Macedónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Macedón Köztársaság
Република Македонија
(Republika Makedonija)
Macedónia zászlaja
Macedónia zászlaja
Macedónia címere
Macedónia címere
Nemzeti himnusz: Денес Над Македонија
Europe-Macedonia.svg

Fővárosa Szkopje
é. sz. 41° 39′ 00″, k. h. 21° 43′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Gyorge Ivanov
Miniszterelnök Zoran Zaev
Hivatalos nyelv Macedón
Függetlenség Jugoszláviától
kikiáltása 1991. szeptember 8.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 2 107 158 fő (2013)[1]
Rangsorban146
Becsült2 062 294[2] fő (2012. december)
Rangsorban146
Népsűrűség82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25 713 km²
Rangsorban 145
Víz1,2%%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem macedón dénár (MKD)
Nemzetközi gépkocsijel MK
Hívószám 389
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 192
  • 193
  • 194
Internet TLD.mk
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Macedón Köztársaság témájú médiaállományokat.

Macedónia, teljes nevén Macedón Köztársaság (macedón: Република Македонија vagy РМ / Republika MakedonijaRM), egy még életbe nem lépett döntés szerint Észak-Macedónia,[3] az egykori Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság [4]MVJK (macedón: Πоранешна Југословенска Република Македонија – ΠJРМ / Poranešna Jugoslovenska Republika Makedonija – PJRM) egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot, pontosabban szinte megegyezik vele, ezért vitatható, hogy a macedónok nem bolgárok-e. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.[5]

Neve[szerkesztés]

Görögország „Makedónia” nevű része

Az ország neve az ENSZ-ben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Görögország 1991 óta akadályozza az ország nemzetközi elismerését „Macedón Köztársaság” néven arra hivatkozva, hogy egy észak-görögországi tartomány neve is Makedónia. A görög nacionalisták attól tartanak, hogy Macedónia emiatt területi követelésekkel lép fel Görögországgal szemben. A névvita miatt nem vették fel az országot 2008-ban a NATO-ba.

2012. december 15-étől Magyarország alkotmányos nevén, Macedón Köztársaságként ismeri el a kétoldalú kapcsolattartásban a nyugat-balkáni országot.

2017. december 15-én bejelentették, hogy az ország nevével kapcsolatos vitának a közeljövőben vége lesz. Végül a 2018. június 17-én aláírt megállapodás alapján Észak-Macedónia lesz az ország új neve, ha a két ország parlamentje ratifikálja a megállapodást.[6]

Fekvése[szerkesztés]

Macedónia domborzati térképe

Macedónia Koszovó és Szerbia (északon), Bulgária (keleten), Görögország (délen) és Albánia (nyugaton) között helyezkedik el. Nincs kijárása a tengerre. Az ország nagyjából a Vardar folyó vízgyűjtő területére terjed ki, és e folyó révén kapcsolódik az Égei-tengerhez.

Földrajz[szerkesztés]

térkép szerkesztése

Domborzata[szerkesztés]

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vardar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. A karsztos hegységben fekszik a Tetovoi-polje illetve a Bitolai-polje. Legmagasabb pontja: Korab-hegy (2764).

Az ország az Égei-tenger felé nyitott, tágas medencéjét közepes magasságú röghegyek veszik körül. A Vardartól nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dinári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Szerb-macedón rögvidékhez tartoznak.

Az ország szeizmikusan aktív, földrengésveszélyes területen fekszik.

Vízrajz[szerkesztés]

Korab-hegység, az ország legmagasabb hegye
Vízesés a Korab-hegységben

Az ország lényegében a Vardar-folyó vízgyűjtő területe. A Vardar az Égei-tengerbe ömlik.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata a Vardar-völgyében rendkívül száraz, mediterrán. A hegyvidékek hűvösebbek és csapadékosabbak.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

A talajtól és a csapadékmennyiségtől függően sokféle erdő található az országban. Viszonylag sok a szárazságtűrő fajokból álló világos erdő.

Környezetvédelem[szerkesztés]

A nagy tavak - az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Dojran-tó vízfelülete védett területnek számít.[7]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

  • Pelister Nemzeti Park - az ország DNy-i részén; egy fenyőfaj, a Pelister-fenyő csak itt fordul elő a világon.
  • Mavrovo Nemzeti Park - az ország nyugati végében; sokféle növényfaj, mintegy száz ritka, a Balkánon endemikus faj.
  • Galicsica Nemzeti Park - az ország DNy-i csücskén; sokféle ritka növényfaj.
  • Jaszen Nemzeti Park - ritka növény- és állatfajok.

Világörökség[szerkesztés]

Egyaránt része a kulturális és a természeti világörökségnek az UNESCO szerint az Ohrid-régió kulturális és történeti együttese, valamint természeti környezete.

Történelem[szerkesztés]

Macedónia 1991. szeptember 8-a előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott. A mai Macedónia azonban nem a világbirodalomként emlegetett ókori Makedónia utódja, s a makedón nép már a szlávok megérkezésekor kihalt a térségben.

Ókor[szerkesztés]

Hérakleia Lünkésztisz ókori görög romjai

Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. Nagy Sándor államának peremterülete maradt, amelyet az i. e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódították meg a területet, és Macedonia provincia részévé tették. Két fontos római várost is alapítottak: Stobit (a mai Szkopjét), illetve Heracleát (a mai Bitola helyén). A 4. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedett, gyéren lakottá vált. A 6. század végére a terület feletti bizánci uralom meggyengült, egy jobban előrehaladt a szlávok betelepülésének folyamata észak felől. A bizánci hatalom gyengülésének idején a szlávok előtti lakosság egy része visszaszorult az erődített görög városokba az Égei-tenger partján, más részük a hegyekben lelt menedékre, megint mások asszimilálódtak a szlávokhoz. A bizánci Macedóniába behatoló szlávok autonóm faluközösségekben szerveződtek, ezeket említették a görögök Sklavinai (görög "Σκλαβινίαι") néven. A bizánci császárok megkezdték hellenizálásukat és betagolták őket a bizánci társadalmi-gazdasági rendbe. Miközben a macedóniai szlávok alávetették magukat a bizánci uralomnak, többségük megőrizte etnikai különállását és máig a régió lakosságának zömét adják. Amikor egységes szláv állam alakult, akkor is különálló törzsekben éltek.

Középkor[szerkesztés]

850 körül az első bolgár cárság kiterjesztette hatalmát Macedóniára. Bulgária macedóniai terjeszkedése békés volt, mert addigra a terület feletti bizánci uralom névlegessé vált és a szláv törzsek többsége önként csatlakozott a szláv dominanciájú bolgár államhoz.

Ebben a térségben a szlávok a 9. században tértek át a kereszténységre, I. Borisz bolgár kán uralma idején. A glagolita ábécé megalkotói, Szent Cirill és Szent Metód bizánci görög szerzetesek a konstantinápolyi pátriárka utasítására térítették a szlávokat. Ők Szalonikiből indultak, ahol széles körben beszélték a szlávot második nyelvként, és a környék macedón szláv nyelvjárása lett az óegyházi szláv nyelv alapja. Munkájukat folytatta a kora középkori Bulgáriában Ohridi Szent Kelemen, aki a cirill ábécé megalapítója, valamint Ohridi Szent Naum.

A 10. században Bulgária, 971-től 1018-ig a nyugati bolgár állam központi vidéke volt, majd bizánci uralma alá került. 1218 és 1250 között a második Bolgár Birodalomhoz tartozott, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. A 13. század folyamán rengeteg kun települt az országba, ezek beolvadtak a macedónokba. Dušan István (13311355) később Szerbiához csatolta a területet. Az 1389-es rigómezei csata nyomán a Török Birodalom részévé vált. 16891690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy államalakulat, Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elismerte Kumanovó királyának.

A független Macedónia előzménye[szerkesztés]

Vardar003.png

A 19. század végén Macedóniában is lezajlott a nemzeti ébredés. A szervezetek Macedónia függetlenségéért harcoltak, de bolgárnak definiálták magukat, bármilyen nemzeti, vagy regionális elkülönítés nem volt a céljuk, sőt feltett szándékuk volt a Bulgáriával való egyesülés. Gyakran terrorista eszközökkel harcoltak céljaikért.

1912-ben az első Balkán-háború során Szerbia, Bulgária és Montenegró szövetsége kiűzte a törököket, de a szövetségesek nem tudtak megállapodni a megszerzett területek elosztásának mikéntjéről és ez vezetett 1913-ban a második Balkán-háború kirobbanásához: Bulgária megtámadta a szerbeket, de ekkor hadbalépett ellene Románia és az Oszmán Birodalom is, Macedónia nagy része pedig Szerbiához került. Az 1918-tól létrejövő a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság is megtartotta, 1929-től Jugoszlávia része lett. Szerbia, mint hegyvidéki szerbek-re, így tekintett a makedóniai szlávokra, s tiltotta a bolgár nyelv használatát, ám az ellenállás hamar kibontakozott és terrorcselekmények sorozatát követték el a szerb hatóságok ellen. 1934-ben makedóniai (magukat bolgárnak nevező) terroristák ölték meg I. Sándor jugoszláv királyt. 1941-től nyugati része az olasz ellenőrzés alatt álló Albániához, illetve Pindoszi Fejedelemséghez, keleti fele pedig Bulgáriához került.[8]

1941-ben Macedóniában is megkezdődött a megszálló hatalmakkal szembeni ellenállás. Miután a Josip Broz Tito vezette jugoszláv partizán erők 1944-ben ellenőrzésük alá vonták a területet, kikiáltották a Macedón Népköztársaságot (azelőtt belső önrendelkezéssel nem bírt a terület), amely csatlakozott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz. Az 1963-as új jugoszláv szövetségi alkotmány meghozatalával egyidőben Macedónia is felvette a Macedón Szocialista Köztársaság elnevezést. A jugoszláv kommunista álláspont szerint Macedónia lakossága nem szerb, avagy bolgár, hanem macedón, ennek megfelelően biztosítják a nyelvi és nemzetiségi jogait. Ez persze a gyakorlatban nem így volt, sőt az ún. macedón (de valójában a bolgárral teljesen azonos) nyelvhasználatra nagy súllyal nehezedett a szerbhorvát nyelv, ezért igen sok macedón kétnyelvűvé vált. Bulgária és Jugoszlávia között évtizedekig fagyos viszony volt és a vasfüggöny is elzárta a macedónokat Bulgáriától, ez ugyan nem segítette a bolgárok megosztására tett jugoszláv lépéseket, hisz a macedón nyelv a mai napig azonosnak mondható a bolgárral.

Az 1944 és 1949 között tartó görög polgárháborúban jelentős számú macedón katona is harcolt, Jugoszlávia a görög kommunistákat támogatta és küldött át a határon önkéntes gyanánt macedónokat.

Macedónia 1945 óta saját, módosított cirill ábécét használ, ez valójában azonos a szerb ábécével, de még ez sem különbözteti meg lényegesen a macedónt a bolgár nyelvtől.

A független Macedónia[szerkesztés]

Az ország 1991. szeptember 8-án kiáltotta ki függetlenségét, igaz sok macedónt mindezt nem töltött el túlzott lelkesedéssel: sokan gazdasági okok miatt megmaradtak volna Jugoszlávia tagállamaként. Igen sok macedón, illetve macedóniai szerb szerb kettősállampolgárságért is folyamodott, sokan így törekedtek Nyugatra kijutni. A délszláv háborúban macedóniai szerbek, sőt macedónok is küzdöttek tekintélyes számmal a jugoszláv néphadseregben a boszniai és horvátországi frontokon. Görögország azonban kezdettől fogva azt kifogásolta, hogy az új állam egy görög tartomány nevét vette fel, illetve kifogást emelt Macedónia zászlajával és címerével szemben is. A görögök ugyanis történeti–etnikai alapokra helyezik a kérdést: a mai Macedónia területén egy bolgárral azonos nyelvet beszélő, bár kulturálisan különálló szláv népcsoport él, illetve nagy számmal albánok is, nem pedig valódi makedónok, akiknek saját, a görög nyelvvel rokonságban álló, önálló nyelvük volt, akik már eltűntek a térségből, mikor a szlávok betelepültek ide. A makedónok leszármazottjai álláspontjuk szerint az észak-görögországi tartomány görög lakói, bár abban a térségben is élnek különböző szláv csoportok, melyek nyelvjárása nagyobb különbséget mutat mint a macedón a bolgártól. A macedónok szerint ők az ókori makedónok igazi leszármazottjai, csupán nyelvváltozások történtek a térségben. Ideiglenes megoldásként az ENSZ 1993-as határozata Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a világszervezet tagságába. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét. 2008 áprilisában Görögország az ország elnevezése miatt vétózta meg Macedónia felvételét a NATO-ba.

1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) több gerillaakciót is szervezett Macedóniában. A tervük az volt, hogy a menekülteket letelepítve az albánok lakta régióban egy új albán államot hoznak létre Macedóniában. Az UÇK gyakran szabályos terrorista akciókkal merényleteket hajtott végre főleg gazdasági, infrastrukturális objektumok ellen, hogy az ország gazdaságát rombadöntse és így kényszerítse térde. Végül a NATO segítségével visszaverték a támadásokat és felkelők leszereltek. Az albánok és a kormány egyezséget kötött: a kormány nagyobb politikai befolyást és kulturális elismertséget ígért az albán kisebbségnek. Albán részről megígérték, hogy felhagynak a szeparatista törekvésekkel, elismerik a macedón intézményeket.

2004-ben Macedónia benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de 2017-nél előbb nem várható a belépése.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A 2001-es albán etnikai villongások óta, az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek is működik képviselete a nemzeti parlamentben (Sobranje).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Macedónia parlamentáris demokrácia, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az ország területe 2004 augusztusa óta 84 községre (општина, opština) oszlik, melyek közül 10 Skopjében található. Statisztikai célokra a községek csoportosításával nyolc régióra (регион) osztották az országot. Korábban 1996 szeptemberétől a községek száma 123 volt, előtte pedig a jugoszláv rendszerből örökölt nagyobb községeké 34.

Macedónia régiói


A községek a következők:

Aracsinovo, Berovo, Bitola, Bogdanci, Bogovinye, Boszilovo, Brvenica, Centar Zsupa, Csaska, Csesinovo-Oblesevo, Csucser Szandevo, Debar, Debarca, Delcsevo, Demir Hiszar, Demir Kapija, Dojran, Dolneni, Drugovo, Gyevgyelija, Gosztivar, Gradszko, Ilinden, Jegunovce, Karbinci, Kavadarci, Kicsevo, Kocsani, Koncse, Kratovo, Kriva Palanka, Krivogastani, Krusevo, Kumanovo, Lipkovo, Lozovo, Makedonszka Kamenica, Makedonszki Brod, Mavrovo i Rosztusa, Mogila, Negotino, Novaci, Novo Szelo, Ohrid, Oszlomej, Pehcsevo, Petrovec, Plasznica, Prilep, Probistip, Radovis, Rankovce, Reszen, Roszoman, Stip, Szopiste, Sztaro Nagoricsane, Sztruga, Sztrumica, Sztudenicsani, Szveti Nikole, Tearce, Tetovo, Valandovo, Vaszilevo, Velesz, Vevcsani, Vinica, Vranestica, Vrapcsiste, Zajasz, Zelenikovo, Zrnovci és Zselino;

továbbá Szkopje területén

Aerodrom, Butel, Centar, Csair, Gazi Baba, Gjorcse Petrov, Karpos, Kiszela Voda, Suto Orizari és Szaraj.

