Röjtökmuzsaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Röjtökmuzsaj
Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély
Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély
Röjtökmuzsaj címere
Röjtökmuzsaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Jogállás község
Polgármester Kiss József (független)[1]
Irányítószám 9451
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 437 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Röjtökmuzsaj (Magyarország)
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″
Röjtökmuzsaj (Győr-Moson-Sopron megye)
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Röjtökmuzsaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Röjtökmuzsaj témájú médiaállományokat.

Röjtökmuzsaj község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Soprontól délkeletre mintegy 30 km-re fekszik. A 85-ös fő közlekedési, Győrt Sopronnal összekötő útról Fertőszentmiklós és Pereszteg között ágazik le a FertőhomokLövőKőszegi út, amelyen déli irányban haladva mintegy 6 km után az első község Röjtökmuzsaj.

Éghajlata mérsékelt égövi, kedvező, csapadékos, jó adottságú a mezőgazdasági termeléshez. Állatok élőhelyéül kiválóan alkalmas erdőterülete miatt gazdag a vadállomány. Levegője tisztaságának gyógyítóerőt tulajdonítanak.

Története és mai élete[szerkesztés]

Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett 1928-ban.

Az új községháza

Muzsajt 1232-ben, Röjtököt 1265-ben említi az első ismert középkori írásos forrás, akkori birtokosaik a Muzsay és Vághy családok.
Muzsaj valószínűleg a török 1529. évi (Bécs ostroma (1529)) átvonulásakor teljesen elpusztította. Új birtokosa, Dóczy Simon 1549-ben négy jobbágykaput kitevő néppel újjátelepítette. A 16. század közepén a Dóczy család az egyetlen birtokos, mellette 1564-ben megjelennek a Chernelek, a század végére pedig a környékbeli birtokos családok legtöbbje megveti a lábát egy-két vásárolt vagy házassági kapcsolat útján szerzett muzsaji jobbágytelken. A birtokok széttördelése olyan gyors ütemben haladt, hogy 1600-ban már hat család volt jobbágytalan egytelkes nemes. 1635-ben a Muzsajon lakó nemesség és jobbágyok közös megegyezéssel írásban fektették le a község igazgatására, az igazság kiszolgáltatására vonatkozó rendszabásukat.

A kastélyszálló
A Szidónia kastélyszálló

A községbe menetrendszerű autóbuszjárat közlekedik. A faluban a vezetékes ivóvíz, elektromos hálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna, telefonhálózat kiépült. A szociális alapellátások biztosítottak. Könyvtárral rendelkezik, óvoda is működik a faluban.

A község lakossága szinte teljes egészében római katolikus vallású, hagyományai is ehhez kötődnek. A röljtökmuzsaji Mária-kegyhely ismert katolikus búcsújáróhely. A Mária-kegyszobor búcsúnapja – Kisboldogasszony – előestéjén énekkel és imádsággal a község és környéke lakói késő éjszakába nyúló körmenetet rendeznek. Ezt a hagyományt Röjtökmuzsajon „Mária keresésnek” nevezik.

A község a Fertőmenti Térségi Régió tagja. Partnerközségeikkel évente közös rendezvényeiken találkoznak. A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, erdőgazdaság ill. az állattartás jelenti. A termelőszövetkezet megalakulása előtt a kisparaszti gazdálkodás volt a jellemző. Az utóbbi években megnőtt a vállalkozások száma. Az erdőgazdaság részvénytársaság formájában működik, jelentős exporttevékenységet folytat. A Fajtakísérleti Állomás az országos fajtaminősítési programban jelentős helyet foglal el. A helyi munkalehetőségek az átlagosnál jobbak. Az Szidónia, négycsillagos kastélyszálloda egyben munkahelyteremtő vállalkozás is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (búcsújáróhely) – Kívül-belül romantikus épület. 1524-ben említik először. 1651-ben a püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint jó karban van, de 1683-ban a Bécs újabb ostromára vonuló török csapatok felgyújtják. 1760-ban a templomot újjáépítik, 1879-ben lebontják és a soproni Handler Nándor építész tervei alapján, neogótikus stílusban mostani formájára építik. A templom fából faragott Mária-szobra a hagyomány szerint a burgenlandi Vimpác minorita templomából került ide. A ma is nagy tisztelettel körülvett kegyszobor története 1496-ban kezdődött. Vimpác (Wimpassing) község hívei templomot építettek, s amikor elkészült, és már csak az oltárkép hiányzott, a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária-szobrot találtak, azt tették az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, és akkor meggyógyul. A pasa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a tiszt azonnal meggyógyult. Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése nagy örömet szerzett. Mind több és több zarándokcsoport jött ide. Ezzel egyidejűleg a templom alatt forrás fakadt, annak vizétől sokan meggyógyultak. 1587-ben kolostor épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-tól a minoriták vették át. Amikor a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendeket, és a minoritáknak is el kellett hagyniuk Vimpácot, a kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondjára bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plébános a szobrot Földessy Gyula (szobrász)művésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy az valami ritka, nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön, nyilvános tiszteletre. A kegytemplom főbúcsúja a Kisboldogaszony ünnepét követő vasárnapon van.
  • A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély – Eredetileg a Széchényiek egyszerű udvarháza volt, 1770 körül a felsőbüki Nagy család kastéllyá alakította. 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átformálta. Versegi Nagy Elek 1925 táján az egész kastélyt korszerűsíttette és a parkot is újjáalakíttatta, annak dísze a kastély főbejárata előtt álló hatalmas feketedió-fa, amelynek átmérője egy méteresnél nagyobb.
  • Muzsaj határában egy Szent István korabeli templom maradványai találhatók.
  • Az Ikva holtágán vízimalom (múzeum, vendégfogadó) működik
  • Kiskocsma (vendéglátóhely)
  • Verseghy Nagy-kastély, ma Szidónia kastélyszálló

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása, átdolgozva