Kelet-Timor
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kelet-timori Demokratikus Köztársaság | |||
| Repúblika Demokrátika Timór Loro Sa'e (tetum nyelven) República Democrática de Timor-Leste (portugálul) Republik Demokratik Timor Leste (indonézül) Democratic Republic of Timor-Leste (angolul) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Honra, pátria e povo (portugál, „Becsület, haza és nép”) Nemzeti himnusz: Pátria | |||
 | |||
| Fővárosa | Dili | ||
 d. sz. 8° 34′, k. h. 125° 34′8.566667°S 125.566667°EKoordináták: d. sz. 8° 34′, k. h. 125° 34′8.566667°S 125.566667°E | |||
| Legnagyobb város | Dili | ||
| Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | José Ramos-Horta | ||
| Miniszterelnök | Taur Matan Ruak | ||
| Hivatalos nyelv | tetum, portugál | ||
| Függetlenség | 2002. május 20. | ||
| Tagság | Lista ENSZ, IMF, Portugál Nyelvű Országok Közössége, Latin Unió, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), ASEAN | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 243 235 (2017)[1] | ||
| Becsült | 1,4 millió [2] fő (2025) | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| HDI (2023) | 0,634 [3] (142.) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 874 km² | ||
| Rangsorban | 159 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | kelet-timori (UTC+9) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | amerikai dollár (USD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | TMP | ||
| Hívószám | 670 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
| Internet TLD | .tl | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-timori Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság,[4] a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.[5]
Etimológia
[szerkesztés]Timor szigetének neve maláj eredetű, amelynek jelentése kelet, lévén a sziget keletre fekszik.[6]
Földrajz
[szerkesztés]Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Területe nagyjából Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kétszerese.
Történelem
[szerkesztés]
A Timor-szigetet a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Kicsit több mint egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 „önkéntest” küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976 júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését.
Az 1999. augusztus 30-án megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után a terület ENSZ-felügyelet alá került.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be. A lakosság helyzete azonban sokat romlott azóta. A stabilitás nem állt helyre, a bandák, a hatalomból kihagyott, egykoron a függetlenségért küzdő csoportok folyamatosan ellenségeskedést szítottak és szítanak. 2006 májusában a hadsereg a ki nem fizetett bérek miatt zavargásokba kezdett, amelyek több száz halálos áldozattal jártak, és csak az év végén sikerült a helyzetet megoldani. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefenntartó erő ellenőrzi – kevés sikerrel, a kiszélesedő bűnszervezetek egyre növekvő hatalma miatt.
José Ramos-Horta elnök életveszélyesen megsebesült 2008. február 11-én egy elvetélt puccskísérletben. Gusmão miniszterelnökre is tüzet nyitottak, de ő sértetlenül megmenekült. Az ausztrál kormány azonnal erősítést küldött Kelet-Timorra a rend helyreállítására.
2025. október 26-n Kelet-Timor 11. tagállamként a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagja lett.[7]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Kelet-Timor unitárius képviseleti köztársaság, kormányformája félelnöki.[8][9]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Az alkotmány szerint az államhatalom legfőbb szerve a Diliben ülésező egykamarás nemzeti parlament, amely törvényhozó és politikai döntéshozó jogkörökkel rendelkezik.[8] A törvényhozásnak 52 és 65 közötti képviselője lehet,[8] a 2018. évi parlamenti választások óta 65 tagja van.[10] A képviselőket a választópolgárok ötévente választják a D’Hondt-módszer[11] szerinti pártlistás választási rendszerben.[8] Kelet-Timorban általános választójog van érvényben,[8] a törvények értelmében minden tizenhetedik életévét betöltött állampolgár szavazhat.[12]
Politikai pártok
[szerkesztés]Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 499 681 | 568 447 | 662 803 | 583 567 | 711 794 | 869 024 | 933 369 | 1 066 409 | 1 243 235 | 1 400 638 |
| 1960 | 1967 | 1974 | 1981 | 1988 | 1996 | 2003 | 2010 | 2017 | 2024 |
Általános adatok
[szerkesztés]Teljes lakossága 1 212 107 fő, melynek 50%-a városokban él.
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés]A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a muszlim, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.
Szociális rendszer
[szerkesztés]
Gazdaság
[szerkesztés]
Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.
