Stájerország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stájerország (Steiermark)
Austria stmk.svg
Stájerország címere
Stájerország címere
Stájerország zászlaja
Stájerország zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
Székhely Graz
Legnagyobb város Graz
Kormányzó Franz Voves (SPÖ)
ISO 3166-2 AT-6
Népesség
Teljes népesség1 231 865 fő (2016. jan. 1.) +/-
Rangsorban 4.
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 200
  • 2995
m
Legmagasabb pontDachstein 2 995 m m
Terület16 391,93 km²
Rangsorban 2.
Időzóna CET, UTC+1
Járásai
Map of Styria, districts (2015).png
Elhelyezkedése
Steiermark in Austria.svg
Stájerország weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat.

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Határos északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:

Domborzata[szerkesztés]

Északon

Középen

Folyói[szerkesztés]

Három jelentős vízfolyása van:

  • Enns
  • Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
  • Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

Közigazgatása[szerkesztés]

Fővárosa, Graz önálló tartományi város.

Járások[szerkesztés]

A tartomány a 2015-ös stájer közigazgatási reform óta 12 járásra oszlik.

Történelme[szerkesztés]

Stájerország felosztása 1919-ben
  Felső- és Közép-Stájerország ma Ausztria része
  Alsó-Stájerország ma Szlovénia része

A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 12541259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.

Tartományi ünnepek[szerkesztés]

  • Szent József márc. 19. (Hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével

Gazdaság[szerkesztés]

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör- és a szövőipar.

Források[szerkesztés]

  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)

További információk[szerkesztés]