Magas-Tauern
| Magas-Tauern (Hohe Tauern) | |
| A Großglockner déli oldala | |
| Magasság | 3798 m |
| Hely | |
| Hegység | Alpok |
| Legmagasabb pont | Großglockner (3798 m) |
| Típus | gyűrt hegység |
| Terület | 1836 km2 |
| Hosszúság | 120 km |
| Szélesség | 50 km |
| Kor | paleozoikumi |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magas-Tauern témájú médiaállományokat. | |
A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban. Hozzá tartoznak a hegység Brenner-hágótól keletre eső legnagyobb csúcsai, köztük Ausztria legmagasabb hegycsúcsa, a 3798 méteres Großglockner. A hegység főleg Ausztria Salzburg, Karintia és Tirol tartományaira esik, de délnyugaton átnyúlik az olaszországi Dél-Tirolba is.
Földrajza
[szerkesztés]

A Magas-Tauernt északon a Salzach folyó határolja el a Kitzbüheli-Alpoktól, keleten a Mura völgye az Alacsony-Tauerntől, délen a Dráva a Déli-Mészkőalpoktól, nyugaton pedig a Birnlücke-hágó a Zillertali-Alpoktól.
A hegyvonulat fontosabb csoportjai (az Alpok fő láncán nyugatról keletre haladva):
- Venediger-csoport (Großvenediger, 3666 m)
- Granatspitze-csoport (Großer Muntanitz, 3232 m)
- Glockner-csoport (Großglockner, 3798 m)
- Goldberg-csoport (Hoher Sonnblick, 3106 m)
- Ankogel-csoport (Hochalmspitze, 3360 m); ide tartozik a Hafner és Reißeck-csoport
A fő lánctól délre helyezkednek el az alábbi csoportok:
- Rieserferner-csoport (Hochgall, 3436 m)
- Villgrateni-hegység (Weiße Spitze, 2962 m)
- Schober-csoport (Petzeck, 3283 m; Hochschober, 3240 m)
- Kreuzeck-csoport (Mölltaler Polinik, 2784 m)
Magas-Tauern Nemzeti Park
[szerkesztés]
A Magas-Tauern Nemzeti Park a hegység területének nagy részére (és három osztrák tartományra) kiterjed. 1834 km²-ével messze a legnagyobb az ország hét nemzeti parkja közül és egyúttal az egész Alpokban a legnagyobb természetvédelmi terület.[1] Magashegyi központi zónájában - itt találhatóak a Großglockner és a Großvenediger masszívumai - mindenféle mezőgazdasági tevékenység meg van tiltva, míg a peremzónában az alpesi legeltetés és az erdészet megengedett. Öt különleges zónájában mindenféle zavarás tilos.
Az IUCN szerint II-es kategóriájú (látogatható nemzeti park) védett területen számos gleccser (köztük a Pasterze-gleccser), gleccservölgy, hordalékkúp található, valamint kiterjedt alpesi tundrazóna és erdők is. Itt van Ausztria legmagasabb vízesése, a 380 méteres Krimmli vízesés. A növényzet közül kiemelendő az erdős zóna határán növő havasi cirbolya, a rhododendronokhoz tartozó rozsdás havasszépe vagy az endemikus Rudolf-kőtörőfű (Saxifraga rudolphiana). Az állatvilág jellemző képviselői a zerge, a kőszáli kecske, a gímszarvas vagy fakó keselyű és szirti sas. A korábban kipusztult szakállas saskeselyűt és havasi mormotát sikeresen visszatelepítették.
A park létrehozását kimondó nyilatkozatot 1971-ben írták alá Heiligenblutban, de a tényleges védelmi intézkedések meghozatala csak 1981-ben indult meg Karintiában. Salzburg két évvel később, Tirol 1992-ben követte a példáját.
Jelentős csúcsok
[szerkesztés]

| Csúcs | Csoport | Magasság (m) | Relatív magasság (m) |
|---|---|---|---|
| Großglockner | Glockner | 3798 | 2423 |
| Großvenediger | Venediger | 3666 | 1199 |
| Großes Wiesbachhorn | Glockner | 3564 | 477 |
| Dreiherrnspitze | Venediger | 3499 | 591 |
| Rötspitze | Venediger | 3496 | 653 |
| Johannisberg | Glockner | 3453 | 277 |
| Hochgall | Rieserferner | 3436 | 1148 |
| Hoher Eichham | Venediger | 3371 | 325 |
| Hoher Tenn | Glockner | 3368 | 335 |
| Malhamspitze | Venediger | 3368 | 319 |
| Hochalmspitze | Ankogel | 3360 | 942 |
| Großer Geiger | Venediger | 3360 | 293 |
| Schneebiger Nock | Rieserferner | 3358 | 542 |
| Fuscherkarkopf | Glockner | 3331 | 489 |
| Keeskogel | Venediger | 3291 | 373 |
| Schlieferspitze | Venediger | 3290 | 513 |
| Petzeck | Schober | 3283 | 802 |
| Roter Knopf | Schober | 3281 | 556 |
| Ankogel | Ankogel | 3252[2] | 570 |
| Hocharn | Goldberg | 3254 | 678 |
| Großer Hornkopf | Schober | 3251 | 456 |
| Hohe Fürlegg | Venediger | 3243 | 385 |
| Hochschober | Schober | 3242 | 438 |
| Großer Muntanitz | Granatspitze | 3232 | 717 |
| Hocheiser | Glockner | 3206 | 577 |
| Glödis | Schober | 3206 | 370 |
| Kitzsteinhorn | Glockner | 3204 | 439 |
| Durreck | Venediger | 3135 | 626 |
| Hoher Sonnblick | Goldberg | 3106 | 271 |
| Lasörling | Venediger | 3098 | 490 |
| Großer Hafner | Hafner | 3068 | 868 |
| Hoher Prijakt | Schober | 3064 | 470 |
| Weisse Spitze | Villgraten | 2963 | 920 |
| Mölltaler Polinik | Kreuzeck | 2784 | 1580 |
Utak és alagutak
[szerkesztés]
A Magas-Tauern három jelentős alagút fúrja át:
- az 1906-ban átadott Tauern vasúti alagút Bad Gastein és Mallnitz között (8,3 km)
- a Katschberg-alagút az A10 autópályán
- a Felbertauern-alagút a B108 főúton Mittersill és Matrei in Osttirol között
A legismertebb út az 1935-ben átadott, látványos Großglockner magashegyi autóút (Großglockner-Hochalpenstraße), amely 2505 méter magasan alagúton halad át a Hochtor-hágó alatt. Innen keletre a Katschberg-hágón, az alagúttal párhuzamosan a B99 út (Katschberg Straße) Sankt Michaelt és Rennweget köti össze. A Sankt Jakob in Defereggent és Rasen-Antholzot összekötő út a Staller-nyeregben 2052 m magasra hatol.
Források
[szerkesztés]- ↑ The largest nature reserve of the Alps ...
- ↑ Österreichische Karte 1:50.000 (ÖK 50). austrianmap.at. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a High Tauern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
