Stájerország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stájerország (Steiermark)
Austria stmk.svg
Stájerország címere
Stájerország címere
Stájerország zászlaja
Stájerország zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Székhely Graz
Legnagyobb város Graz
Települések 539 (34 város)
Kormányzó Franz Voves (SPÖ)
ISO 3166-2 AT-6
Népesség
Teljes népesség 1 231 865 fő (2016. jan. 1.)
Rangsorban 4.
Népsűrűség 74 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont Dachstein 2 995 m m
Terület 16 391,93 km²
Rangsorban 2.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Karte-steiermark.png
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Stájerország (Ausztria)
Stájerország
Stájerország
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 15′, k. h. 15° 10′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 15° 10′
Stájerország weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat.

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Határos északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:

Domborzata[szerkesztés]

Északon

Középen

Folyói[szerkesztés]

Három jelentős vízfolyása van

  • Enns
  • Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
  • Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

Közigazgatása[szerkesztés]

Fővárosa, Graz önálló tartományi város.

Kerületek[szerkesztés]

Történelme[szerkesztés]

Stájerország felosztása 1919-ben
  Felső- és Közép-Stájerország ma Ausztria része
  Alsó-Stájerország ma Szlovénia része

A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kipusztulásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 12541259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.

Tartományi ünnepek[szerkesztés]

  • Szent József márc. 19. (Hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével

Gazdaság[szerkesztés]

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar.

Források[szerkesztés]

  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat.