Szirti sas

Szirti sas
	Figyelő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Sasformák (Aquilinae);
Nem:	Aquila;
Faj:	A. chrysaetos;
Tudományos név
	Aquila chrysaetos; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Falco chrysaetos Linnaeus, 1758; Falco fulvus Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	A szirti sas elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Szirti sas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti sas témájú médiaállományokat és Szirti sas témájú kategóriát.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.

A szirti sas Albánia^[1] és Skócia nemzeti madara.^[2]

Előfordulása

A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon.^[3] Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon.^[4]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók.^[5]

Alfajai

eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) - Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével
déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) - Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj
szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) - Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb
japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) - Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj
kanadai szirti sas avagy arany szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) - Észak-Amerika, a legsötétebb alfaj^[6]

Megjelenése

Testhossza 75–90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190–220 centiméter, testtömege pedig 3–6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr.

Életmódja

Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km² is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 46 éves kort is Európában.^[7] Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző (csak a legerősebb fióka marad életben, a másikat megöli). Gyakran csoportosan támadják hollók, hogy elkergessék a fészkelőhelyük közeléből, vagy megkaparintsák a szirti sas által leejtett zsákmányt.^[8]

Szaporodása

Ivarérett csak 4–5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Sziklapárkányokra és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65–70 nap múlva repül ki a fészekből.

Közeli rokon faj

A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca).

Képek

A sas feje közelről
A zsákmány
A tojásai
és egy kikelt fióka
A fiatal szirti sasok tarkóján még nincsen szalmasárga tollazat, farkukban viszont fehér szín is van
Kitömött példány

Jegyzetek

↑ Robert Elsie. "Albania". Countries and Their Cultures. Hozzáférés: 2011. augusztus 10.
↑ Reynolds, James (2011. június 8.). "Golden eagle is our national bird". The Scotsman. Edinburgh.
↑ MTI (2012). "Saslétszám:nincs változás". Metropol: 23. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Unknown parameter |day= ignored (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
↑ "Elkészült a magyarországi sasleltár". origo.hu. 2016. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 27.
↑ "Megszámolták a magyar sasokat". index.hu. Hozzáférés: 2018. február 1.
↑ Fesztáv (Wingspan)
↑ Gordon, S. (1955). The Golden Eagle; king of birds. 1st Am. ed. Citadel Press, New York.
↑ "Bakó-Hegedüs: Szirti sas és a hollók harca". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Források

Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)
"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 22.
"Az MME Monitoring Központjának adatlapja". 2007. szeptember 30. dátummal az eredeti címről archiválva.
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Robert Elsie. "Albania". Countries and Their Cultures. Hozzáférés: 2011. augusztus 10.

[2] Reynolds, James (2011. június 8.). "Golden eagle is our national bird". The Scotsman. Edinburgh.

[3] MTI (2012). "Saslétszám:nincs változás". Metropol: 23. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Unknown parameter |day= ignored (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)

[4] "Elkészült a magyarországi sasleltár". origo.hu. 2016. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 27.

[5] "Megszámolták a magyar sasokat". index.hu. Hozzáférés: 2018. február 1.

[6] Fesztáv (Wingspan)

[Gordon-7] Gordon, S. (1955). The Golden Eagle; king of birds. 1st Am. ed. Citadel Press, New York.

[8] "Bakó-Hegedüs: Szirti sas és a hollók harca". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]