Uzdiszentpéter
| Uzdiszentpéter (Sânpetru de Câmpie) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547555 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 119536 |
| Népesség | |
| Népesség | 1131 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 108 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 17,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 63,84 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Uzdiszentpéter
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 24° 16′ 12″46.72, 24.2746.720000°N 24.270000°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 24° 16′ 12″46.72, 24.2746.720000°N 24.270000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uzdiszentpéter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uzdiszentpéter (románul Sânpetru de Câmpie, németül Petersdorf) falu Romániában, Maros megyében, Uzdiszentpéter község központja.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Marosvásárhelytől 30 km-re északnyugatra fekszik, Barlabás, Meződomb, Sztrinatanya, Uzdiszentgyörgy és Tuson tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
Nevét 1268-ban Ouzd néven említik először. Nevének előtagja egykori úz lakóira utal. 1303-ban Ozdscentpet(ur) [Dl. 30 591] néven említette egy oklevél. Későbbi névváltozatai: 1305-ben Scenpetur, 1329-ben t. Ozdscenpetur, 1334-ben St. petro néven volt említve.
1303 után Ózdszentpétert Ózd megyében fekvőnek mondták, ami Györffy György szerint esperesi "megyét" jelenthetett. A település az Agmánd nemzetség birtoka volt, melyen 1303 után a nemzetség tagjai megosztoztak.
Temploma román stílusban épült, középkori, a 16. században, amikor a falu lakossága felveszi a református hitet, a templomot is átalakítják ennek megfelelően.
A falu egykor szarvasmarha vásárairól volt híres. A 17. század közepén fejedelmi udvarház állt itt. Református temploma van.
1910-ben 1550, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott. 1992-ben 1110 lakosából 741 román, 170 magyar, 1 német volt.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1900-ban Bitay Léczfalvi Árpád festőművész.
Hivatkozások[szerkesztés]
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=small}