Nepál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság
संघीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल
Sanghiya Loktāntrik Ganatantra Nepāl
Nepál zászlaja
Nepál zászlaja
Nepál címere
Nepál címere
Nemzeti mottó: Az anya és az anyaföld többet ér,
mint a mennyek királysága.
Nemzeti himnusz: Sayaun Thunga Phool Ka
Nepal in its region.svg

Fővárosa Katmandu
é. sz. 27° 42′, k. h. 85° 19′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Bindhádévi Bhandári
Alelnök Nanda Kishor Pun
Miniszterelnök Khadga Prasad Oli
Hivatalos nyelv Nepáli
Egyesítés 1768. december 21.
Népesség
Népszámlálás szerint 30 986 975 fő (2014)[1]
Rangsorban 46
Becsült 26 494 504 fő (2011. június)
Rangsorban 46
Népsűrűség 184 fő/km²
GDP 2008.
Összes 12,636 milliárd dollár (115)
PPP: 31,592 milliárd dollár
Egy főre jutó 457 dollár (167)
PPP: 1140 dollár
HDI (2007.) 0,534 (142) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 147 181 km²
Rangsorban 93
Víz 2,8%
Időzóna nepáli idő (UTC+5:45)
nincs (UTC+5:45)
Egyéb adatok
Pénznem Nepáli rúpia (NPR)
Nemzetközi gépkocsijel NEP
Hívószám 977
Segélyhívó telefonszám
  • 100
  • 101
  • 102
Internet TLD .np
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type D
  • BS 546
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nepál (dévanágari: नेपाल) független dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb, tengerparttal nem rendelkezik. A világ egyik legszegényebb országa.

1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie.

Földrajz[szerkesztés]

térkép szerkesztése

Nepál a második legnagyobb vertikális kiterjedéssel rendelkező ország, csak Kína hipszografikus görbéje nagyobb.[2] Nepált öt magassági övezetre ill. hat nagytájra osztják. Ezek az övek kelet-nyugati irányúak. Az északról délre folyó folyók tagolják őket.

Domborzat[szerkesztés]

Délen a síkság az indiai Gangesz-síkság része, annak északi pereme. Három nagy folyó alakította ki ezt a tájat: a Kosi, a Narayani, és a Karnali. Éghajlata meleg, párás.

Az alacsonyabb hegység (Pahad) 1000–4000 méter magas hegyekből áll. E régiót két hegylánc uralja, a 'Mahabharat Lekh' és a Shiwalik-hegység (más néven Churia-hegység). Itt fekszik a Katmandu-völgy, az ország legtermékenyebb és legvárosiasabb területe. A többi völgytől eltérően az úgynevezett Belső Tarai (Bhitri Tarai Uptyaka) magassága 2500 méter és gyéren lakott.

A magashegység, a Himalája, Nepál északi részén emelkedik. Itt találhatók a világ legmagasabb hegyei, köztük is legmagasabb a 8850 méter magas Mount Everest (Csomolungma). Ez a hegylánc a határ Tibet felé. A világ tíz legmagasabb hegye közül hét Nepálban található: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.

A síkvidék (Nyílt- vagy külső-Tarai)[szerkesztés]

Az egységes felépítésű felszínen alig észrevehetőek a magasságkülönbségek. A kissé magasabb (bhangar) és az alacsonyabb (khadar) ártéri szintek váltogatják egymást. A hegyláb peremét a Bhabar és a már mérsékelt lejtésű Tarai képezi. A síkság Nepál területének alig 17%-át alkotja, lakosságának azonban közel felét tömöríti.[3]

A Churia-hegység (Siwalik)[szerkesztés]

A Himalája legfiatalabb, előhegységi vonulata, mely keletről nyugatra 1800 m-re magasodik. A szabályos redőzött szerkezetű hegység délre meredeken, az északi medencékre lankásabban lejt.[4]

Képek
Mount Everest (balról a felhőkkel)
Annapurna-hegytömb (a háttérben)
Mahabharat-hegység
Katmandu-völgy
A Machhermo a Szágarmantha Nemzeti Parkban
Tájkép a főváros közelében

Mahabharat-hegység (Alacsony-Himalája)[szerkesztés]

Az ősi kőzetekből álló, áttolt takaróredős szerkezetű hegység átlagmagassága 2000 m, melyből 4000 m-es csúcsok emelkednek ki. Részei:

  • a Mahabharat Lek,
  • a Belső-Tarai, a legfontosabb azonban
  • a Belvidék, mely alacsonyabb helyzetű, sűrűbb népességű (Katmandu- és Pokhara-völgy).[5]

Magas-Himalája[szerkesztés]

A Himalája fő vonulata 6000 m-es átlagos gerincmagasságával, ősi kristályos kőzeteivel, 8000-es csúcsaival magasodik az ország fölé. Az antecedens völgyekkel tagolt vonulat formálásában a jég döntő szerepet játszik, a hóhatár 4000–5800 m között húzódik.