Közlekedés
[szerkesztés]Az ország közlekedése elmaradott. Vasút nincs az országban, a belföldi közlekedést a 6040 km-es közúthálózat biztosítja, ebből csak 2600 km-nyi út burkolt. Kelet-Timornak három kis kapacitású nemzetközi repülőtere (a Presidente Nicolau Lobato nemzetközi repülőtér Diliben, a Xanana Gusmão nemzetközi repülőtér Suai mellett és az Oé-Cusse nemzetközi repülőtér Pante Macassarnál) és két nemzetközi kikötője van (személyforgalomra Dili kikötője, teherforgalomra a Tibar-öböli kikötő szolgál).[13]
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | 4W |
| ITU zóna | 54 |
| CQ zóna | 28 |
Kultúra
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A kelet-timori konyha sajátságain túl bír még portugál és délkelet-ázsiai hatásokkal. Az ételek leggyakoribb összetevői a sertés- és kecskehús, halak, bazsalikom, tamarindusz, hüvelyesek, kukorica, rizs, gyökerek és trópusi gyümölcsök.[14]
A gazdaságot alapvetően a mezőgazdaságból jelenti, fő élelmezési terménye pedig a rizs. Azt követi az édesburgonya, kukorica, taró és tápióka termelése. További gyakori termények a sütőtök, mungóbab, paradicsom, menta, citrom, spenót, bazsalikom, paprika és tehénbab.[15]
Sok háztartás maga termeli meg az élelmet, de ki vannak szolgáltatva a száraz évszaknak vagy a szélsőséges időjárásnak. Ilyen időszakban az akar nevű egyszerűen elkészíthető ételt fogyasztják: szárított pálmafakérget porrá törnek, vízben áztatva pépet csinálnak belőle és megsütik. Tápértéke ellenben csekély, ezért nagyon sok öt év alatti gyerek krónikus alultápláltságtól szenved.[16]
A kávé nemcsak gasztronómiai termék, de értékmentő, pénzhelyettesítő eszköz. A háztartások gyakran termelnek kávét és fizetnek vele élelmiszerekért. Az ország nem olajexportjának 90%-át kávé teszi ki. Nagyon sok az ún. organikus kávéfa az országban. A háborúskodások idején sok kávéültetvényt elhagytak és ezek elvadultak. Elsősorban ínyenc fogyasztók vevők az ilyen kávéra.[17]
Turizmus
[szerkesztés]
Sport
[szerkesztés]Kelet-Timor labdarúgó válogatottját tartották a legrosszabbnak a világon. A FIFA ranglista utolsó helyét foglalta el idáig. 2-2-t játszott Kambodzsával, így 6 év után megszerezték első pontjukat.
A labdarúgás, mint az ország legnépszerűbb sportja azonban folyamatosan fejlődik, így 2015-ben a válogatott már a FIFA-világranglista 185. helyét foglalta el.[18] A nemzeti tizenegy napjainkra képessé vált a nemzetközi kvalifikációs versenyeken való pontszerzésekre, sőt akár nagyarányú győzelmek kivívására is.[19]
Ünnepek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/timor-leste-population/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 44. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ The World Factbook: Timor-Leste (angol nyelven). Központi Hírszerző Ügynökség, 2019. május 13. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ Amy Ochoa Carson (2007): "East Timor's Land Tenure Problems: A Consideration of Land Reform Programs in South Africa and Zimbabwe". Indiana International & Comparative Law Review. 17 (2)
- ↑ Forging a New Era: Timor-Leste Admitted into ASEAN (amerikai angol nyelven). ASEAN Main Portal, 2025. október 26. (Hozzáférés: 2025. október 28.)
- ↑ a b c d e Nelson de la Cruz: Constitution of the Democratic Republic of Timor-Leste. Kelet-Timor kormánya, 2018. május 13. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Dennis Shoesmith: Timor-Leste: Divided Leadership in a Semi-Presidential System. Asian Survey, XLIII. évf. 2. sz. (2003)
- ↑ East Timor opposition coalition heads for victory in election. Reuters, 2010. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Jose Cornelio Guterres: Timor-Leste: A Year of Democratic Elections. Southeast Asian Affairs, (2008) 362. o.
- ↑ Elections in Timor-Leste: 2018 Early Parliamentary Elections. International Foundation for Electoral Systems, 2018. május 8. [2018. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ CIA World Factbook – Timor-Leste: Transportation. www.cia.gov. (angolul) Washington: CIA (Hozzáférés: 2024. november 29.) (HTML)
- ↑ East Timorese Dishes: Try the Food of Timor Leste (http://visiteasttimor.com/)
- ↑ Timor-Leste by Aislyn Jewett (prezi.com)
- ↑ Chronic malnutrition among world's highest (The New Humanitarian)
- ↑ Where the wild coffee grows (Al Jazeera)
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ [1]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
| Tagok |  | |
|---|---|---|
| Társult megfigyelők | ||
| Hivatalosan érdeklődők | ||
