ritkaságnak számított köszönhetően az akkori községi vezetésnek, személyesen Szőcs Pál-nak elnök 1974-1987. Meg kell említeni ezen időszak országos ismeretségre is szert tevő iskolai énekkar és népi tánc csoportjának kimagasló sikereit (országos II. és III. díj) köszönhetően Gál László iskolaigazgatónak, a csoport tanítómesterének. Ez a fejlődés meglátszott a portákon (egyéni ingatlanokon) amelyek rendben tartása a tulajdonosok büszkesége volt. A házak előtt, virágok pompáztak, a Községháza (Néptanács) előtt rózsakert díszelgett,a fenyők, labdarózsa bokrok és orgonafák árnyékában, melyet az korábbi elnök Kálmán Imre idejében telepítettek (több mint 5000 tő),

Lakossága[szerkesztés]

Polgármesteri hivatal
Iskola
A makfalvai református templom

1992-ben, a községközpont 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt.

A 2002-ben tartott népszámlálás adatai Makfalva községben:

Makfalva község etnikai megoszlása (2002)
Nemzetiség Népesség (fő)
Magyarok 4962
Cigányok 82
Románok 29
Ukránok 2
Németek 1
Összesen 5076
Makfalva község felekezeti megoszlása (2002)
Vallás Népesség (fő)
Református 4391
Római katolikus 258
Unitárius 152
Adventista 129
Ortodox 29
Görög katolikus 13
Pünkösdista 12
Baptista 7
Evangéliumi 7
Evangélikus/lutheránus 1
Más vallású 68
Felekezeten kívüli 8
Nem válaszolt 1

Látnivalók[szerkesztés]

  • Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett.
  • A helyiek ezt tartják Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van.
  • A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta.
  • Fazekasfalu falumúzeummal, fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművész Vas Áron. Szobrai főleg népi motívumokat elevenítenek meg.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1891-ben Vass Áron állatszobrász.
  • Itt született 1821-ben Dósa Dániel királyi aljegyző, történész, publicista. A családnak rajta kívül még sok jeles tagja volt.
  • Itt született 1941-ben Suba László képzőművész, művészettörténész.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. G. A. Béla „Makfalva” című kötete alapján.

Külső hivatkozások[szerkesztés]