Kunsziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kunsziget
Bolgányi Bridge.jpg
Kunsziget címere
Kunsziget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállás község
Polgármester Lendvai Ivánné (független)[1]
Irányítószám 9184
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1233 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunsziget (Magyarország)
Kunsziget
Kunsziget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 31′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 31′ 15″
Kunsziget (Győr-Moson-Sopron megye)
Kunsziget
Kunsziget
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Kunsziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunsziget témájú médiaállományokat.

Kunsziget község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Földrajz[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedik el, a történelmi, földrajzi tájegységben, Tóközben.

Kisközség a Mosoni-Duna jobb partján, Győrtől 15 km, Mosonmagyaróvártól 28 km távolságra fekszik.

Országos közúton csak Öttevény felől, az 1-es főút 139,500-as kilométerszelvénye közelében kiágazó 14&nbsp101-es úton érhető el, de egy önkormányzati út átvezet innen, a Bolgányi híd érintésével a Szigetközbe, Dunaszentpál és Dunaszeg határvidékére is.

Éghajlat[szerkesztés]

Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú vidék. Az évenkénti napsütéses órák száma 1900 óra felett alakul, ebből a nyári évnegyed részesedése 770, a télié 180 óra. Az évi átlaghőmérséklet +10,0, a vegetációs időszakban +16,8 Celsius-fok, a hőmérséklet havi középértéke januárban –1,1, júliusban +21,0 Celsius-fok. A Mosoni-sík egészét tekintve évente 560 milliméternyi csapadék hullik a régióra, a keleti peremvidéket ennél valamivel kevesebb csapadék éri, sokéves átlagban az 550 millimétert sem éri el. Ebből a vegetációs időszakra 310-320 milliméter jut, a legcsapadékosabb időszak a május–július közötti évnegyed, a legszárazabb hónap a január. A hótakarós napok évenkénti száma 30 körül alakul. A Duna-völgy fekvése és a vidék északnyugati irányú nyitottsága határozza meg a Dévényi-kapun beáramló szelek uralkodó északnyugati irányát, 3-3,5 m/s-os átlagos szélsebességgel.

Története és mai élete[szerkesztés]

A római uralom idején őrállomás volt, ma még megtalálható a ma is romokban lévő Tündérvár a Mosoni-Duna közelében.

A község 1443-ban Zyeth néven szerepel a Hédervári család levéltárában található birtokmegosztási oklevélen. 1609-től 1882-ig Öttevény Sziget, majd ezután Kunsziget az elnevezése. Az elnevezés kialakulásának oka, hogy a település a számtalan Duna-sziget egyike volt, kevés lélekszámú lakossággal. A folyó szabályozása előtt számtalan ága hálózta be területét. Első előfordulása Öttevénysziget néven Ásvány, Ráró, Zsejke, Szentpál, Dunaszeg, Ladamér, Zámoly, Újfalu, Szabadi, Sziget, Öttevény, Győr és Kisbarát helységek társaságában 1443-ból való, mint a Hédervári család szállásbirtokainak egyike. Ekkor ugyanis „a Budai káptalan előtt Hédervári Lőrinc nádor és fia, Imre macsói bán, másfelől Tamásy János vajda fia, Henrik új egyezségre lépnek, hogyha bármelyikük magtalanul halna meg, összes birtokai osztatlanul a másik félre szálljanak.” A helység lakói ebben az időben magyarok voltak. A mohácsi vészt követő időben földesura Hédervári István, Zápolya-párti. Ugyanis Hédervári Istvánt, mint nándorfehérvári bánt, a vár hanyag kezelése miatt II. Lajos fő-, és jószágvesztésre ítélte, ezért az II. Lajos halála után Zápolya-párti lett.

Később I. Ferdinánd szigetközi birtokaitól megfosztja és azokat Bakits Pál huszárkapitánynak adja. Az ősi birtokot Lőrinc és György szerzik vissza. Öttevénysziget Lőrincé lesz, aki e helyen kastélyt és templomot építtetett. Halála után a Bakicsok birtokába kerül a falu, akik a kastélyt lerombolják. A reformáció idején a falu új földesura, Czobor Imre vallására az evangélikus hitre tér át. Az ősi birtokokat Lőrinc fia, János szerzi vissza. A felekezeti villongások következtében pusztul a falu.

1594-ben Győr török kézre kerül, s környékéről menekül a lakosság. Öttevényszigetet is elhagyják lakói.

1602-es adóösszeírás pusztult, lakatlan helységről tesz említést, mely csak lassan népesül be újra.

1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg lerombolja a falut, ezt követően német zsoldosok sarcolják meg.

1700-as évek elején a Viczay-Héderváry család hoz ide telepeseket.

