Salzburg (tartomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salzburg
Austria sbg.svg
Salzburg címere
Salzburg címere
Salzburg zászlaja
Salzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Székhely Salzburg
Legnagyobb város Salzburg
Járás Ausztria
Települések 119 (10 város)
Kormányzó Gabriele Burgstaller (SPÖ)
ISO 3166-2 AT-5
Népesség
Teljes népesség 529 033 fő (2006) +/-
Rangsorban 7.
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont Großvenediger, 3674 m
Terület 7154,23 km²
Rangsorban 6.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Bezirke Salzburg mit Namen.png
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Salzburg (Ausztria)
Salzburg
Salzburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 13° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 13° 21′ 51″
Salzburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburg témájú médiaállományokat.

Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike. Székhelye Salzburg.

Hohenwerfen vára
Lofer

Földrajza[szerkesztés]

Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Legfontosabb folyója a Salzach. Mellékfolyói: a Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburgban ered az Enns is. Hegyei között 185 kisebb-nagyobb tó húzódik.

Fontosabb tavak[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A paleolitikum (őskőkorszak) óta lakott terület. A Vigaunban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. A neolitikum újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.

Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác 739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.

Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.

A 16. században nem csak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerepe volt. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. 1731/32-ben 20 000 salzburgi protestánst űzött el Leopold Anton von Firmian gróf.

1803-ban az ország a toszkánai III. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os bécsi kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.

Közlekedés[szerkesztés]

Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.

Közút[szerkesztés]

Salzburgot átszeli a Bécsből Münchenbe tartó A1-es autópálya, valamint innen indul Villach és Szlovénia irányába az A10-es Tauernautobahn. A legtöbb település kiváló minőségű autóúton érhető el.

A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.

Főutak:

Vasút[szerkesztés]

A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A Bécsből Innsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.

Vasútvonalak:

Autóbusz[szerkesztés]

A tartomány legtöbb településén az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. A járműveket általában az ÖBB-Postbus üzemelteti.

Repülő[szerkesztés]

Salzburg nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselő maxglani repülőtérről Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok.

A Krimmli vízesés Ausztria legnagyobb zuhataga

Közigazgatás[szerkesztés]

Salzburg tartományban összesen 119 lakott település található, melyből 10 darab városi rangot visel.

A Hochkönig

Városok[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

A salzburgi óváros
Az alpendorfi síterep a Sportwelt Amadé síparadicsomban, háttérben a Hochkönig
A werfeni jégbarlang, az Eisriesenwelt

A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői világhírűek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejtőzik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimmli vízesés és a Sankt Johann im Pongauban található Liechtensteinklamm. A Sigmund Thun-szurdok ismert kirándulóhely.

Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit.

Turisztikai adatok[szerkesztés]

  • Turisztikai régió: 21 db
  • Vendégágyak száma: 192 000 db
  • Túraútvonalak: 7 200 km
  • Bauernhof: 1 800
  • Nemzeti park: 1 db
  • Jelzett kerékpárút: 2 000 km
  • Mountainbike-útvonal: 3 000 km
  • Golfpálya: 13 db
  • Sípályák hossza: 1 700 km
  • Sífutópályák hossza: 2 220 km
  • Kivilágított sípályák: 14 db
  • Téli túraútvonalak hossza: 2,500 km

Síterepek[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel (Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval (Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót.

Tartományi ünnepek[szerkesztés]

  • Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.
A Magas-Tauern látképe a Großvenediger-csoporttal

Külső hivatkozások[szerkesztés]