Fontosabb vonulatai a Transzhimalája, a "Fő vízválasztó lánc".[6]

Vízrajza[szerkesztés]

Felszíni vízfolyások[szerkesztés]

A mintegy 6000 felszíni vízfolyás összhossza 45 000 km. A vízfolyásokat három csoportba osztják:

  • Első osztályú: hó, gleccser, esővíz táplálta, a Himalája magasabb térszíneiről eredő állandó vízfolyások (Koshi, Gandaki (Narayani), Karnali).
  • Második osztályú: a forrásvíz és eső táplálta, az Alacsony-Himalájából eredő közepes, télen csaknem kiszáradó folyók.
  • Harmadik osztályú: eső táplálta, időszakos vízfolyások.[7]

Folyói a Gangeszbe ömlenek.

Alacsonyabb térszíneken a nagy mennyiségű hordalékot lerakva domború árterek képződnek, melyeken a mellékfolyók elvonszolódnak, tollas szerkezetű vízhálózatot hozva létre.

Tavak[szerkesztés]

Nepál állóvizekben viszonylag szegény. A tavak többsége tektonikus eredetű, 3000 m-nél magasabban glaciális eredetűek, a síkságon morotvatavak találhatók.

Felszín alatti vizek[szerkesztés]

Nepál felszín alatti vízkészlete jelentős, melyet a síkságon ki is aknáznak, Termálvízkészletének gazdasági hasznosítása egyelőre nem kezdődött el.

Gleccserek[szerkesztés]

A jégárak víztartaléka igen nagy. Gleccserei un turkesztáni típusúak.[8]

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlatát a tengerszint feletti magasság, a lejtőkitettség, a Bengáli-öböltől való távolság, valamint a monszun határozza meg.

Nepál öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint, délről észak felé.

  1. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik,
  2. a mérsékelt ("meleg mérsékelt")[9] övezet 1200 és 2400 méter között,
  3. a hideg ("hűvös mérsékelt") övezet 2400 és 3600 méter között.
  4. 3600 és 4400 méter között magashegyi ("alpesi") az éghajlat,
  5. 4400 méter felett az örök hó ("tundra") birodalma található.[10]

A tagolt domborzatból adódóan azonban a mezo- és mikroklíma rendkívüli változatosságot mutat.

Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.

Talaj[szerkesztés]

A déli területek öntéstalajai közül a szikes usar és a homokos bhur mezőgazdaságilag kevésbé értékes. A magasabb területeken porózus (bhabar) és agyagos (tarai) talajok találhatóak, míg a magashegységi zóna felé egyre gyengébb minőségű, végül váz talajok fordulnak elő.[11]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A tájat eredetileg sűrű erdő borította. Minden régió egyik fő problémáját az erdőirtás képezi, amely eróziót okoz és ezzel az ökoszisztémát rombolja. A csökkenő biodiverzitás az állatvilágra is érvényes.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

150 km távolságon emelkedik a felszín közel tengerszintről 8000 méter magasra. Emiatt rendkívül változatosak a tájak.[12]

  • Langtang Nemzeti Park: a Himalájában az első nemzeti park volt. Ez van legközelebb Katmanduhoz. A természeti környezet megőrzése mellett azzal egyenrangú célja a hagyományos nepáli életforma bemutatása.
  • Szágarmantha Nemzeti Park (Mount Everest): területéhez több más igen magas hegy tartozik. A természeti világörökség része.
  • Csitván Királyi Nemzeti Park: az úgynevezett Belső Terai területén fekszik, szintén a világörökség része.
  • Shey Pokhsundo Nemzeti Park: Nepál legnagyobb területű nemzeti parkja. A Himalája fő láncán túl, a tibeti fennsíkon fekszik.
  • Rara Nemzeti Park: az ország legnagyobb tavának környéke.
  • Royal Bardia Nemzeti Park: eredetileg királyi vadászterületvolt. Tigrisre vadásztak itt a nepáli királyok.
  • Khaptad (Baba) Nemzeti Park középhegység, igen gazdag állatvilággal.
  • Makalu Barun Nemzeti Park és Természetvédelmi Terület: Kelet-Nepálban elszigetelt terület, ahol a magashegyi élővilág mellett még ma is hagyományos gazdálkodást folytatnak.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Az UNESCO a természeti világörökség nyilvántartásában két nemzeti park és egy völgy szerepel:

Természeti erőforrások[szerkesztés]

A síkságokon máig a talaj és a víz, a szubmontán övezetekben az erdő a legnagyobb természeti erőforrás. Ásványkincseinek feltárása és azok kitermelése még a kezdeteknél tart. Kevés üveghomok-, mészkonkréció-, lignit- és kőolajkitermelés folyik, valamint az itt található építőkövek kitermelése folyik. Energiatermelésének 90%-át vízierőművek adják.[13]

Történelem[szerkesztés]

Hindu templomkörzet Patanban

Óind eredetű nevének jelentése napjainkig még nem teljesen tisztázott.

A nepáli állam előtörténete[szerkesztés]

Mintegy százezer éves kőeszközöket találtak a Siwalik és a Mahabharat1 hegyvonulatai között. Hozzávetőlegesen 30 000 éves eszközökre a Katmandu-völgyben is találtak. Az itt és az állam több más helyén is talált neolitkori eszközök bizonyítják, hogy a Himalája vidékén ekkor már élt ember.[14]

A földművelés és állattenyésztés Nepál egyes területein már i. e. 2000 körül megjelenhetett. Erre alapozódva i. e. 1000 körül a régióban kis királyságok és nemzetségek szövetségei jöttek létre. Ezek egyikéből, a Shakya nemzetségi szövetségből származott Siddharta Gautama herceg (i. e. 563-483), aki lemondott a királyságról, aszkétikus életet élt és akit Buddha néven ismerünk.

I. e. 250-ben a régió az Észak-Indiában uralkodó Maurja Birodalom befolyása alá került, az i. sz. 4. században pedig a Gupta-dinasztia vazallusa lett. I. sz. 645 körül Xuanzang kínai buddhista zarándok adott jó leírást a nepáli királyságról. Dél-Nepál a 11. század végén a dél-indiai Csálukja Birodalom befolyása alá került. A Csálukja-dinasztia uralma idején a királyok által patronált hinduizmus helyett a korábbi buddhizmus ismét elterjedt az országban.

A következő időszakra jellemző lett a kisállamok rendszere: 1482-ben a régió három királyságra oszlott: Katmandu, Patan, Bhaktapur. A három királyság közötti évszázados rivalizálás után, a 18. század közepén a gurka Prithvi Narayan sah egyesítette a királyságokat. (Indiából szerzett fegyvereket és segítséget, megvásárolta a szomszédos indiai királyságok semlegességét). Területegyesítő munkáját 1765-ben kezdte, s véres csaták és ostromok után három évvel később, 1768-ban egyesítette a Katmandu-völgyet.

Az egységes Nepál[szerkesztés]

A történelmi Nepál régiója a mai államnál lényegesen nagyobb. A Tibetbe vezető hágók birtoklásáért folyó egymást követő háborúkban a nepáliak visszavonulásra és súlyos jóvátétel fizetésére kényszerültek a tibetiek részére.

A Nepál határai mentén fekvő kisebb államok birtokáért Nepál és a Brit Kelet-indiai Társaság rivalizált. Ez vezetett az angol-nepáli háborúhoz (1815-16). A háborút követő béke területi katasztrófát jelentett Nepál számára. Sikkim és a Terai vidéke a Társaság birtokába került.

A következő évek a királyi családon belüli frakcióharcok az instabilitás periódusát hozták. 1846-ban kiderült, hogy a királynő a gyorsan növekvő hatalmú hadvezér, Jung Bahadur Rana elmozdítását tervezi. Ekkor fegyveres összeütközés tört ki a katonaság és a királynőhöz hű emberek között. Jung Bahadur Rana győztesen került ki a harcból és megalapította a Rana-dinasztiát, több száz herceget és főnököt pedig kivégeztek az országban. A király hatalma névlegessé vált, a miniszterelnök tisztsége örökletes lett és a tényleges hatalom birtokosává lett. A Ranák britpárti politikát folytattak, segítséget nyújtottak 1857-ben a szipoj-lázadás leverésében (és később mindkét világháborúban). A Terai bizonyos részei a britek békés gesztusaként visszakerültek Nepálhoz (hálából a szipoj lázadás idején és az India feletti brit uralom helyreállításához nyújtott segítségért). 1923-ban Nagy-Britannia és Nepál formálisan is barátsági szerződést kötött, ezzel Nagy-Britannia elismerte Nepál függetlenségét.

Az 1940-es évek végén az újonnan kialakult demokratikus irányzatú mozgalmak és politikai pártok kritikával illették a Ranák autokratikus uralmát. Közben Tibetben megerősödött a kínai hatalom az 1950-es években, ellensúlyként India katonai segélyt nyújtott északi szomszédjának, hogy megelőzze Nepálban a kínai befolyást. India támogatta Tribhuvan királyt, aki 1951-ben lépett trónra, és az új kormányt, amely leginkább a Nepáli Kongresszus Párt tagjaiból állt. Ez véget vetett a Ranák hegemóniájának a királyságban. A király és a kormány közötti hatalmi harc évei után a király 1959-ben bevezette a pártnélküli panchayat rendszert. Így kormányozták Nepált 1989-ig, amikor a "Jan Andolan" (Népmozgalom) alkotmányos reformokra kényszerítette a monarchiát és 1991 májusában többpárti parlament alakult.

A királyság hosszú agóniája[szerkesztés]

1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maoisták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2001. június 1-jén mészárlás volt a királyi palotában, meghalt a király, a királyné, összes gyermekük, a király három testvére, valamint egy unokatestvére és három nappal később a trónörökösből lett kérész életű király is, Dipendra. (A hivatalos változat szerint Dipendra herceg ölte meg a szüleit, mert elutasították igényét, hogy beleszólhasson felesége kiválasztásába. Utána öngyilkos lett.) A királyi családban történt tömegmészárlás okáról a nepáliak között sokféle spekuláció kelt életre.

Dipendra halála után a trónra Birendra király testvére, Dnyánendra lépett. 2005. február 1-jén Dnyánendra feloszlatta a kormányt, a teljes végrehajtó hatalmat magához vonta, így remélte leverni a maoista mozgalmat. 2005. szeptemberében a maoisták kinyilvánították három hónapos egyoldalú tűzszünetük végét, mert nem teljesültek igényeik.

2006. április 21-én Dnyánendra király a két hete tartó tüntetések hatására lemondott a teljhatalomról és a többpárti demokrácia irányába tett nyilatkozatokat. A tüntetéseknek 14 halálos áldozata volt. A király felkérte az ellenzéki pártokat, hogy állítsanak miniszterelnök-jelölteket. 2005. február 1-je után 2006. április 30-án lett újra miniszterelnöke az országnak, amikor Giridzsa Praszad Koiralát iktatták be hivatalába.

A király teljhatalomról való lemondása azonban nem oldotta fel a társadalmi feszültségeket. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött.[15]

A közelmúlt[szerkesztés]

Politikai hirdetés Katmanduban

Az országban jelenleg egy nagyobb jelentőségű politikai átalakulás zajlik. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg. Ez megnövelte annak a lehetőségét, hogy a jelenleg uralkodó Dnyánendra nepáli király lemondjon a trónról és a címről, és így ő legyen az ország utolsó királya.

Az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 564 tagja 560 szavazattal 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált független, oszthatatlan, szuverén, szekuláris és teljesen demokratikus köztársasággá nyilvánította. A következő választott kormány működési kereteit szintén a nemzetgyűlés dönti el.

Májusban a kikiáltott a köztársaság három hetet adott az uralkodónak, hogy elhagyja palotáját. Dnyánendra elfogadta a döntést és betartva a határidőt, önként távozott. Ezzel a 240 éves nepáli királyi államforma megszűnt.

2015 áprilisában 7,9-es erősségű földrengés rázta meg az országot, hatalmas károkat és több ezer ember halálát okozva.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament épülete, Katmandu

Államformája köztársaság.

2007. december 28-án, történelmi szavazás eredményeként, a parlament a királyság eltörlése mellett foglalt állást,[16] majd az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált demokratikus köztársasággá nyilvánította.[17]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

A nepáli parlament ezidáig 7 pártból állt.

Subdivisions of Nepal HU.png

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Nepálban 14 zóna található. A 14 zónát 75 körzet alkotja.