Politikai pártok[szerkesztés]

2018-ban Macedónia fontosabb politikai tömörülései a következők (zárójelben a vezetők 2018-ban)[9] :

  • Szövetség az Albánoknak vagy AfA [Ziadin SELA]
  • Besa Mozgalom [Bilal KASAMI]
  • Albán Demokrata Párt vagy PDSh [Menduh Thaci]
  • Integrációs Demokratikus Unió vagy BDI [Ali AHMETI]
  • Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja vagy a VMRO-DPMNE [Hristijan MICKOSKI]
  • Liberális Demokrata Párt vagy LDP [Goran MILEVSKI]
  • Macedónia Szociáldemokrata Szövetsége vagy SDSM [Zoran ZAEV]
  • Macedónia Szocialista Pártja vagy SPM [Ljubislav IVANOV-EDITION]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Macedónia etnikai térképe (2002)
  kevert etnikum relatív macedón többséggel
Vallási térkép (2002)
kék: többségben ortodox
zöld: többségben muszlim
sárga: katolikus
piros: ismeretlen

Általános adatok[szerkesztés]

  • Lakosságának változása:
1,2 millió (1950),
1,6 millió (1970),
2,0 millió (1999),
2,07 millió (2012)
2,08 millió (2018) [10]
  • Népsűrűség: 81 fő/km² (2018)
  • Népességnövekedés: 0,15–0,17% (2017) [10][11]
  • Városi lakosság: a lakosság 58%-a (2017) [11]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban 1,1 millió macedón él, ők alkotják az ország lakosságának mintegy 55-64%-át.[11] Igen jelentős kisebbség az albánoké (25-35%), továbbá a törököké (4-4,5%). Ezen kívül romák (kb. 3%), szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban.

Az ország hivatalos nyelve a macedón. Emellett a hat fő kisebbségi nyelv az albán, török, cigány, szerb, bosnyák és az aromán.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság kb. 53-64 %-a az ortodox felekezethez tartozik (→ macedón ortodox egyház), 33-45 %-a szunnita muszlim, illetve további 0,5-1 % római katolikus vagy egyéb keresztény.

Szociális rendszer[szerkesztés]

A 2000-es évek elején Európában itt volt a legmagasabb az analfabetizmus, akkor kb. 11%.[12] 2015-ben a 15 éveseknél idősebbek 97,8%-a tud írni-olvasni.[11]

Gazdaság[szerkesztés]

Szkopje üzleti negyedének egy része

Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte eddigi rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994–1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi feszültség mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére.

Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol a munkanélküliség magas (2017-ben 23,4%)[13], az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek és a feketegazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.

Általános adatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Fő termények: szőlő, dohány, zöldség, gyümölcs. [11]

Ipar[szerkesztés]

Főbb ágazatok: élelmiszeripar, textilipar, vegyi anyagok gyártása, vas-, acél-, cement- és energiaipar, gyógyszergyártás, autóipari alkatrészek előállítása. [11]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Export [11]:

  • Főbb árucikkek: élelmiszerek, ital, dohány; textíliák, vas, acél; autóipari alkatrészek
  • Legfőbb partnerek 2017-ben:  Németország 46,7%, Bulgária 6,1%, Szerbia 4,4%, Belgium 4,1%

Import [11]:

  • Főbb árucikkek: gépek és berendezések, autók, vegyi anyagok, üzemanyag, élelmiszerek
  • Legfőbb partnerek 2017-ben:  Németország 11,9%, Egyesült Királyság 10%, Görögország 8%, Szerbia 7,1%, Kína 5,9%, Olaszország 5,5%, Törökország 4,5%, Bulgária 4,3%

Kultúra[szerkesztés]

Szent Pantaleón kolostor, Plaoshnik

Világörökség[szerkesztés]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek[szerkesztés]

Asszonyok a hagyományos öltözetben Smilevo falujában, 1913-ban
  • Építészet

Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.

  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A vasúthálózat hossza 1435 km, ebből 233 km villamosított.

