Ágfalva
| Ágfalva | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pék Zsuzsanna[1] | ||
| Irányítószám | 9423 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2147 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 170,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ágfalva
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 16° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 16° 31′ 01″ | |||
Ágfalva
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
| Ágfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágfalva témájú médiaállományokat. | |||
Ágfalva (németül: Agendorf, Ogndoaf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. A település lakosságának kb. 15%-a német nemzetiségű.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Soproni-hegység lábánál fekszik, a legközelebbi város Sopron (4 km). 2011. szeptember 25-től ismét van közúti kapcsolata az ausztriai Somfalva felé is.[3] 2015. március 31-től a megnövekedett munkába ingázó forgalom kizárása érdekében a somfalvai temetőnél hétköznap 5–8 óra, illetve 16–19 óra között az út zárva tart.[4]
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1194-ből származik, Dag néven. Már az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
A Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben, az 1550-es években indult. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlődött 83 áldozattal.
A 19–20. század fordulóján a község lakossága 1816 fő volt, melyből 1760 német anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a brennbergbányai bányában dolgoztak.[5]
Az I. világháború utáni interregnum fontos eseményei az 1921. augusztus 28-i és szeptember 8-i ágfalvi harcok (első ágfalvi összecsapás, második ágfalvi összecsapás), amelyek során a nyugati határszélnek az 1919-es Saint-germaini békeszerződés általi Ausztriához csatolása ellen felkelő magyar szabadcsapatok (a Rongyos Gárda[6]) összecsaptak az osztrák csendőrséggel, és azt visszavonulásra késztették.
Az 1921. december 14. és 16. közötti soproni népszavazás eredményeképp Magyarországhoz csatolták, mert bár a népszavazáson Ágfalva lakosságának túlnyomó többsége, 82,21%-a[5][6] az Ausztriához való csatlakozásra szavazott, a teljes népszavazási területen a többség a Magyarországhoz tartozást támogatta.
A II. világháborút követő időszak tragikus cezúrát hozott a falu életében: hiszen akik addig itt éltek, azok kevés kivétellel eltűntek. Ágfalváról 1537 németet telepítettek ki.[7]
2002-ben az önkormányzat emlékművet állított a soproni népszavazásnak, amit a népszavazás helyi eredményeire való tekintettel a település német nemzetiségi önkormányzat ellenzett.[5][6]
2006 óta itt tartják a Nemzetközi Ikerfesztivált, aminek aprópóját az adta, hogy a településen 16 kettes és két hármas iker élt korábban.[8]
Ágfalva kapcsolatokat tart fent a szomszédos, de ausztriai (Lépesfalva, Somfalva), valamint a németországi Schefflenz településekkel.
Idegen elnevezései[szerkesztés]
Ágfalva német neve Agendorf. Horvátul két alak terjedt el: a kópházi horvátok által használt Agendof és a fertőhomoki horvátok által használt Gendof.[9]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994:
- 1994-1998: Wágner Géza (független)[10]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014:
- 2014-2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 17% németnek, 0,6%-a horvátnak, 0,4%-a cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, evangélikus 18,1%, felekezeten kívüli 8,3%, református 2,9% (17% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (késő barokk)
- Evangélikus templom (késő barokk)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ágfalva község honlapja – Önkormányzat, 2014
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ (2011. szeptember 25.) Átadták a magyar-osztrák határon átmenő utat Ágfalvánál. alon.hu. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 29.)
- ↑ (2015. március 21.) Fix az időszakos útlezárás Somfalvánál. volksgruppen.orf.at. (Hozzáférés ideje: 2015. március 23.)
- ↑ a b c Wolfgang Weisgram: Neun Orte, ein Stein, ein Denkanstoß (német nyelven). Der Standard, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ a b c Provokatívnak tartják az ágfalvi emlékművet (magyar nyelven). Index, 2011. december 14. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Településlista (magyar nyelven). Magyar tragédia 1946. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ MTI: Tele lesz ikrekkel szombaton Ágfalva. hvg.hu, 2014. július 10. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Ágfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Ágfalva Helységnévtár
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
