Filzmoos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Filzmoos
Filzmoos címere
Filzmoos címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5532
Körzethívószám06453
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség1484 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1057 m
Terület75,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 00″, k. h. 13° 31′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 00″, k. h. 13° 31′ 13″
Filzmoos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Filzmoos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Filzmoos osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 1484 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Filzmoos a St. Johann im Pongau-i járásban
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
A filzmoosi gyermek
Az Eredet-kápolna

Filzmoos Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Mandling folyó mentén, a nyugati Salzburgi Pala-Alpok és a keleti Dachstein-hegység között. Területén található a Salzburg-Stájerország-Felső-Ausztria hármashatár, a 2948 m magas Torstein hegycsúcson. Északi régiója (a Gosaukamm gerince és a látványos Bischofsmütze csúcs) a Világörökséghez tartozó Hallstatt–dachsteini kultúrtájhoz része. A községi önkormányzathoz két település tartozik: Filzmoos (761 lakos 2018-ban) és Neuberg (723 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Radstadt, nyugatra Eben im Pongau, északnyugatra Annaberg-Lungötz, északkeletre Gosau (Felső-Ausztria), keletre Ramsau am Dachstein (Stájerország).

Története[szerkesztés]

A térség első lakói feltehetően a kelta tauriszkok törzse volt. Időszámításunk kezdete körül a rómaiak annektálták a régiót. A népvándorlás végén, a 6. században szlávok népesítették be az Enns völgyét, majd bajorok érkeztek észak felől. Filzmoost először 1333-ban említik. Neve ("nemezes láp") a mocsaras, mohával benőtt folyóvölgyre utal, ahol sokáig csak pásztorok legeltették nyájaikat. A középkorban elkezdték kiaknázni a hegyek érclelőhelyeit, többek között ezüstöt, rezet, vasat, arzént, ólmot és cinket bányásztak. A főleg bányászokból álló lakosság több mint felének 1731-ben el kellett menekülnie, amikor a salzburgi érsek elűzte földjeiről a protestánsokat. A község bevételeinek nagy része a 20. századtól kezdve az idegenforgalomból származik.

Lakosság[szerkesztés]

A filzmoosi önkormányzat területén 2017 januárjában 1484 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 85,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 6,6% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 86,2%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 5,4% mohamedánnak, 5,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben és a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,8%) mellett a horvátok (3,5%), törökök (3%), bosnyákok (1,7%) és szerbek (1,3%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
1 448
2018
1 484

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Péter és Pál-plébánia és kegytemplom Leonhard-plébániatemplom 1745-ben épült. Itt található az ún. "filzmoosi gyermek", egy késő gótikus, a gyermek Jézust ábrázoló faszobor, amelyet állítólag két pásztor talált egy fatönkön. A szobrot elvitték az altenmarkti dekanátusi templomba, de az a következő éjszaka visszatért Filzmoosba. Azóta a helyi templom oltára fölött található, sokáig zarándokok jártak ide megtekinteni.
  • az Eredet-kápolna azon a helyen ahol a filzmoosi gyermeket találták

Híres filzmoosiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Filzmoos (Salzburg) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.