Filzmoos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Filzmoos
View of Filzmoos (Salzburg) 21.jpg
Filzmoos címere
Filzmoos címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Salzburg
Járás Sankt Johann im Pongau
Irányítószám 5532
Körzethívószám 06453
Forgalmi rendszám JO
Népesség
Teljes népesség1484 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1057 m
Terület75,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Filzmoos (Ausztria)
Filzmoos
Filzmoos
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 26′ 00″, k. h. 13° 31′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 00″, k. h. 13° 31′ 13″
Filzmoos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Filzmoos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Filzmoos osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 1484 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Filzmoos a St. Johann im Pongau-i járásban
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
A filzmoosi gyermek
Az Eredet-kápolna

Filzmoos Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Mandling folyó mentén, a nyugati Salzburgi Pala-Alpok és a keleti Dachstein-hegység között. Területén található a Salzburg-Stájerország-Felső-Ausztria hármashatár, a 2948 m magas Torstein hegycsúcson. Északi régiója (a Gosaukamm gerince és a látványos Bischofsmütze csúcs) a Világörökséghez tartozó Hallstatt–dachsteini kultúrtájhoz része. A községi önkormányzathoz két település tartozik: Filzmoos (761 lakos 2018-ban) és Neuberg (723 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Radstadt, nyugatra Eben im Pongau, északnyugatra Annaberg-Lungötz, északkeletre Gosau (Felső-Ausztria), keletre Ramsau am Dachstein (Stájerország).

Története[szerkesztés]

A térség első lakói feltehetően a kelta tauriszkok törzse volt. Időszámításunk kezdete körül a rómaiak annektálták a régiót. A népvándorlás végén, a 6. században szlávok népesítették be az Enns völgyét, majd bajorok érkeztek észak felől. Filzmoost először 1333-ban említik. Neve ("nemezes láp") a mocsaras, mohával benőtt folyóvölgyre utal, ahol sokáig csak pásztorok legeltették nyájaikat. A középkorban elkezdték kiaknázni a hegyek érclelőhelyeit, többek között ezüstöt, rezet, vasat, arzént, ólmot és cinket bányásztak. A főleg bányászokból álló lakosság több mint felének 1731-ben el kellett menekülnie, amikor a salzburgi érsek elűzte földjeiről a protestánsokat. A község bevételeinek nagy része a 20. századtól kezdve az idegenforgalomból származik.

Lakosság[szerkesztés]

A filzmoosi önkormányzat területén 2017 januárjában 1484 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 85,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 6,6% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 86,2%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 5,4% mohamedánnak, 5,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben és a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,8%) mellett a horvátok (3,5%), törökök (3%), bosnyákok (1,7%) és szerbek (1,3%) alkották.

A lakosság számának változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Péter és Pál-plébánia és kegytemplom Leonhard-plébániatemplom 1745-ben épült. Itt található az ún. "filzmoosi gyermek", egy késő gótikus, a gyermek Jézust ábrázoló faszobor, amelyet állítólag két pásztor talált egy fatönkön. A szobrot elvitték az altenmarkti dekanátusi templomba, de az a következő éjszaka visszatért Filzmoosba. Azóta a helyi templom oltára fölött található, sokáig zarándokok jártak ide megtekinteni.
  • az Eredet-kápolna azon a helyen ahol a filzmoosi gyermeket találták

Híres filzmoosiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Filzmoos (Salzburg) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.