Backamadaras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Backamadaras (Păsăreni)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang községközpont
Irányítószám 547455
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 118762
Népesség
Népesség899 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság821 (2011)[2]
Népsűrűség29,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,18 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Backamadaras (Románia)
Backamadaras
Backamadaras
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 37″, k. h. 24° 41′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 37″, k. h. 24° 41′ 48″

Backamadaras (románul Păsăreni) falu Romániában, Maros megyében, Backamadaras község központja. Nyárádbálintfalva és Szentgerice tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 18 km-re délkeletre, a Középső-Nyárádmentén terül el a Nyárád két partján.

A település a Backa dombról nézve.


Nevének eredete[szerkesztés]

A falu a tőle északnyugatra fekvő Backa nevű hegycsúcsról és madarakban gazdag erdőiről kaphatta a nevét. A román pasăre madarat jelent.

Az első írásos emlék 1392-ben Bachka Madaras alakban említi. Az idők folyamán viszont több alakban is előfordul: 1580-ban Baczkamadaras, 1602-ben Madaras, 1632-ben Baczka Madaras, 1854-ben Baczka-Madaras. Románul is sokat változott az elnevezés: 1733-ban Bancska-Madarás, 1760-62-ben Barza Madaras, 1854-ben Mederásu, 1921-ben Madarasu, 1926-tól Păsăreni.

Története[szerkesztés]

Az első hiteles írott adat 1392 április 15-én keletkezett, ahol Bachka Madaras néven említik. Diósgyőrből Zsigmond király arra utasítja a gyulafehérvári Káptalant, hogy Backamadarasi Pál fiait iktassa be a Küküllő vármegyei Kisszőlős helységbe, mivel az említettek új adományt kaptak erre a településre. Ezen az adaton kivül még van három Backamadarast érintő oklevél, amelyek a XV. századból származnak és bizonyítják településünk létezését. Ezek pontos dátum szerint 1409 december 10-én, 1484 május 20-án és 1485 június 2-án keletkeztek.[3]

A falu pontos keletkezésének időpontját sajnos nem ismerjük, levéltári adatok hiányában, de annyi biztos, hogy az első okleveles említést megelőzően is már létezett. Valószínüleg a XI-XII. század körül marosi gyepűt őrző szabad székelyek telepedtek le itt, akik 1560-ban tértek református hitre.

Részt vettek a Rákóczi- és a 48-as szabadságharcban is. 1910-ben a falunak 1211 lakosából 1169 magyar, 24 román, 10 cigány és 8 német. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi-alsó járásához tartozott. 1992-ben 969 lakosából 946 magyar 13 román és 10 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Horváth–Petrichevich-kúria

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Backamadarasi Kis Gergely (1738–1787) professzor, az erdélyi református egyház főjegyzője, a székelyudvarhelyi református kollégium második alapítója, az ottani református templom építtetője. Backamadarason emlékszobát létesítettek a tiszteletére.
  • Itt született és hunyt el Makkai Zsigmond (1863-1918) székely honatya, magyar országgyűlési képviselő, aki képviselő mivoltja előtt Backamadaras bírájaként, illetve híd- és útépítési vállalkozóként tevékenykedett. Neje: backamadarasi Bari Amália. Hét közös gyermekük közül négyen élték meg a felnőttkort. Több mint száz leszármazottuk 2013. augusztus 10-én, születésének 150. évfordulóján, egy emlékünnepséget szervezett a tiszteletére.
  • Itt született 1884-ben, székely nemes gazdacsaládban, Kacsó Lajos református lelkész, a Marosi Református Egyházmegye esperes-helyettese. Középiskoláit Marosvásárhelyen, a teológiát Kolozsváron végezte. Mint lelkész 1908-ban Pánczélcsehen kezdte meg szolgálatát, 1909 óta Mezőmadarason végzi hivatását. Neje: zabolai Szőke Ilona, gyermekei: Balázs és Lóránt. Irodalmi téren közismert munkásságot fejtett ki. Marosvásárhelyen 2 évig szerkesztette a „Barázda” hetilapot. Számos novellája, egyházi vonatkozású tudományos munkája jelent meg nyomtatásban. Volt magyarpárti elnök. Magyarsága miatt üldözték és 9 hónapig bujdosni volt kénytelen.
  • Itt született Csíki Sándor (1958-Nyárádszereda, 2014) testnevelő tanár, író. Írásai jelentek meg többek között az Erdélyi Naplóban, az Európai Időben, a Polgári Életben és a Népújságban. Hat kötet is fűződik nevéhez. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének és a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács elnöki tisztségét is betöltötte.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Backamadaras 600 éve, Pál-Antal Sándor, 1992