Völgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A völgy a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg.

Leggyakoribbak a hosszanti és a kereszt- vagy harántvölgyek. Ezek neve onnan ered, hogy a hegységek hosszában vagy keresztben húzódnak. A hosszanti völgyek rendszerint tágasak és a fenekükön felhalmozódó hordalékból álló talaj miatt lapályosak, bennük kisebb-nagyobb völgyi síkok vannak. A keresztvölgyek rendesen keskenyek, sok helyen völgyszorosokká szűkülnek. A hegyhasadékok is nagyobbrészt keresztvölgyekek, sőt valószínű, hogy keletkezésekor minden keresztvölgy csak hegyhasadék volt, amilyen a tordai hasadék. A keresztvölgyek legszebb példája Magyarországon a visegrádi völgyszoros. Közép-Európában az ausztriai Alpok mutatják a hosszanti- és keresztvölgyek legtanulságosabb példáit.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a völgy címszóra a Wikiszótárban!