Bezenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezenye
Római katolikus templom és Nepomuki Szent János-szobor
Római katolikus templom és Nepomuki Szent János-szobor
Bezenye címere
Bezenye címere
Bezenye zászlaja
Bezenye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterMárkus Erika (független)[1]
Irányítószám9223
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1392 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 17° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 17° 12′ 56″
Bezenye (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bezenye
Bezenye
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bezenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bezenye (horvátul: Bizonja, Bizunja, németül: Pallesdorf, szlovákul: Beziň) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bezenye Győr-Moson-Sopron vármegye északnyugati szegletében, a Mosoni-síkságon, az osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál Mosonmagyaróvár és Rajka között fekvő település. (A folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.[3])

A község főutcája 15-ös főút; ezen felül még egy országos közút érinti, az 1501-es út, amely Hegyeshalom központjában ágazik ki az 1-es főútból és itt ér véget 7,4 kilométer megtétele után. Vasúti megállóhelye, Bezenye megállóhely megközelíthető a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide. A falu később teljesen magyarrá vált. A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.

Első okleveles említése:1262-ből Bezene.[4] Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. A törökök elpusztították és a Dalmáciából elűzött horvátok menekültek ide és telepedtek le, 1884-ig Albrecht főherceg hűbéres birtoka volt. A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai. A XVIII. században pedig német telepesek érkeztek. Így vált többnemzetiségű településsé.

1715-ben a település adófizetői:[5] Andreas Jaksics; Laurentius Szigeti; Johannes Kustrics; Johannes Benkovics; Johannes Rocza; Thomas Behon; Johannes Varga; Fabianus Vomics; Laurentius Ezel; Georgius Radicz; Georgius Vas; Georgius Czupics; Michael Bindis; Jacobus Kovács; Martinus Novics; Blazius Zlama; Georgius Ambrus; Paulus Jankovics; Johannes Hujber; Georgius Kopinics; Stephanus Petkovics; Johannes Fekete; Andreas Kajtar; Adamus Czimit; Nicolaus Glavanovics; Georgius Drobirith; Jacobus Tinczki; Martinus Treha; Mathias Kiraly; Vittus Choch; Georgius Vindis; Simon Jankovics; Gregorius Tomasics; Michael Milotics; Paulus Ivanics; Martinus Gubovics; Johannes Radics; Paulus Farkass; Adamus Lipcsics; Thomas Lipcsics; Adamus Dekics; Johan Faló; Petrus Sterkovics; Mathias Molnar; Petrus Molnar; Martin Behan; Johannes Gubovics; Mathias Ambrus; Jacobus Gyuri; Nicolaus Kovács; Laurentius Gyukeres; Johannes Gyukeres; Thomas Mramor; Gregorius Szurics; Martinus Klemensics; Joannes Behon; Georgius Behon; Mattheus Csuklics; Michael Chorvatt; Paulus Horgos; Georgius Benkovics; Vittus Fleiss; Andreas Rupics; Gregorius Benkovics; Andreas Kis; Paulus Brenesics; Georgius Novics; Paulus Simko; Mathias Nuszer; Andreas Szabo; Martin Komenda; Laurentius Lipar; Mathaeus Zariza; Elizabetha Molnar; Johannes Freha; Gregorius Greguly; Thomas Bucza; Bartholomeus Takacs; Jacobus Petrle; Laurentius Radovics; Paulus Majorics; Mattheus Pressen; Blasius Klemensics; Johannes Fekete

A Pallas nagy lexikona[6] szerint: kisközség Moson várm. rajkai j-ban, (1891) 1245 horvát, német és magyar lak., postahivatal és postatakarékpénztárral.

1910-ben a falu szinte teljesen tisztán (99,1%) római katolikus vallású, azonban nemzetiségi összetétele tekintetében igen heterogén volt: 1367 lakosából 954 horvát (69,7%), 211 magyar (15,4%), 198 német (14,5%), 3 fő tót (szlovák) és 1 egyéb anyanyelvű személyt írtak össze.

Napjainkban a település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát horvát nemzetiségűnek. A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik. Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat [1].

Elnevezései[szerkesztés]

A település német neve Pallesdorf. Horvátul a hivatalos neve Bizonja. A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Schmatovich Mátyás (független)[8]
  • 1994-1998: Schmatovich Mátyás (KDNP)[9]
  • 1998-2002: Schmatovich Mátyás (független)[10]
  • 2002-2006: Schmatovich Mátyás (független horvát kisebbségi)[11]
  • 2006-2010: Kammerhofer Róbert (független)[12]
  • 2010-2014: Kammerhofer Róbert (független)[13]
  • 2014-2019: Kammerhofer Róbert (független)[14]
  • 2019-től: Márkus Erika (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1377
1370
1302
1401
1381
1392
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 30,5% horvátnak, 4,4% németnek, 9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (24% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Wurcz-ház - a település legrégebbi háza - horvát gyűjtemény (Ady Endre u. 11)
  • XVIII. század elején épített és a XIX. században megnagyobbított templom. 1812: átépítették. Orgonáját (1/12 m/r) 1886: Mozsny Vince építette, 1940: az Angster gyár átépítette.
  • Pestis-oszlopok
  • Szent István szobor
  • „Gyereház”[16]
  • Jorgován énekkar és a Mali Bizonjci ifjúsági ének- és néptánc együttes
  • Bezenyei kavicsbányatavak (horgászvizek)
  • Bizonjski Tamburaši (tamburazenekar)

Itt született[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Minden, ami Szigetköz. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)
  4. Katolikus lexikon
  5. Arcanum.hu[halott link]
  6. Kislexikon.hu [Tiltott forrás?]
  7. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  8. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  14. Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  15. Bezenye Helységnévtár
  16. Gyereház
  17. Neumann-haz.hu. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés]