Kelet-Timor
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kelet-timori Demokratikus Köztársaság | |||
Repúblika Demokrátika Timór Loro Sa'e (tetum nyelven) República Democrática de Timor-Leste (portugálul) Republik Demokratik Timor Leste (indonézül) Democratic Republic of Timor-Leste (angolul) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Honra, pátria e povo (portugál, „Becsület, haza és nép”) Nemzeti himnusz: Pátria | |||
![]() | |||
Fővárosa | Dili | ||
Koordináták: d. sz. 8° 58′ 00″, k. h. 125° 45′ 00″ | |||
Legnagyobb város | Dili | ||
Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | José Ramos-Horta | ||
Miniszterelnök | Taur Matan Ruak | ||
Hivatalos nyelv | tetum, portugál | ||
Függetlenség | 2002. május 20. | ||
Tagság | Lista ENSZ, IMF, Portugál Nyelvű Országok Közössége, Latin Unió, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), ASEAN (megfigyelő állam) | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 296 311 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 159 | ||
Becsült | 1 261 407[2] fő (2018. július 1.) | ||
Rangsorban | 159 | ||
Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
GDP | 2009 (forrás: IMF) | ||
Összes | 599 millió USD (173) PPP: 2,505 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 551 USD (160) PPP: 2505 dollár | ||
HDI (2008) | 0,483 (158) – alacsony | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14 874 km² | ||
Rangsorban | 159 | ||
Víz | elhanyagolható% | ||
Időzóna | kelet-timori (UTC+9) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
amerikai dollár (USD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TMP | ||
Hívószám | 670 | ||
Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
Internet TLD | .tl | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-timori Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
![]() |
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság,[3] a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.[4]
Földrajz[szerkesztés]
Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Területe nagyjából Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kétszerese.
Történelem[szerkesztés]
Timor-szigetét a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Alig egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 „önkéntest” küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976 júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését.
Az 1999. augusztus 30-án megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után a terület ENSZ-felügyelet alá került.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be. A lakosság helyzete azonban sokat romlott azóta. A stabilitás nem állt helyre, a bandák, a hatalomból kihagyott, egykoron a függetlenségért küzdő csoportok folyamatosan ellenségeskedést szítottak és szítanak. 2006 májusában a hadsereg a ki nem fizetett bérek miatt zavargásokba kezdett, amelyek több száz halálos áldozattal jártak, és csak az év végén sikerült a helyzetet megoldani. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefenntartó erő ellenőrzi – kevés sikerrel, a kiszélesedő bűnszervezetek egyre növekvő hatalma miatt.
José Ramos-Horta elnök életveszélyesen megsebesült 2008. február 11-én egy elvetélt puccskísérletben. Gusmão miniszterelnökre is tüzet nyitottak, de ő sértetlenül megmenekült. Az ausztrál kormány azonnal erősítést küldött Kelet-Timorra a rend helyreállítására.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Kelet-Timor unitárius képviseleti köztársaság, kormányformája félelnöki.[5][6]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Az alkotmány szerint az államhatalom legfőbb szerve a Diliben ülésező egykamarás nemzeti parlament, amely törvényhozó és politikai döntéshozó jogkörökkel rendelkezik.[5] A törvényhozásnak 52 és 65 közötti képviselője lehet,[5] a 2018. évi parlamenti választások óta 65 tagja van.[7] A képviselőket a választópolgárok ötévente választják a D’Hondt-módszer[8] szerinti pártlistás választási rendszerben.[5] Kelet-Timorban általános választójog van érvényben,[5] a törvények értelmében minden tizenhetedik életévét betöltött állampolgár szavazhat.[9]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Teljes lakossága 1 212 107 fő, melynek 50%-a városokban él.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a muszlim, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.
Közlekedés[szerkesztés]
Az ország közlekedése elmaradott. Vasúthálózata 677 km, közúthálózata 3800 km. Az országban 3 kikötő és 1 repülőtér van.
Kultúra[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A kelet-timori konyha sajátságain túl bír még portugál és délkelet-ázsiai hatásokkal. Az ételek leggyakoribb összetevői a sertés- és kecskehús, halak, bazsalikom, tamarindusz, hüvelyesek, kukorica, rizs, gyökerek és trópusi gyümölcsök.[10]
A gazdaságot alapvetően a mezőgazdaságból jelenti, fő élelmezési terménye pedig a rizs. Azt követi az édesburgonya, kukorica, taró és tápióka termelése. További gyakori termények a sütőtök, mungóbab, paradicsom, menta, citrom, spenót, bazsalikom, paprika és tehénbab.[11]
Sok háztartás maga termeli meg az élelmet, de ki vannak szolgáltatva a száraz évszaknak vagy a szélsőséges időjárásnak. Ilyen időszakban az akar nevű egyszerűen elkészíthető ételt fogyasztják: szárított pálmafakérget porrá törnek, vízben áztatva pépet csinálnak belőle és megsütik. Tápértéke ellenben csekély, ezért nagyon sok öt év alatti gyerek krónikus alultápláltságtól szenved.[12]
A kávé nemcsak gasztronómiai termék, de értékmentő, pénzhelyettesítő eszköz. A háztartások gyakran termelnek kávét és fizetnek vele élelmiszerekért. Az ország nem olajexportjának 90%-át kávé teszi ki. Nagyon sok az ún. organikus kávéfa az országban. A háborúskodások idején sok kávéültetvényt elhagytak és ezek elvadultak. Elsősorban ínyenc fogyasztók vevők az ilyen kávéra.[13]
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
Kelet-Timor labdarúgó válogatottját tartották a legrosszabbnak a világon. A FIFA ranglista utolsó helyét foglalta el idáig. Meglepetésre 2-2-t játszott Kambodzsával, így 6 év után megszerezték első pontjukat.
A labdarúgás, mint az ország legnépszerűbb sportja azonban folyamatosan fejlődik, így napjainkban a válogatott már a FIFA-világranglista 185. helyét foglalja el.[14] A nemzeti tizenegy napjainkra képessé vált a nemzetközi kvalifikációs versenyeken való pontszerzésekre, sőt akár nagyarányú győzelmek kivívására is.[15]
Ünnepek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Final 2010-es népszámlálási adat. [2012. augusztus 16-i dátummal az [107http://dne.mof.gov.tl/ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 44. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ The World Factbook: Timor-Leste (angol nyelven). Központi Hírszerző Ügynökség, 2019. május 13. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ a b c d e Nelson de la Cruz: Constitution of the Democratic Republic of Timor-Leste. Kelet-Timor kormánya, 2018. május 13. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Dennis Shoesmith: Timor-Leste: Divided Leadership in a Semi-Presidential System. Asian Survey, XLIII. évf. 2. sz. (2003)
- ↑ East Timor opposition coalition heads for victory in election. Reuters, 2010. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Jose Cornelio Guterres: Timor-Leste: A Year of Democratic Elections. Southeast Asian Affairs, (2008) 362. o.
- ↑ Elections in Timor-Leste: 2018 Early Parliamentary Elections. International Foundation for Electoral Systems, 2018. május 8. [2018. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ East Timorese Dishes: Try the Food of Timor Leste (http://visiteasttimor.com/)
- ↑ Timor-Leste by Aislyn Jewett (prezi.com)
- ↑ Chronic malnutrition among world's highest (The New Humanitarian)
- ↑ Where the wild coffee grows (Al Jazeera)
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ [1]
|