Mangó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Mangó
Rajz egy ágról és gyümölcséről
Rajz egy ágról és gyümölcséről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae)
Alcsalád: Anacardioideae
Nemzetség: Mangifera
L.
Faj: S. birrea
Tudományos név
Mangifera indica
L.
Szinonimák
  • Mangifera austroyunnanensis Hu
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mangó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mangó témájú médiaállományokat és Mangó témájú kategóriát.

A mangó (Mangifera indica) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fafaj, mely az édes ízű, egzotikus gyümölcsöt termi. Mai neve az indiai man-gay portugál formájától (manga) származik. A mangófa az indiaiak szent fája.

A Mangifera növénynemzetség típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Őshazája India. Indiából a portugálok vitték Afrikába, majd a 18. században angol utazók beszámolóiból értesülhetett Európa is.

Megjelenése[szerkesztés]

A színe többnyire a vörös és sárga között változik, ovális formájú, lédús csemege. A mangó fán terem, mely akár 20 méter magasra is megnőhet és az ültetéstől számított 4-6 éven belül válik termőképessé. Egész évben fogyasztható.

Fogyasztásra készre vágott mangó
Virágzó mangófa az indiai Keralaban

Termesztése és betakarítása[szerkesztés]

A századfordulóig magról szaporították, ma már szemzéssel és oltással is.

Csonthéjas termései nyár végén, ősszel érnek.

Felhasználása[szerkesztés]

A gyümölcsöt konzerv, illetve nyers formában lehet megvásárolni. Legtöbbször gyümölcssalátába keverve fogyasztják, de kiválóan illik rák- és halételekhez, valamint lekvár és aszalt gyümölcs is készül belőle. Virága sűrű, édes mézet ad, amely önmagában is fogyasztható. A fa világosbarna törzsét bútorkészítéshez használják fel.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Kellemes íze mellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, enzime gyomorvédő hatású. Rosttartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. Vitaminok közül megtalálható A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint bővelkedik foszforban, kalciumban és nátriumban. Az éretlen gyümölcs C-vitaminban, az érettebb A-vitaminban és béta-karotinban gazdag. Jótékony hatással van a szívre, csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint minimalizálja néhány rákos megbetegedés kockázatát. Mindezek ellenére allergént is tartalmaz.

A hinduk a levelek füstjével légcsőbántalmakat gyógyítottak. A pestis- és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott termést fogyasztották, testüket ezzel kenegették.

Kultúra[szerkesztés]

A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, így nem meglepő, ha sok esküvőn lehet mangóval találkozni, mint a gyermekáldás megsegítőjével.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]