Koroncó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koroncó
Koroncó címere
Koroncó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Radicsné Kincses Mária[1]
Irányítószám 9113
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2074 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 73,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koroncó (Magyarország)
Koroncó
Koroncó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 02″, k. h. 17° 31′ 45″
Koroncó (Győr-Moson-Sopron megye)
Koroncó
Koroncó
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Koroncó weboldala

Koroncó község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Győrtől délnyugatra kb. 10 km-re fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győr-Ménfőcsanaknál jobbra kanyarodva 7 km-re található meg. Sűrű autóbuszközlekedése van a megyeszékhellyel. Egykor gazdasági vasút kötötte össze Győrszemerével, melyen személyforgalom is volt.[3]

Története[szerkesztés]

A római katolikus templom

Első okleveles említése Koroncónak 1207-ben volt. Hogy a XIII. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczay és Újszászy, Gencsy és gróf Cseszneky családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel.

Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakony-ér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakony-ér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott.

A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, meghódított falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.

A községháza. Azóta felújított állapotban van.

1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.

A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.

Vendégfogadó

Feljegyzések szerint a holttestek úgy feküdtek a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.

Az óvoda[szerkesztés]

Az óvoda megnyitása a felújítás után

1980-ban létesült a községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A Rákóczi utcában található az épület, amely közvetlenül a község iskolája mellett helyezkedik el. A gyerekek itt minden nap jól érzik magukat, az óvónők társaságában. A létesítményhez tartozik egy nagy udvar, benne különböző - a gyerekek számára - szórakoztató és fejlesztő játékkal (csúszda, homokozó). Az óvodában található ezen kívül egy nagy konyha, amelyben az iskolában tanuló diákok számára is főznek. Az épületben három csoport működik (kis csoport, középső csoport, nagy csoport). A gyermekek önfeledt szórakozását a sűrű programok, az egészséges és sportos mindennapjaikat pedig egy kiváló kialakítású tornaterem biztosítja.

Az általános iskola[szerkesztés]

Községünkben működik egy nyolc osztályos általános iskola is. Az egyre többet felújított épületbe jelenleg (2015.) 130 tanuló jár, de ez nem állandó. Az iskola egy hatalmas tornacsarnokkal, külön öltözőkkel (fiú, lány), bennük vizesblokkokkal, sport, valamint kémiaszertárral, igazgatói irodával, tanári szobával, tanárnői és tanár úri mosdóval, fiú és lány mosdókkal, 3 szinttel, informatika, fejlesztő/továbbképző valamint technika teremmel, interaktív táblákkal, biztonságos kialakítással, ebédlővel, betonos, bitumenes, valamint füves udvarral, a gyerekek részére kialakított külön biciklitárolóval, parkolóval, és egy utca felől megközelíthető modern játékokkal felszerelt játszótérrel rendelkezik. Az intézmény hivatalos neve: Koroncói, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az intézmény vezetője: Némethné Máté Éva. Az iskolába az óvodából szállítják a tízórait, ebédet és uzsonnát. Az iskolai mindennapokat szórakoztató programok teszik változatosabbá. Többek között tartanak Mikulás napi bulit, Farsangi bált, Rákóczi - napokat, amely egy két napig tartó versenysorozat, ahová más faluk tanulói is ellátogatnak. A versenyeket egy Színe - Java Gála néven emlegetett esttel zárják, amelyen az iskola tanulói bemutatják, hogy mit tudnak, többek között zenés - táncos előadásokkal, vidám színdarabokkal, versekkel, énekkel.

Forrás[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Néma Sándor írása alapján.
  • Mai élete: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA, Kaposvár, 2004) alapján.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Koroncó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. 1950-es menetrend

További információk[szerkesztés]