1728-tól római katolikus anyakönyve van a falunak. Ekkor lakóinak száma 600 fő körül van.

Egy 1737-es feljegyzés szerint iskolamestert alkalmaz a község.

Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 3 földesúrról, 80 katolikusról és 81 evangélikusról tesz említést.

Az 1768-as urbárium szerint a falu földesura a gr. Viczay-Héderváry család.

Az 17841787. évi népszámlálás adatai szerint a helységben 98 házban 729 fő lakott.

1786-ban Öttevénysziget megszűnik Öttevény fíliája lenni és önálló plébánia lesz. A jobbágyfelszabadulást követően a volt jobbágyok évtizedekig pert folytattak a földesúrral, s csak a század végére sikerült egyezségre jutniuk.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei elkerülték a falut.

A 19. század közepétől kezdve a község jelentős mértékben fejlődik.

1882-ben a falu elvált Öttevénytől és önálló közigazgatási település lett. Közben nevét Kunszigetre változtatták, mivel a községnek szóló leveleket tévedésből több ízben Öttevényre postázták.

A folyamszabályozásig sokat szenvedett a település. 1899-ben az egész falut elöntötte az árvíz. A lakosság nagy többsége őstermelő volt, akik jó minőségű földeken gazdálkodtak. A község már a múlt században is híres volt sárgarépa és zöldség termeléséről. A nagybani piacra termelés a 20. század elején indult meg. Az árut csomókba kötve lovaskocsin szállították Pápa, Veszprém, Várpalota, Mór, Székesfehérvár piacaira. Az I. és a II. világháború között a zöldségtermelők szövetkezetébe tömörültek, s állami támogatást is kaptak a termeléshez. A Hangya Szövetkezet 1919-ben alakult meg a községben.

1950-es évek végén alakult meg, a megyében az elsők között, a takarékszövetkezet.

1949-ben kapott a falu villanyt.

Az 1989-es rendszerváltást követően a község önálló önkormányzattal bíró település lett. Ma minden fontos szolgáltatás megtalálható a községben. 1990-es évek óta igen jelentős fejlődésnek indult meg a község. Ebben az évben visszaállt az önálló, teljesen osztott iskola, melynek 1992-ben, az óvodával együtt, felújítására került sor. 1991-ben felújították a klubkönyvtárat, 1993-ban sportcsarnok épült a községben. 1987-ben szabadidőközpont létesült modern tekepályával. 1996-ben két gyár is épült Kunszigeten (Federal Mogul Hungary Kft. és a SICK Kft.). 1999-ben a egészségház felújításával és átalakításával modern egészségházat alakítottak ki. 2014-ben új óvoda épült a faluba. 2019-ben megépítették az Öttevény-Kunsziget kerékpárutat. 2020-ban pedig felújították az iskolát, és elkészült az új bölcsőde. Ma több egyesület működik a községben, melyek közül az 1884-ben alakult önkéntes tűzoltó-egyesület a legrégibb. Ezenkívül a községben faluépítő egyesület, Futball Baráti Kör, nyugdíjas klub, szabadidő- és lövészegylet, horgászegyesület is található.

Jézuskeresés[szerkesztés]

A Jézuskeresés évszázadok óta folyamatosan megőrzött szakrális népi hagyománya Kunszigetnek, mint kulturális érték, azon túl, hogy a település, illetve a helyi közösség részéről nélküle elképzelhetetlen húsvét ünnepe, nem csak a település számára érték, hanem megyei és országos szinten is elismerésre méltó.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tilai Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Tilai Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Lendvai Ivánné (független)[5]
  • 2002–2006: Lendvai Ivánné (független)[6]
  • 2006–2010: Lendvai Ivánné (független)[7]
  • 2010–2014: Lendvai Ivánné (független)[8]
  • 2014–2019: Lendvai Ivánné (független)[9]
  • 2019-től: Lendvai Ivánné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,6% cigánynak (roma), 1,5% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 1,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,1% (25,5% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Tündérvár, (római őrtorony romjai)
  • Kastély, (udvarház Honvéd pusztán - Szemelikker András főbirtokos építette 1922–23-ban)
  • Szent Antal fogadalmi kápolna
  • Első templomunk (Széchenyi Lőrinc építette 1670-ben, és fia Pál szentelte fel. Ezt 1831-ben le kellett bontani, életveszélyes volta miatt.
  • Mai templomunk 1844-ben épült. Ennek Mária-oltárát 1853-ban Heizer István készítette. A jelenlegi Mária-oltárt 1938-ban Varga Lajosné készítette.
  • Bányató (horgászási lehetőség)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. Kunsziget Helységnévtár

További információk[szerkesztés]