Ugrás a tartalomhoz

Koroncó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koroncó
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Koroncó címere
Koroncó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterRadicsné Kincses Mária (független)[1]
Irányítószám9113
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2620 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″47.600661°N 17.529269°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″47.600661°N 17.529269°E
Koroncó (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Koroncó
Koroncó
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Koroncó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koroncó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Koroncó község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Győr központjától mintegy 10 kilométerre délnyugatra fekszik. A 83-as főútról Győr-Ménfőcsanaknál délnyugat felé lekanyarodva, mintegy 5 kilométeres letéréssel érhető el a 8418-as úton. Sűrű autóbusz-közlekedése van a megyeszékhellyel. Egykor gazdasági vasút kötötte össze Győrszemerével, melyen személyforgalom is volt.[3]

Határában feküdt egy Dusnok nevű település is.[4]

Története

[szerkesztés]
Vendégfogadó

Első fennmaradt okleveles említése Koroncónak 1207-ből való. Hogy a 13. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy arról nevezte-e el magát, bizonytalan. 1585-ig a Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és „több nemes”, így a Koronczay és Újszászy, Gencsy és gróf Cseszneky családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként.

Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott.

A falu a török hódoltság alatt sokat szenvedett, és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, meghódított falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura szedte a vármegye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.

1683-ban a Bécs ellen tóduló török horda egy része Koroncó és Patona között vert hidat és ezen ment át. A falu ekkor elpusztult, de hamarosan újratelepült. Régi temploma abban az időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kapott, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított magának. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, amely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta, de a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.

A 150 éves török uralom alatt a falu elpusztult. Az oszmánok távozása után a visszatérő csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. A Rákóczi-szabadságharc egyik eseménye országos hírűvé tette a falu nevét, ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal, és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc sereg.

Feljegyzések szerint a holttestek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés következményei az egész vármegyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett elvittek, amit nem, azt elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Lóránt (független)[5]
  • 1994–1998: Horváth Lóránt (független)[6]
  • 1998–2002: Horváth Lóránt (független)[7]
  • 2002–2006: Horváth Lóránt (független)[8]
  • 2006–2010: Horváth Lóránt (független)[9]
  • 2010–2014: Radicsné Kincses Mária (független)[10]
  • 2014–2019: Radicsné Kincses Mária (független)[11]
  • 2019–2024: Radicsné Kincses Mária (független)[12]
  • 2024– : Radicsné Kincses Mária (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2054
2058
2074
2414
2609
2580
2620
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 2,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,9% (27,8% nem nyilatkozott).[13]

Az óvoda

[szerkesztés]
Az óvoda megnyitása a felújítás után

1980-ban létesült a községi, háromcsoportosvóvoda, 1990-ben került jelenlegi helyére, a Rákóczi utcai iskola mellett. A létesítményhez tartozik egy nagy udvar, benne különböző szórakoztató és fejlesztő játékkal (csúszda, homokozó). Az óvoda konyháján főznek az iskola számára is. A gyermekek egészséges mozgásigényét tornaterem szolgálja.

Az általános iskola

[szerkesztés]
Iskolai évzáró, 2011

A községben működik egy nyolc osztályos általános iskola is. Az felújított épületbe jelenleg (2015) 130 tanuló jár. A háromszintes iskola tornacsarnokkal, öltözőkkel, vizesblokkokkal, sport- és kémiaszertárral, igazgatói irodával, tanári szobával, informatika, fejlesztő/továbbképző valamint technika teremmel, interaktív táblákkal, biztonságos kialakítással, ebédlővel, betonos, bitumenes, valamint füves udvarral, a gyerekek részére kialakított külön biciklitárolóval, parkolóval, és egy utca felől megközelíthető modern játékokkal felszerelt játszótérrel rendelkezik. Az intézmény hivatalos neve: Koroncói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Vezetője: Némethné Máté Éva. Az iskolába az óvodából szállítják a tízórait, ebédet és uzsonnát. A Rákóczi-napok egy-két napig tartó versenysorozat, ahová más falvak (pl. Rábapatona) tanulói is ellátogatnak. A versenyeket egy Színe-Java Gála nevű esttel zárják, amelyen az iskola tanulói bemutatják zenés-táncos előadásukat, vidám színdarabjukat szavalataikkal, énekükkel.

Színe-Java Gála, 2012
Koroncó látképe madártávlatból
A Szent Anna-templom légi fotón

Civil szervezetek

[szerkesztés]

ÖTE Koroncó (Önkéntes Tűzoltó Egyesület)

[szerkesztés]

A koroncói ÖTE hosszú évek kihagyása után Szendi Tamás elnök vezetésével újra részt vehetett különböző helyszíneken, tűzoltó versenyen. Sok új csapat szerveződött: gyermek fiú és lány, ifjúsági fiú és lány, és felnőtt csapatok is. A 2016-os évben hat kupával térhettek haza a versenyzők Dunaszentpálról.

Koroncói Tutti Judo Klub

[szerkesztés]

A dzsúdóklub már sok-sok év óta működik és rengeteg díjjal térnek haza versenyzői. Az edzések eleinte a még felújítatlan kultúrházban folytak, de később átkerültek az iskola új sportcsarnokába.

További civil szervezetek Koroncón

[szerkesztés]
  • KKSSZE Labdarúgó szakosztály
  • KKSSZE Kézilabda Szakosztály Női Csapata
  • Jázminvirág Nyugdíjas Klub
  • Koroncói Polgárőr Egyesület
  • Összefogás Koroncóért Egyesület
  • Koroncói Sport Horgász Egyesület
  • KKSSZE Amatőr Teke Szakosztály
  • KKSSZE Kézilabda Szakosztály Férfi Csapata

Bodza és Szeder Családi Napközi

[szerkesztés]

A Bodza és Szeder Családi Napközi Koroncó legapróbb lurkóinak ad napközben szórakozást. Az édesanyák itt együtt lehetnek gyermekükkel, de akinek erre nincs lehetősége, az is nyugodt szívvel beadhatja ide gyermekét, mert jó kezekben van a hétköznapokban.

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Néma Sándor írása alapján
  • Mai élete: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA, Kaposvár, 2004) alapján
  • Ebenhöch Ferenc: Koroncó története
  • Ebenhöch Ferenc: A Koroncó vidékének kő-, bronz- és vaskorszaki leletei

Felújítások

[szerkesztés]
A felújított Polgármesteri Hivatal

A település egyre fejlődik, több felújítás ment végbe:

  • óvoda külső és belső
  • az általános iskola sportkomplexuma, vizesblokkjai, öltözői
  • a polgármesteri hivatal
  • a szolgáltatóház (kultúrház)
  • a temető ravatalozója
  • az árvíz miatt megerősítették a gátakat, s a tetejükre betonút is került
  • az elavult orvosi rendelő helyett is új épült
  • új tűzoltószertár épült
  • a takarék épületének átalakítása a polgárőrség számára
  • a focipálya fejlesztése, lelátók építése

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 1950-es menetrend. [2013. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Győr vármegye, Koroncó; Ábrahám Imre: Kiveszett szavak új gyűjtésű földrajzi nevekben.; Ezt nevezhették 1638-ban Uzsaly-Koroncónak. Lásd Ebenhöch Ferenc 1869: Koronczó története. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV, 351
  5. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  7. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  13. ↑ Koroncó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koroncó&oldid=27440960”