Bischofshofen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bischofshofen
A volt Szt. Rupert-missziós ház, ma magángimnázium épülete
A volt Szt. Rupert-missziós ház, ma magángimnázium épülete
Bischofshofen címere
Bischofshofen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Salzburg
Járás Sankt Johann im Pongau
Irányítószám 5500
Körzethívószám 06462
Forgalmi rendszám JO
Népesség
Teljes népesség10 540 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság544 m
Terület49,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bischofshofen (Ausztria)
Bischofshofen
Bischofshofen
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 02″, k. h. 13° 13′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 02″, k. h. 13° 13′ 10″
Bischofshofen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bischofshofen témájú médiaállományokat.

Bischofshofen osztrák város Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 10 540 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bischofshofen a St. Johann im Pongau-i járásban
A Miasszonyunk-templom (balra) és a Szt. Miksa-plébániatemplom (jobbra)
A buchbergi templom
A Szt. György-templom
A Kastenturm

Bischofshofen Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Salzach folyó mentén. A környező hegyek: nyugaton a Hochkönig (Berchtesgadeni-Alpok), északkeleten a Tennen-hegység (Salzburgi Magas-Mészkő-Alpok), délkeleten a Hochgründeck (Salzburgi Pala-Alpok). A városi önkormányzat 9 települést, illetve városrészt egyesít: Bischofshofen (7457 lakos 2018-ban), Mitterberghütten (1368), Laideregg (540), Gainfeld (94), Haidberg (91), Buchberg (437), Kreuzberg (333), Winkl (73) és Alpfahrt (147).

A környező önkormányzatok: északra Pfarrwerfen, északkeletre Werfenweng, keletre Hüttau, délre Sankt Johann im Pongau, nyugatra Mühlbach am Hochkönig, északnyugatra Werfen.

Története[szerkesztés]

A Bischofshofen körüli térségben a kelták előtti népesség (kb. i.e. 3000-i.e. 700 között) rezet bányászott. A vaskorban felhagytak a tevékenységgel és csak 2500 évvel később, 1827-ben kezdték el ismét kitermelni az ércet (a rézbányát 1959-ben bezárták). A 17-18. században vasércet is bányásztak. Az i.e. 6-5. században a hallstatti-, majd La Tène-i kultúrákhoz tartozó kelták települtek meg a térségben, akik a közeli Hallein sóbányáját termelték ki. I.e. 15-ben a kelták noricumi királyságát a rómaiak annektálták. Ebből a korból sírköveket, egy villa rusticát, mérföldköveket tártak fel. A népvándorlás után a 6.7. században bajorok vándoroltak a régióba.

711/712-ben először említik írásban Pongau a régió nevét (pongowe). Ekkor alapították a mai plébániatemplom elődjét (Cella Maximiliana), amit a közeli Karantánia szlávjai a 8. században elpusztítottak. A Bischofshofen körüli földbirtokok ekkor a salzburgi érsek tulajdonában voltak, tulajdonképpen az érsek birtokainak magvához tartoztak. A települést neve (Hoven) először 1151-ben szerepel egy oklevélben. 1106-ban egy kis ágostonos kolostort alapítottak, amely 1216-ban a chiemseei püspökség fennhatósága alá került. A település egyházközsége viszont érseki felügyelet alatt maradt; ez a kettősség 1803-ig fennállt. 1405-ben először fordul elő a település mai neve (Bischofhof) a forrásokban. A település világi ura az érsek hűbéresének és megbecsült miniszteriálisának számító Pongowe lovagi nemzetság volt, akik Bachfall (vagy Purchstall) várából igazgatták birtokukat. Bischofshofen a 14. században mezővárosi jogokat kapott. 1458-ban és 1462-ben a térség (Pongau, Pinzgau, Brixental, valamint Radstadt városa) parasztjai fellázadtak az érsek új adói miatt. A reformáció után 1526-ban a magas adókkal sanyargatott bischofshofeniek csatlakoztak a német parasztok általános felkeléséhez. Hohenwerfen várát elfoglalták a lázadók, Salzburg várát pedig három hónapon át ostrom alatt tartották.

1732-ben az érsek elűzte földjeiről a protestánsokat; Bischofshofenből és Werfenből több mint 4000 ember (a lakosság 70%-a) költözött át Poroszországba. 1803-ban szekularizálták az egyházi földbirtokokat, majd egy rövid időszakot követően (amikor Napóleon visszaállította a salzburgi érsek hatalmát) 1816-ban Salzburg tartomány Ausztriához került. A napóleoni háborúk pusztítását a település sokáig nem heverte ki, még 1869-ben is megvoltak nyomai. A vasút építése 1875 körül kezdődött és a rézbányászattal karöltve gazdasági fellendülést hozott magával. Bischofshofen a Pongau gazdasági központjává vált, 1900-ban ismét mezővárosi rangra emelték. 1940-ben a dél-tiroli népességcserét követően sok menekült talált itt otthont.

Bischofshofen 2000-ben kapott városi státuszt.

Lakosság[szerkesztés]

A bischofshofeni önkormányzat területén 2017 januárjában 10 540 fő élt. A lakosságszám 1991 óta azonos szinten stagnál. 2016-ban a helybeliek 82,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 9,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 72,3%-a római katolikusnak, 2,7% evangélikusnak, 1,7% ortodoxnak, 8,9% mohamedánnak, 10,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a városban és a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (86,9%) mellett a törökök (3,8%), horvátok (2,5%) szerbek (2,2%) és bosnyákok (1,8%) alkották.

A lakosság számának változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Miksa-plébániatemplom
  • a Kastenturm múzeum a templom mellett
  • a Miasszonyunk templom
  • a Szt. György-templom
  • a Buchbergi-templom
  • a volt Szt. Rupert-missziósház (ma magángimnázium)
  • Bachsfall várának romjai

Bischofshofen neve síugrósáncai révén nemzetközileg is ismert. Itt rendezik meg minden év január 6-án a Négysánc-verseny utolsó versenyét és itt tartják a végső eredményhirdetést is. 1999-ben helyszíne volt az Északi sívilágbajnokságnak is.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bischofshofen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.