Ausztria Szociáldemokrata Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ausztria Szociáldemokrata Pártja

Logo SPÖ.svg
Adatok
Elnök Pamela Rendi-Wagner

Alapítva 1888. december 30.
Székház Bécs, Löwelstraße 18
Tagok száma 205.224 (2014)

Ideológia Szociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedés Baloldal
Parlamenti jelenlét Nemzeti Tanács:
52 / 183
Szövetségi Tanács:
20 / 61
Európai Parlamentben:
5 / 18
Európai párt Európai Szocialisták Pártja
EP-frakció Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria Szociáldemokrata Pártja témájú médiaállományokat.

Ausztria Szociáldemokrata Pártja (németül: Sozialdemokratische Partei Österreichs, SPÖ) egyike Ausztria legrégibb, ma is létező pártjainak. Tagja a Szocialista Internacionálénak, a Progresszív Szövetségnek és az Európai Szocialisták Pártjának.

A jelenlegi nevét 1991-ben vette fel. Korábban, 1888 és 1945 között Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjának nevezték (németül: Sozialdemokratische Arbeiterpartei Österreichs, SDAPÖ), majd 1991-ig Ausztria Szocialista Pártjának (Sozialistische Partei Österreichs).

Az Osztrák Néppárttal (ÖVP) együtt hagyományosan Ausztria két fő pártjának egyike. Szoros kapcsolatokat ápol az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel és az Osztrák Munkáskamarával. Az SPÖ jelenleg az ÖVP-vel együtt kormányoz és a vezetője, Werner Faymann Ausztria kancellárja.

Ideológia[szerkesztés]

A párt jelenlegi ideológiája 1998-ban fogalmazódott meg, amikor hitet tett a szociáldemokrácia mellett. Alapelvei közé sorolta a szabadságot, egyenlőséget, igazságot, szolidaritást és a teljes foglalkoztatást. Ezek mellett sürgősnek tartották a politikai modernizálódást is.

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

A párt alapvető célja volt, hogy felszámolódjon a társadalomban az osztályharc. Fontosnak tartják hogy a munkahelyeken egyenlő arányban dolgozzanak nők és férfiak. A párt fontosnak tartja, hogy olyan munkaviszony alakuljon ki, ahol a munkavállalónak beleszólási joga van a vállalatnál, annak érdekében hogy szociális és gazdasági fejlődés lehessen. Olyan adórendszerre van szükség, ami megengedi a jövedelem és a vagyonmegosztást. A párt szerint az államnak aktív gazdasági szereplőnek kell lenni. Az 1990-es években a párt vezette kormányok támogatták a privatizációt, ma már elutasítják. A 2008-as parlamenti választáson a párt már az alapjövedelem és a tőkenyereség adó bevezetésével kampányolt.[1]

Oktatáspolitika[szerkesztés]

A párt az oktatást társadalmi alapjognak tartja. Fontosnak tartják, hogy esélyegyenlőség teremtődjön a Gesamtschule-rendszer értelmében a 6-14 év közötti gyerekek oktatásában. A párt egyéb szakpolitikai céljai a teljes mértékben kiépített és megfizethető gyermekfelügyeleti-rendszer és hogy a tankötelezettség az 5. életévtől kezdődjön el.[2] A felsőoktatásban a szociáldemokraták az egyetemi és főiskolai képzések ingyenes hozzáférését szeretnék elérni. 2008-ban a párt megszüntette a tandíj fizetési kötelezettséget. Másik fontos célnak tartja a párt, hogy az ÖH (Osztrák Hallgatói Önkormányzat) munkájába a hallgatóknak beleszólási jogot biztosítson.[3]

Társadalompolitika[szerkesztés]

Rendkívül fontosnak tartják női egyenjogúságot és a nemzetiségi, etnikai kisebbségek védelmét. Fontosnak tartják a már Ausztriában letelepedett bevándorlók integrációját. A 2008-as választási kampányukban társadalmi egyenlőséget hirdettek az azonos nemű pároknak.[4]

Választási eredmények[szerkesztés]

Nemzeti Tanács[szerkesztés]

Választások Szavazatok % Megszerzett helyek Kormánypárt/ Ellenzék?
1945 1,434,898 44.6
76 / 165
Nagykoalíció az ÖVP és KPÖ-vel
1949 1,623,524 38.7
67 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1953 1,818,517 42.1
73 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1956 1,873,295 43.0
74 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1959 1,953,935 44.8
78 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1962 1,960,685 44.0
76 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1966 1,928,985 42.6
74 / 165
Ellenzék
1970 2,221,981 48.4
81 / 165
Kisebbségi kormány, FPÖ külső támogatással
1971 2,280,168 50.0
93 / 183
Kormánypárt
1975 2,326,201 50.1
93 / 183
Kormánypárt
1979 2,413,226 51.0
95 / 183
Kormánypárt
1983 2,312,529 47.6
80 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1986 2,092,024 43.1
90 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1990 2,012,787 42.8
80 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1994 1,617,804 34.9
65 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1995 1,843,474 38.1
71 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1999 1,532,448 33.2
65 / 183
Ellenzék
2002 1,792,499 36.5
69 / 183
Ellenzék
2006 1,663,986 35.3
68 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2008 1,430,206 29.3
57 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2013 1,258,605 26.8
52 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2017 1,351,918 26.9
52 / 183
Ellenzék

Jegyzetek[szerkesztés]