Darázsfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Darázsfalu (Trausdorf an der Wulka)
Darázsfalu címere
Darázsfalu címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve 1307
Polgármester Viktor Hergovich (SPÖ)
Irányítószám 7061
Körzethívószám 02682
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség 2036 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 15,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darázsfalu (Ausztria)
Darázsfalu
Darázsfalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 48′ 51″, k. h. 16° 33′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 51″, k. h. 16° 33′ 29″
Darázsfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darázsfalu témájú médiaállományokat.

Darázsfalu (németül Trausdorf an der Wulka, horvátul Trajštof) község Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kismartontól 6 km-re délkeletre, a Vulka partján fekszik. Tipikus burgenlandi szőlőtermesztő horvát település.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt 1938-ban talált kisméretű kőbalta és cserépmaradványok. A korai bronzkorból 40 db csésze került elő, melyek talán egy vallási rituálé eszközei voltak. A leletek a Burgenlandi Tartományi Múzeumba kerültek. A késő bronzkorban az i. e. 1250 és 800 közötti időszakban sűrűn lakott település állt itt urnás temetkezéssel. A magyar Bella Lajos régész római település maradványára bukkant itt, de annak pontos helye nem ismert. A 6. században az avarok mellett szlávok érkeztek erre vidékre, ők adtak nevet a Vulka folyónak is (vlk = farkas).

Az általánosan elfogadott álláspont szerint Darázsfalut 1307-ben „Durug” néven említik először (neve a szláv drug szóból származik). A nagyhöflányi történész Dr. Gerald Schlag azonban egy 1153-ban íródott oklevelet tart a település első említésének, melyben a falu „Druc” alakban szerepel. A 14. század első felében a Gutkeled nemzetség birtoka volt. Egykor vára is volt, melyet 1425-től említenek „Dorog” néven Hagenauer János és Bertalan birtokaként. 1445-ben osztrák kézre került, 1486-ban említik utoljára. A falu a 15. század második felében a kismartoni uradalom része lett, mely hasonlóan a szomszédos településekhez gazdasági fejlődést hozott.

1500 után Darázsfalu részben a kismartoni, részben a fraknói uradalom része volt. Az 1527-es adóösszeírás még csak két horvát családot számlált a településen. 1529-ben és 1532-ben a török elpusztította, utána horvátokkal telepítették be. 1569-ben a Kismarton alá tartozó részen 45 család közül már 36 horvát volt hasonlóan Fraknóhoz tartozó részen élő 36 családhoz. 1580-ban a falu 95 családjából 73 horvát család volt. Templomáról az első említés 1582-ből származik, anyakönyveit 1648-tól vezetik. . 1605-ben Bocskai, 1620-ban Bethlen hadai dúlták fel a települést. 1622-ben II. Ferdinánd császár a kismartoni és a fraknói uradalmat is Esterházy Miklósnak adta. Ezzel az Esterházy család lett az egész falu birtokosa. 1683-ban bécsi hadjárata során újra a török dúlta fel, sokakat megölt, másokat rabságba hurcolt. 1704-ben a kurucok égették fel. 1809-ben fél évre francia megszállás alá került és lakóinak kellett élelmezni és elszállásolni Napóleon katonáit. A faluban volt a franciák húsellátó központja. Az Esterházy uradalomnak előbb a „Parisermühle”, majd 1797-től a szeszfőzde jelentett jövedelmet. Az 1830-as évek végén Franz Brunner létesített itt pipagyárat, mely 1860-ig működött. Az Esterházy uradalomnak fácánoskertje volt a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint „TRAUERSDORF. Horvát falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Czinfalvának szomszédságában, Sopronhoz 1 7/8 mértföldnyire; határja 2 nyomásbéli, inkább térséges, mint hegyes, búzát leginkább, árpát, zabot, pohánkát is terem; erdeje nints, de az Uraságnak tágas fátzán kertye van itten.”[1]

1910-ben 1340, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. A községbe 1921. november 13-án vonultak be az osztrák csapatok.

1988 júniusában sportrepülőterén szabadtéri misét celebrált II. János Pál pápa, a hívek több százezres táborában mintegy 50 000 magyar is volt.

2001-ben 1723 lakosából 907 német, 751 horvát, 30 magyar lakosa volt.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1764 és 1767 között épült a korábbi templom helyén késő barokk stílusban. Tornyát 1769-ben emelték. Főoltára 1897-ben készült neobarokk stílusban. A templomot régi temető övezi. A templom Madonna-szobra 1649-ben készült.
  • A templom előtti Engesztelő kereszt gótikus.
  • A templom mellett található plébánia épület a 19. század közepén épült.
  • A Pestis-oszlop XVII. századi, 1680-ban készült.
  • A Szentháromság-oszlopot 1838-ban emelték.
  • Az ún. Pápakeresztet 1988-ban II. János Pál pápa 1988. június 24-i látogatása emlékére emelték.
  • A Pariesermühle (Párizsi malom) épületét 1515-ben már említik
  • A Weingartenmühle, első említése 1527-ből való.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Burgenland útikalauz (1990)

Jegyzetek[szerkesztés]