Tél
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.
A Föld északi féltekéjén és a Föld déli féltekéjén mások a tél hónapjai. Az északi félgömbön december 21-e a csillagászati tél kezdete, március 20-a pedig a csillagászati tél vége. A déli félgömbön június 21-e a csillagászati tél kezdete, szeptember 22-e pedig a csillagászati tél vége.[1]
Csillagászati tél
[szerkesztés]| Nap-éj egyenlőségek és napfordulók időpontjai a Földön (UTC idő)[2][3] | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| esemény | tavaszi nap-éj egyenlőség |
nyári napforduló |
őszi nap-éj egyenlőség |
téli napforduló | ||||
| hónap | március | június | szeptember | december | ||||
| év | ||||||||
| nap | idő | nap | idő | nap | idő | nap | idő | |
| 2021 | 20 | 09:37 | 21 | 03:32 | 22 | 19:21 | 21 | 15:59 |
| 2022 | 20 | 15:33 | 21 | 09:14 | 23 | 01:04 | 21 | 21:48 |
| 2023 | 20 | 21:25 | 21 | 14:58 | 23 | 06:50 | 22 | 03:28 |
| 2024 | 20 | 03:07 | 20 | 20:51 | 22 | 12:44 | 21 | 09:20 |
| 2025 | 20 | 09:02 | 21 | 02:42 | 22 | 18:20 | 21 | 15:03 |
| 2026 | 20 | 14:46 | 21 | 08:25 | 23 | 00:06 | 21 | 20:50 |
| 2027 | 20 | 20:25 | 21 | 14:11 | 23 | 06:02 | 22 | 02:43 |
| 2028 | 20 | 02:17 | 20 | 20:02 | 22 | 11:45 | 21 | 08:20 |
| 2029 | 20 | 08:01 | 21 | 01:48 | 22 | 17:37 | 21 | 14:14 |
| 2030 | 20 | 13:51 | 21 | 07:31 | 22 | 23:27 | 21 | 20:09 |
| 2031 | 20 | 19:41 | 21 | 13:17 | 23 | 05:15 | 22 | 01:56 |
A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi nap-éj egyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik.
Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.
Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.
Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában.
A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jégkorongnak, illetve más téli sportoknak.
Kialakulásának okai
[szerkesztés]Alapvető kiváltó oka a napsugárzás által szállított hőenergia csökkenése és ennek következtében az átlaghőmérséklet tartós lecsökkenése. A Föld tengelyének ferdesége az Ekliptikához képest okozza azt, hogy télen kevesebb napfény éri az északi féltekét, annak ellenére, hogy a Föld ekkor van a legközelebb a Naphoz.
Természet
[szerkesztés]Télen csak az örökzöld növények levelei maradnak meg, mint pl: a fenyőfélék. Az állatok egy része téli álmot alszik, a szívük nem áll meg, csak a testük kihűl. A vándormadarak elrepülnek melegebb éghajlatra.
Téli sportok
[szerkesztés]Jégformációk kialakulása
[szerkesztés]A „jégcsaptornyokat” a megszilárduló víz térfogatának növekedése idézi elő. A kis edényekben, például a tányérkában, a víz először a széleken fagy meg és a középpont felé haladva hártyát képez.
A jég felszíne és a fagyás előrehaladása általában szabálytalan; bordák és mélyedések alakulnak ki, amelyeket minden pocsolyában megfigyelhetünk télen.
Megfelelő időjárás esetén azonban csaknem egyenletes jég képződhet. Ha a szélek megfagytak és letapadtak a kis (rendszerint kerek) edényben, a fázisváltozás miatt tágulási nyomás lép fel a jég felszíne alatt, ahogy egyre több víz fagy meg.
Ha keletkezik egy kis repedés, ami csökkenti a nyomást, a jég alól víz nyomulhat föl. Ennek a felülete gyorsan megfagy, ahogy a jégből kiemelkedik. Ha az edényben sok víz van még, és a hőmérséklet nem csökken olyan rohamosan, hogy az edény tartalma gyorsan megfagyjon, jégtorony nőhet ki a repedésből vagy lyukból.
A torony alakja, dőlésszöge a repedés alakjától függ. A kör és a háromszög a leggyakoribb. Az egyenletes, fagyos szél vízszintes jégcsapokat is formázhat, 1991 júliusában Új-Zélandon pedig olyan spirális jégcsapot láttak, amely nyolcszor csavarodott körbe.
A jelenség azért nem gyakori, mert kedvező körülmények szükségesek hozzá, de az utóbbi évtizedben féltucat esetről is beszámoltak az angol meteorológiai szakirodalomban, s a mellékelt fényképek pontosan megfelelnek a leírásnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Földrajzi övezetesség, sulinet.hu
- ↑ Astronomical Applications Department of USNO: Earth's Seasons - Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ Solstices and Equinoxes: 2001 to 2100. AstroPixels.com, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2018. december 21.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Erdélyi Károly: A tél titkai, Magyar Nemzeti Digitális Archívum - mandadb.hu (Hozzáférés ideje: 2018. december 4.)