  • पुर्व / Purva / Keleti régió
    • Mechi zóna körzetei: Ilam (26), Jhapa (28), Panchthar (51), Taplejung (73).
    • Kosi zóna körzetei: Bhojpur (11), Dhankuta (18), Morang (43), Sankhuwashabha (62), Sunsari (69), Terhathum (74).
    • Sagarmatha zóna körzetei: Khotang (37), Okhaldhunga (49), Saptari (63), Siraha (67), Solukhumbu (68), Udayapur (75).
  • मध्य / Madhya / Központi régió
    • Janakpur zóna körzetei: Dhanusha (19), Dolkha (20), Mahottari (40), Ramechhap (55), Sarlahi (64), Sindhuli (65).
    • Bagmati zóna körzetei: Bhaktapur (10), Dhadhing (17), Katmandu (35), Kavre (36), Lalitpur (38), Nuwakot (48), Rasuwa (56), Sindhipalchowk (66).
    • Narayani zóna körzeti: Bara (8), Chitwan (12), Makawanpur (41), Parsa (53), Rautahut (57).
  • पश्चिम / Pashchim / Nyugati régió
    • Gandaki zóna körzetei: Gorkha (23), Kaski (34), Lamjung (39), Manang (42), Syangjha (71), Tanahu (72).
    • Lumbini zóna körzetei: Argakhnachi (2), Gulmi (24), Kapilbastu (33), Nawalparasi (47), Palpa (50), Rupandehi (60).
    • Dhaulagiri zóna körzetei: Baglung (3), Mustang (45), Myaghdi (46), Parbat (52).
  • मध्य पश्चिम / Madhya Pashchim / Középnyugati régió
    • Karnali zóna körzetei: Dolpa (21), Humla (25), Jumla (29), Kalikot (31), Mugu (44).
    • Rapti zóna körzetei: Dang (15), Pyuthan (54), Rolpa (58), Rukum (59), Salyan (61).
    • Bheri zóna körzetei: Banke (7), Bardiya (9), Dailekh (14), Jajarkot (27), Surkhet (70).
  • सुदूर पश्चिम / Sudur Pashchim / Távolnyugati régió
    • Seti zóna körzetei: Achham (1), Bajhang (5), Bajura (6), Doti (22), Kailali (30).
    • Mahakali zóna körzetei: Baitadi (4), Dadeldhura (13), Darchula (16), Kanchanpur (32).

Népesség[szerkesztés]

Képek
Katmandu
Katmandu egy utcaképe
Janakpur egy utcaképe
Katmandu egy folyójának szennyezett partja
Iskolások Pokharában
Girl in Nagarkot.jpg
Az ország népsűrűségi térképe (fő/km²)

Általános adatok[szerkesztés]

Nepál népessége nyelvi, etnikai, kulturális, társadalmi tekintetben igen heterogén - köszönhetően az élénk domborzatnak is. A nepáliban a kaszt és az etnikai csoport fogalma nem is válik el élesen: mindkettőre a jat (dzsát) elnevezést használják, mely leginkább "örökölt csoportként" fordítható.[18]

A lakosság (és a gazdasági tevékenység) nagy része a hegyláncok közti, egymással közvetlenül alig érintkező, tál alakú medencékben, az úgynevezett nepáli völgyekben összpontosul. A legfontosabb ezek közül az 1300-1400 méter magasságban elnyúló Katmandui-völgymedence.[19]

Az eredeti nepáli törzsek északon a tibetiekkel, délen az indiaiakkal keveredtek.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az indoeurópai - a hindivel - rokon, nepáli nyelvet beszélő parbatiyák (hegyi emberek) kulturális dominanciája volt jellemző az ország területén. Hozzájuk kapcsolódnak az Indiából érkezett, harcias rajputok, akik egy időben - a késő középkor idején - az ország nagy részén magukhoz ragadták a hatalmat. A folyamatos beáramlás hatására a helyi etnikumok fokozatosan asszimilálódtak a különböző, főleg indoeurópai és tibeti-burmai népekhez.[20]

Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezenkívül gurungok és serpák is élnek itt.

A lakosság 49%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%), Tamang (5,2%), Newari (3,6%) és Magar (3,4%).

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság zöme (81,3%) hindu. További vallások: buddhista 9%, muzulmán 4,4%, kirant (nepáli: मुन्धुम, sámánizmus) 3,1%, keresztény 1,4%, más 0,7% [21]

Az országban a hindu volt az államvallás 2006 áprilisáig.

Gazdaság[szerkesztés]

Nepál az egyik legszegényebb és legkevésbé fejlett ország a világon, a lakosság mintegy egynegyede él a szegénységi küszöb alatt.[21] Lakosainak nagy része parasztként vagy bérmunkásként a földből igyekszik kicsikarni szűkös megélhetését.[22]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A magasabban fekvő medencékben búzát, kukoricát, kölest termesztenek. A monszun hatása alatt álló dombvidék jellegzetes terményei: rizs, juta, tea, burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék. A sűrűn lakott völgyekben és medencékben nagy munkaráfordítással teraszosítanak minden elérhető termőföldet. A legfontosabb élelmiszernövényt, a rizst főleg a Tarain termesztik.