Ünnepek[szerkesztés]

dátum név macedón név megjegyzés
Jan. 1. Újév Нова Година, Nova Godina  
Jan. 7/8. Ortodox karácsony Прв ден Божик, Prv den Božik  
Ápr / Máj Nagypéntek Велики Петок, Veliki Petok
Ápr / Máj Húsvét Прв ден Велигден, Prv den Veligden
Ápr / Máj Húsvéthétfő Втор ден Велигден, Vtor den Veligden
Máj 1. A munka ünnepe Ден на трудот, Den na trudot  
Máj 24. Szent Cirill és Metód ünnepe Св. Кирил и Методиј, Ден на сèсловенските просветители; Sv. Kiril i Metodij, Den na sèslovenskite prosvetiteli Egyben a tanárok napja
Aug. 2. A Köztársaság Napja Ден на Републиката, Den na Republikata Más néven Ilinden
Szep 8. A Függetlenség Napja Ден на независноста, Den na nezavisnosta A Függetlenség Jugoszláviától
Okt 11. Forradalom napja Ден на востанието, Den na vostanieto
Okt 23. A macedón forradalmi harc napja Ден на македонската револуционерна борба,Den na makedonskata revolucionarna borba
Dec 8. Ohrid-i Szent Kelemen Napja Св. Климент Охридски, Sv. Kliment Ohridski Macedónia védőszentje

Egyéb ünnepek[szerkesztés]

Egyéb, vallási, illetve etnikumi ünnepek:

dátum név macedón név megjegyzés
Jan. 19 Jézus keresztsége Водици Ortodox ünnep
Jan. 27 Szent Száva ünnepe Свети Сава A szerbek védőszentje
Ápr. 8 Nemzetközi Roma Nap Меѓународен ден на Ромите  
Máj. 23. A Vlachok Napja Ден на Власите
Máj. / Jún. Pünkösd Духовден Keresztény ünnep
Aug. 28. Mária mennybevétele Успение на Пресвета Богородица Ortodox ünnep; A legszentebb Theotokosz
Szep. 28. A Bosnyákok Nemz. Napja Меѓународен ден на Бошњаците  
Nov. 1. Mindenszentek Сите Светци, Szite Szvetci
Nov. 22. Az albán ABC napja Ден на албанската азбука
Dec. 21. A török ​​nyelv oktatásának napja Ден на настава на турски јазик A török ​​bevezetése az oktatás nyelveként
Dec. 25. Katolikus karácsony Божиќ
- Jom kippur Јом кипур A zsidó közösség napja
- Eid Al-Fitr Рамазан Бајрам, Ramazan Bajram Muszlim ünnep
- Eid al-Adha Курбан Бајрам, Kurban Bajram Muszlim ünnep

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. hivatalos (becslés)
  3. Hivatalos: Észak-Macedónia_lett_Macedónia, Index, 2018. június 12.
  4. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  5. Új nevével közeledhet Macedónia az Európai Unióhoz, Index, 2018. június 12.
  6. Hivatalosan is Észak-Macedónia lesz a volt jugoszláv tagállam neve
  7. Archivált másolat. [2009. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  8. L. Ivanov et al. Bulgarian Policies on the Republic of Macedonia. Sofia: Manfred Wörner Foundation, 2008. 80 pp. ISBN 978-954-92032-2-6
  9. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mk.html
  10. a b https://countrymeters.info/en/Macedonia
  11. a b c d e f g h CIA World Factbook
  12. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  13. CIA World Factbook

Források[szerkesztés]

  • Gazdaság, Népesség: CIA World Factbook → Macedonia
  • Gábor Hamza: Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire/the Republic of Turkey and Hungary, Cyprus, and Macedonia. Selected Essays in Hungarian, English, German, and Turkish.Berlin 2017, 240 pp. ISBN 978-3-87997-463-4
  • Ünnepek: Ez a szócikk részben vagy egészben a Public holidays in Macedonia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Државни празници во Македонија című macedón Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]