Gyömöre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyömöre
Szent Mihály római katolikus templom
Szent Mihály római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Jogállás község
Polgármester Németh Csaba[1]
Irányítószám 9124
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1214 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 61,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyömöre (Magyarország)
Gyömöre
Gyömöre
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 34′ 00″
Gyömöre (Győr-Moson-Sopron megye)
Gyömöre
Gyömöre
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Gyömöre község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásbsn.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye déli határánál a Győr–pápai vasútvonal melletti domboldalakon és völgyekben helyezkedik el. A Bakony-ér völgyét nyugatról szegélyező, kissé kiemelkedő földháton található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősidők óta lakott hely. Az avar gyűrű feltehetőleg idáig terjedt, legalábbis ennek emlékét sejtjük a határ gyürháti és gyüroldali dűlőinek neveiben. Régi okleveleinkben első birtokosául (1377) Gemevrei vagyis Gyömörei Györgyöt ismerjük, majd a Gencsy és gróf Cseszneky családok következtek. I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is enyingi gróf Török Bálintnak adományozta, s ekkor lettek a jobbágyok reformátusok. A birtok Nyáry Pálnéra szállott, akitől vétel útján az Esterházy család birtokába jutott. 1594-ben Győr után a Pápát ostromló Hasszán a falut elpusztította. Ez időben behódolt faluként volt számon tartva. 1619-ben a lakosság visszatelepült.

Millenniumi kereszt a templomkertben

Az 1629. évi megyegyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörét különböztettek meg. (Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert). Ami Pápához (a Török-féle birtok) tartozott az a Várfalva nevet viselte. A gyömörei plébánián 1729-től van az anyakönyv vezetve. A katolikus templom 1775-ben a pápai nagytemplom mintájára épült. Az első iskoláról az 1788. évi összeírás tesz említést. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az 1871-ben nyílt Győr–szombathelyi vasút Gyömörei állomása hamarosan több község személy és áruforgalmát bonyolította. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is volt. Ezenkívül magántulajdonban is működött ecet- és szeszgyár. Az első világháború előtt nagyon nehéz volt az élet. Munka nem volt, napszám és részes munka is kevés. Több család kivándorolt Amerikába. A harmincas években házhelyeket osztottak, ahova szoba-konyhás lakásokat építettek. A második világháborúban 14 zsidó családot deportáltak. A háború után ismét földet osztottak, de sokan a győri üzemekbe mentek el dolgozni. Az Ilonka-pusztai kastélyból iskola lett.

A községi tanács megalakulása után a községfejlesztés került előtérbe. Járdaépítés, új utcák kialakítása, összkomfortos családi házak építése történt, sok kölcsönnel. Az ivóvíz mindig gond volt, ezért mélyfúrású kút létesült a Rózsa Ferenc utcában. A községben, 1956-ban két termelőszövetkezet alakult, s ha-marosan fel is bomlott. Majd 1959-ben ismét két szövetkezet alakult meg. Egy hónap múlva Új élet néven egyesültek. A község közös tanácsot alkotott Téttel. A rendszerváltás után vált ismét önállóvá. Az új testületek az infrastrukturális lemaradás lefaragását célozták meg.

A termelőszövetkezet a rendszerváltás után megszűnt. Az emberek nagy részéből kényszervállalkozó vagy őstermelő lett. A hegytörvény életbelépése nem vonatkozott a gyömörei hegyközségre annak kis mérete miatt. Így sajnálatos módon kimaradtak a Pannonhalmi borvidék tagjainak közösségéből. Az igazgatási munkát a polgármesteri hivatal látja el. Az intézményhálózatában jelentős helyet foglal el a napköziotthonos óvoda. Az általános iskola 8 tancsoportos, melyet társulásban működtetnek Szerecseny községgel. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel gondoskodik a munkában elfáradt, magára maradt időskorúak napközbeni ellátásáról, szórakoztatásáról. Háziorvosi és védőnői körzet van a településen.

A soproni postaigazgatóság volt vezetője kezdeményezte 2001-ben új postahivatal építését, amit 2002-ben három hónap alatt megvalósítottak. Az ivóvíz-szolgáltatást a Pannonvíz Rt; a szervezett hulladékszállítást a Győri Kommunális Kft. végzi. Vezetékes gázberuházást hajtottak végre, mely 1998-ban elkészült. A csatornázás is befejeződött, ezért az önkormányzat a belterületi utak nagy részét már helyrehozatta. A gyömörei cigányság a 20. század elején telepedett le a faluban a mostani vasútállomás környékén. Majd a Felpécre vezető út mellé telepedtek át. A szocialista lakásépítési programban kerültek a községbe. Kisebb nagyobb összezörrenéssel beilleszkedtek a falu életébe. Többségüknek van munkahelye, a fiatalok képességeik szerint tanulnak. A közösség kulturális életét színesíti az évente rendszeresen megrendezett „Elhozta az Isten piros Pünkösd napját” hagyományőrző nap. Ma már hagyományosnak tekinthető a Térségi Népzenei Gála, amelyet 2003-ban már negyedik alkalommal rendeztek meg. Rendszeresen megjelenik a Gyömörei Lapok című helyi lap.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barokk stílusú római katolikus temploma 1767 és 1772 között készült el a pápai templom mintájára. Építtetése Eszterházy Károly és Fellner Jakab tervei alapján történt. Homlokzati órapárkányos tornyát gazdagon képzett törtvonalú sisak fedi. Berendezése a díszes főoltár 1666-ból való, a mellékoltárok, pedig a XVIII. századi alkotások. A szószék gazdagon díszített, míves faragású (18. századi). Különösen értékesek az 1770 körüli rokokó padok. A templom előtt kőkereszt 1861-ből való. A dombon álló templomhoz lépcsősor vezet a Vörösmarty Mihály utcából. A templom közelében evangélikus harangtorony található a Rákóczi u. 12. számú ház előtt. A temetőben romantikus stílusú kápolna, melyet Friedrich Károly és Mihály Borbála építtetett 1928-ban. A hívő elődök évszázadokon keresztül úgy is kifejezték hitüket, hogy anyagi erejükhöz mérten a településen és annak határában fa és kőkereszteket állítottak fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998; CEBA Kaposvár,2004) Bárdos Dezső írásainak átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyömöre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]