A hegyi legelőkön jelentős az állattenyésztés. A szarvasmarhát, a kecskét és a juhot a völgyekben tenyésztik. A bivalyok főleg a Tarai és a Katmandu-völgy rizsföldjeinek művelésében fontosak, de a hús- és tejtermelés 2/3-át is ők adják. A magas hegyvidékek fő haszonállata a teherhordásra is kiválóan alkalmas jak.[22]

Ipar[szerkesztés]

Ipara fejletlen, elsősorban a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel. A fővárosi agglomeráció (Katmandu-völgy) a gyáripar központja. Jobbára külföldi segítséggel épült gyapot- és jutafeldolgozók, dohány-, tea- és cukorgyárak, bőr- és faipari üzemek döntő többsége itt található. [23]

További ágak: textilipar, cement- és téglagyártás, élelmiszeripar: rizs, cukor, olajos magvak.[21] Jelentős a hagyományos kézművesség (gyapjúszőnyegek, háziszőttesek, fegyverek, ötvös- és bőrdíszműáruk).

Kereskedelem[szerkesztés]

Külkereskedelem (2013-ban):[21]

  • Export - termékek: ruházat, hüvelyesek, szőnyegek, textíliák, gyümölcslé, juta áruk
  • Export - főbb partnerek: India 53,7%, USA 9,2%, Kína 5%, Banglades 4,2%, Németország 4,2%
  • Import - áruk: kőolajtermékek, gépek és berendezések, arany, gyógyszer
  • Import - főbb partnerek: India 50,6%, Kína 35%

Egyéb ágazatok[szerkesztés]

Jelentős a turizmus.

Közlekedés[szerkesztés]

A Katmanduból Tibetbe vezető főút

Nemzetközi repülőtere: Katmandu-Tribhuvan. Van 12 belföldi légikikötő is.

A legfontosabb közút az 1964-ben elkészült autóút, amely a fővárost köti össze Tibettel és Indiával. Forgalmas még a Ny-K főút is.

Kultúra[szerkesztés]

Nepál kultúráját, társadalmi berendezkedését, lakóinak világképét, mindennapi életét és az ünnepeket egyaránt meghatározza és áthatja az élő vallási gyakorlat. A vallás összeolvad a mindennapokkal. Mindent a vallás előírásai szerint mozgatnak.

Képek a kultúráról
Szádhuk Katmandu egyik templománál
Hindu menyasszony
Esküvői pár, Lalitpur
Táncosok
Nepáli táncosok
Messe-17.JPG
Hagyományos zenészek tablával és billentyűs harmonikával
Zenészek Katmanduban
Iskolások egyenruhában
Vallási fesztiválra beöltözött lányok
Nepáli házaspár
Épületek Newari településén
Hindu templom, Gokarna Mahadev
Buddhista imazászlók
Imakerekek
Buddhista sztúpa Katmanduban
Swayambhunath templom a Katmandu-völgyben
Patan Durbar tér, Patan
Atbhaktapur.jpg
Pashupatinath-templomkörzet

Vallás[szerkesztés]

Míg Indiában állandó a feszültség az eltérő vallási csoportok között, Nepálban a hinduk, buddhisták és muszlimok békésen élnek együtt. A hinduizmus és a buddhizmus között teljes ökuménia uralkodik. Átvesznek tanokat, beépítenek eszméket a másik vallásából, mint ahogy egymás templomait is használják. A különbözőségek tiszteletével és toleranciájával teljes az egyetértés.

A lakosság döntő többsége hindu. Egy hívő hindunak három fő kötelessége van az életben. Az első, hogy ki kell nyilvánítania az istenek iránti tiszteletét. A második, hogy figyelembe kell vennie a kasztok rendjét. A harmadik, hogy halottait a temetési szertartásnak megfelelően el kell hamvasztania.[24]

A dharma lényege mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a mindenséget benépesítő, egymástól nagyon különböző létezők számára nem egyforma, hanem különböző jogokat és kötelességeket ír elő.

A legtöbb templomot Nepálban Siva és Visnu tiszteletére emelik. Azt, hogy melyik éppen kié, rendszerint a bejárat előtt álló szobrok jelzik. Síva előtt a bika, Visnu előtt a Garuda, a szárnyas ember trónol. Kifejezetten nepáli istenség Macsendranáth, az eső, a monszun istene és ura, egyúttal a völgy védelmezője. A legtöbb ünnepet a tiszteletére tartják.[24]

