Hüttschlag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hüttschlag
Hüttschlag címere
Hüttschlag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5612
Körzethívószám06417
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség887 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1030 m
Terület97,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′, k. h. 13° 14′Koordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 13° 14′
Hüttschlag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hüttschlag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hüttschlag osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 911 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Hüttschlag a St. Johann im Pongau-i járásban
A Szt. József-templom és a plébánia
A községháza
Karteis kápolnája

Hüttschlag a Magas-Tauern hegységben fekszik, a Großarlbach folyó mentén. Legmagasabb pontja a 2884 méteres Keeskogel; rajta található a Großarl-völgy egyetlen gleccsere. Hüttschlag a Magas-Tauern Nemzeti Park településeinek egyike. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Hüttschlag (605 lakos 2018-ban), Karteis (192 lakos) és See (114 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Bad Gastein, északnyugatra Bad Hofgastein, északra Großarl, északkeletre Kleinarl, délkeletre Muhr, délre Malta (Karintia).

Története[szerkesztés]

A népvándorlás végén Karintiából szlávok települtek a Großarl-völgybe, a helynevek egy része szláv eredetű. A völgyet 930 körül említik először. 1000 körül a salzburgi érsek szerezte meg a birtokot és annak a 14. század végéig hűbérura maradt. 1672-ben a völgyben független járásbíróság alakult. 1805-ben az érseki birtokokat szekularizálták, azok az osztrák államhoz kerültek. A napóleoni háborúk során 1810-1816 között az érsek visszakapta korábbi státuszát, de a francia császár bukása után helyreállt az előző állapot.

A középkorban rezet és ként bányásztak Hüttschlagban. 1517-ben egy áradás teljesen tönkretette a bányákat, de helyreállították őket, sőt 1520-ban egy nagy rézolvasztó kohót is létesítettek. A bányászok között igen sok volt a protestáns, a 17. századi ellenreformáció során mintegy 1100-at űztek el közülük, akik többnyire Észak-Németországba és Kelet-Poroszországba vándoroltak. A bányákat 1863-ban zárták be végleg, a lakosság nagy része (a kb. 2000-ből csak 470 maradt) elvándorolt, munkalehetőséget keresve.

Lakosság[szerkesztés]

A hüttschlagi önkormányzat területén 2017 januárjában 911 fő élt. A lakosságszám 1981 óta 900 körül ingadozik. 2016-ban a helybeliek 95,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,8% a régi (2004 előtti), 0,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,2%-a római katolikusnak, 1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

A lakosság számának változása:

A népesség alakulása 1991 és 2018 között
Lakosok száma
906
974
889
887
911
19912001201120152018
Adatok: Wikidata

Látnivalók[szerkesztés]

  • a barokk Szt. József-plébániatemplom 1679-ben épült
  • a fagerendákból készült katolikus plébánia 1677-ből
  • a helytörténeti múzeum
  • a völgy kápolnáit végigjáró kápolnaösvény

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hüttschlag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.