Vannak kolostorról kolostorra járó zarándokok, akik szerény felszereléssel imádkozva járnak, s a világtól elvonulva élvezik a megtalált lelki békét. Közelednek a teljes megnyugvás, a nirvána felé. Dacolnak a hideggel, a veszélyekre rá se hederítenek, hiszen Buddhának áldozták magukat, miközben Buddhát (lásd: Buddhaság), a megnyugvást, a megvilágosodást keresik, és biztosak abban, hogy e világi szenvedéseik a reinkarnáció során hasznukra lesznek. Lélekben határtalan a szabadságuk. Csak egy kötöttséget ismernek: Buddha folyamatos dicsőítését. Forognak az imamalmok, imazászlóikat a hegyek között rejtőző sztúpákon tépi rongyosra a metsző himalájai vihar.[24]

Az ország egyik szimbóluma, a templomra festett isten-szemek tekintenek alá
Nepáli Khaijadi Bhajan zene és tánc - videó


Kulturális világörökség[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Szokások, illemtan[szerkesztés]

[25] A hagyományos üdvözlési forma a namaszte, vagyis hogy két tenyerüket arcuk vagy mellkasuk előtt összetéve namaszte köszöntést mondanak. A nepáliak általában nem fognak kezet, bár férfiaknál előfordul, hogy így üdvözlik a külföldieket. Szokás szerint engedélyt kérnek, mielőtt távoznak valakinek a társaságából.

A nepáliak családcentrikus, vallásos és mély lelki életet élő emberek. A szellem és az alázat számukra olyan értékek, amelyek fontosabbak az anyagi javaknál. A predesztinációnak lényeges szerepet tulajdonítanak; az egyén minden tőle telhetőt megtesz, ám hogy ez mire elég, az végső soron Istentől függ. Egy másik fontos, vallással kapcsolatos fogalom a karma, amely a múltbéli (jó vagy rossz) cselekedetek következményeit jelenti. Valakinek az életében bekövetkező egy-egy esemény e hit szerint az illető előző életének karmájából adódik.

Az ország India felé eső részén száriba öltözött asszonyságok láthatók, orrukban, fülükben apró ékszer. Homlokukon piros pont, a tika - néha a férfiakon is - jelzi, hogy templomaikban már elvégezték a reggeli ájtatoskodást.

  • Az ország déli részén a nők és a férfiak társasági összejövetelek alkalmával külön csoportot alkotnak (hasonlóan Indiához). Északon ez kevésbé jellemző.
  • A nepáliak életét meghatározza az osztály- és a kaszthelyzetük, ami társas viselkedésükre is kihatással lehet. A kasztrendszert ugyan hivatalosan eltörölték, a gyakorlatban - főleg vidéken - ma is létező forma.
  • A nőket Nepálban a férfiakkal teljesen egyenlő elbánásban részesítik.
  • Ha olyannal találkozunk, akinek titulusa van, megszólításkor feltétlenül használjuk ezt a címét.
  • Ne érintsük meg mások fejét vagy vállát, még gyerekekét sem. Ez illetlenség. A fej szent és sérthetetlen.
  • Ne érintsünk meg senkit a lábunkkal vagy a cipőnkkel. Ha ez megtörténik, kérjünk bocsánatot.
  • Legyünk mindig udvariasak és tisztelettudóak másokkal szemben. Az alázatot nagyra értékelik.
  • Kerüljük indulataink kimutatását, a kiabálást és agresszív megnyilvánulásokat. A nepáliak rossz szemmel nézik az ilyesmit.
  • Ne feledjük, hogy a társadalmi osztály és a kaszt Nepálban fontos tényezők. Ha valaki nem szívesen tesz meg vagy visszautasít valamit, ne erőltessük a dolgot. Lehet, hogy azért viselkedik így, mert az osztálya vagy a kasztja által rákényszerített szerep ezzel jár.


Ünnepek[szerkesztés]

Nepálban rengeteg vallási ünnep van, szinte minden hónapra jut egy vagy több. Mivel holdhónapokban számítják az időt, ezért az ünnepek évenként más napra eshetnek.

A 2015-ös évben:

Dátum 2015-ben Név Az ünnep típusa Megjegyzés
Januar 15 Maghe Sankranti Vallási Magh hónap első napja
Januar 30 Shahid Diwas Nem-vallási A mártírok napja
Januar 31 Sonam Losar Vallási Új év a tamang közösségben
Februar 4 Saraswati Puja (szaraszvati púdzsa) Vallási Szaraszvati (istennő) ünnepe
Februar 19 Prajatantra Diwas Nem-vallási
Februar 27 Maha Shivaratri (máhá sívaratri) Vallási Shiva születésnapja. Valószínűleg az év leglátványosabb fesztiválja. Egész Nepálból, illetve Észak-Indiából is érkeznek hívők a Pasupatináth templomhoz. A nagy és színes felvonulás betekintést enged a kasztok és törzsek látványos világába.
Marcius 8 Nemzetközi nőnap Nem-vallási
Marcius 16 Fagu Purnima Vallási Úgy is ismerik, mint Holi, a színek fesztiválja. Jókedvű gyerekek hete, akik össze-vissza locsolkodnak a színezett vízzel.
Marcius 30 Ghode Jatra (dzsotra) Vallási
Aprilis 8 Ram Nawami Vallási Ráma születésnapja
Aprilis 14 Navabarsha Nem-vallási Nepáli újév , a Bikram Sambat naptár első napja.
Aprilis 24 Loktantra Diwas Nem-vallási A demokrácia napja
Majus 1 Majdur Diwas Nem-vallási A munka ünnepe
Majus 4 Buddha Jayanti (dzsajanti) Vallási Buddha születésnapja. Többnyire tibetiek jönnek ekkor Nepálba. Nagyon sok zarándok érkezik.
Május 29 Ganatantra Diwas Nem-vallási A köztársaság napja
Augusztus 29 Janai Purnima (Dzsanai P.) és Raksha Bandhan Vallási A bráhminok ünnepe. Mindenki sárga kendőt köt a csuklójára a démonok ellen.
Augusztus 30 Gaijatra (Gai Dzsotra) Vallási Katmanduban, Patanban, Bhaktapurban hatalmas karnevál. Az ünnep 2. napjára esik a buddhista Mataya, amikor illik végiglátogatni a Patan körüli 150 kolostort.
Augusztus 30 Rishi Panchami Vallási
Szeptember 2 Gaura Parwa Vallási
Szeptember 5 Krishna Janmashtami Vallási Más néven Krishna Asztami. Krishna születésnapjának ünnepe.
Szeptember 8 Indra Jatra (Indra dzsotra) Vallási 8 napos, az egyik legnagyobb és leglátványosabb ünnep
Szeptember 16 Teej (Teedzs-Brata) Vallási A nők ünnepe. A férjükért és leendő férjükért imádkoznak.
Szeptember 25 Ghatasthapana Vallási A Dashain (nepáli: बिजया दशमी) kezdete. A dashain (durga púdzsa, doszera) 15 napon át tartó családi ünnep. Mindenki hazamegy, együtt van a család, megáll az élet. Senki nem dolgozik. Az nnep igazi témája a gonosz legyőzése. A legenda szerint Ráma ezen a napon győzte le Rávanát.
Október 1 Fulpati Vallási A Dashain 7. napja
Október 2 Maha Asthami Vallási
Október 3 Maha Navami and Bijaya Dashami Vallási
Október 4 Ekadashi Vallási A Dashain 11. napja
Október 5 Duwadashi Vallási Dashain
Október 7 Kojagrat Purnima Vallási
November 11 Laxmi Puja (púdzsa) Vallási Laksmi ünnepe a Tihar (nepáli: तिहार) 5 napos fesztiválján, amikor állatokat és isteneket imádnak. Este Laksmit a jólét istennőjét dicsőítik.
November 12 Mha Puja and Govardhan Puja Vallási
November 13 Bhaitika Vallási
November 17 Chhath Parwa (cshath) Vallási A hinduizmus napistenének fesztiválja
December 25 Karácsony Vallási
December 30 Tamu Lhosar Vallási Új év a gurung közösségben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. CIA World Factbook, 2015. május 2.
  2. Wilhelm Z. et al 4.
  3. Wilhelm Z. et al 6-10.
  4. Wilhelm Z. et al 11.
  5. Wilhelm Z. et al 11-13.
  6. Wilhelm Z. et al 13-15.
  7. Wilhelm Z. et al 15-17.
  8. Wilhelm Z. et al 18-20.
  9. A zárójeles, idézőjeles megállapítások a nepáli szerzők megközelítését tükrözik. (Wilhelm Z. et al)
  10. Wilhelm Z. et al 20-28.
  11. Wilhelm Z. et al 35.
  12. http://www.visitnepal.com/nepal_information/nepalparks.php
  13. Wilhelm Z. et al 36-37.
  14. Wilhelm Z. 46.
  15. Köztársaság lesz Nepál - A Népszava cikke; 2007. december 28.; Elérés: 2008. január 4.
  16. A nepáli parlament megszavazta a királyság eltörlését. Népszabadság Online, 2007. december 28. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  17. Vége a királyságnak Nepálban. Népszabadság Online, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  18. Wilhelm Z. 41.
  19. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  20. Wilhelm Z. 41-45.
  21. ^ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/np.html
  22. ^ a b Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  23. Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
  24. ^ a b c Veér András: Nepál, 2003.
  25. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nepál témájú médiaállományokat.