Ugrás a tartalomhoz

Portugál Nyelvű Országok Közössége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugál Nyelvű Országok Közössége

Alapítva1996
SzékhelyLisszabon, Portugália
TagságKilenc ország (plusz hat társult tag)
Nyelvekportugál
FőtitkárKelet-Timor Zacarias da Costa

é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″38.710833°N 9.134167°WKoordináták: é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″38.710833°N 9.134167°W
A Portugál Nyelvű Országok Közössége weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Portugál Nyelvű Országok Közössége témájú médiaállományokat.

A Portugál Nyelvű Országok Közössége (portugálul: Comunidade dos Países de Língua Portuguesa, IPA: kumuniˈdad(ɨ) duʃ pɐˈizɨʒ dɨ ˈlĩɡwɐ puɾtuˈɡezɐ, röviden: CPLP) egy nemzetközi szervezet, amely a portugál nyelvű országok barátságát hivatott erősíteni. Azokban az országokban, amelyek portugál nyelvet használják hivatalos nyelvként, világszerte 240 millió ember él, összterületük meghaladja a 10 772 000 km2-t.

Megalakulása és a tagság

[szerkesztés]

A CPLP 1996-ban hét országgal alakult meg, az alapító tagok Portugália, Brazília, Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe voltak. Kelet-Timor 2002-ben, függetlensége elnyerése után csatlakozott a közösséghez.

A Közösség egy jelenleg is fejlődő folyamat, a nyolc tagállam társadalmai kevés ismerettel rendelkeznek egymás életéről. A CPLP egyik fontos jellemzője, hogy tagjait a közös beszélt nyelv és kultúra köti össze, ezek hídszerepet töltenek be az egymástól nagy távolságra, különböző kontinenseken elhelyezkedő országok között. A szervezet céljai között szerepel a tagság nemzetközi jelenlétének erősítése és a tudományos együttműködés fejlesztése is.

2005-ben, Luandában, a nyolc ország kulturális miniszterei május 5-ét a Luzofón Kultúra Napjává (portugálul: Dia da Cultura Lusófona) nyilvánították.

2006 júliusában, a bissaui csúcstalálkozó alkalmából Egyenlítői-Guinea és Mauritius társult megfigyelői státuszt kaptak a közösségben,[1] míg 17 nemzetközi szervezet és egyesület konzultatív megfigyelővé vált.

A CPLP alakulásakor Egyenlítői-Guinea megfigyelői státuszért folyamodott. Egyenlítői-Guinea portugál gyarmat volt a 15. és a 18. század között és vannak területei, ahol portugál alapú kreol nyelven beszélnek, érezhető a kulturális kötődés São Tomé és Príncipéhez és Portugáliához. Az ország a közelmúltban oktatási együttműködést kezdeményezett a portugál nyelvű afrikai országokkal és Brazíliával. A 2004. júliusi CPLP-csúcson, São Tomé és Príncipében, a tagállamok megállapodtak a Közösség alapokmánya megváltoztatásában, a Közösségnek ezentúl társult tagjai is lehetnek. Egyenlítői-Guinea a teljes jogú tagságot végül 2014-ben nyerte el.

Mauritius, amelyet portugál hajósok fedeztek fel, és szoros kapcsolatot ápol Mozambikkal, 2006-ban nyerte el a társult megfigyelői státuszt, Szenegál pedig 2008-ban ülhetett a tárgyalóasztal mellé.

A következő nagyobb bővítés 2014 júliusában volt, amikor négy újabb ország, Grúzia, Japán, Namíbia és Törökország kapott társult megfigyelői státuszt. Japánnak a 16. és a 17. századból eredő kapcsolatai vannak Portugáliával. Namíbia kapcsolata a portugál nyelvvel az északon szomszédos Angolával magyarázható. Grúzia és Törökország igénye a társult megfigyelői tagságra nem magyarázható nyelvi kapcsolattal.

OrszágStátuszCsatl. éveHivatalos nyelv(ek)FöldrészNépesség
 Portugáliatag1996portugálEurópa10 617 575
 Brazíliatag1996portugálDél-Amerika202 656 788
 Angolatag1996portugálAfrika15 941 000
 Mozambiktag1996portugálAfrika21 397 000
 Zöld-foki Köztársaságtag1996portugálAfrika499 796
 Bissau-Guineatag1996portugálAfrika1 586 000
 São Tomé és Príncipetag1996portugálAfrika157 000
 Kelet-Timortag2002portugál és TetumÁzsia/Óceánia1 172 390
 Egyenlítői-Guineatag2014spanyol, francia és portugálAfrika1 014 999
 Mauritiustársult megfigyelő2006angolAfrika1 264 866
 Szenegáltársult megfigyelő2008franciaAfrika11 658 000
 Grúziatársult megfigyelő2014grúzEurópa4 935 880
 Japántársult megfigyelő2014japánÁzsia126 434 964
 Namíbiatársult megfigyelő2014angolAfrika2 133 077
 Törökországtársult megfigyelő2014törökÁzsia76 677 864

Hivatalosan érdeklődő országok és területek

[szerkesztés]
Ország/TerületIgényelt státuszHivatalos nyelvFöldrészNépességReferenciaNapirendre tűzés időpontjaMegjegyzés
 Andorratársult tagságkatalánEurópa71,8222010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Angola LuandaAndorra lakosságának több mint 15%-a portugál származású
 Marokkótársult tagságarabAfrika33,757,1752010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Angola LuandaMarokkó egyes területeit Portugália gyarmatosította, közelsége Madeira Madeirához
 Fülöp-szigetektársult tagságtagalog és angolÁzsia90,500,0002010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Angola LuandaTörténelmi kapcsolat Ferdinand Magellan expedícióival
 Venezuelatársult tagságspanyolDél-Amerika26,814,8432012 – IX CPLP csúcsértekezletNagyszámú portugál lakos
 Horvátországtársult tagsághorvátEurópa4,453,5002012 – IX CPLP csúcsértekezlet?
 Romániatársult tagságrománEurópa22,246,8622012 – IX CPLP csúcsértekezletPortugália migrációs célország[2]
 Ukrajnatársult tagságukránEurópa46,372,7002012 – IX CPLP csúcsértekezletPortugália migrációs célország
 Indonéziatársult tagságindonézÁzsia237,512,352Tárgyalás alattPortugália volt Hollandia előtt a fő gyarmatosító hatalom
 Szváziföldtársult tagságangol és siswatiAfrika1,185,000Tárgyalás alattMozambikkal határos, jelentős gazdasági kapcsolatok
 Ausztráliatársult tagságangolÓceánia22,420,039Tárgyalás alattPortugál hajósok fedezték fel. Jelentős portugál, brazil és timori lakosság.
 Luxemburgtársult tagságluxembourgi, német és franciaEurópa502,202Tárgyalás alattA 2001. évi népszámlálás szerint Luxemburgban 58 657 portugál nemzetiségű lakos élt (11,7%).
Galicia Galiciatagsággaliciai és spanyolEurópa2,783,100spanyol kormánydöntésre várKulturális és nyelvi kapcsolat Portugáliával
 Makaótagságportugál és kínai (kantoni)Ázsia520,400 makaói kormánydöntésre várKorábban portugál kormányzás alatt álló kínai terület, portugál kisebbség
Malajzia Melakatársult tagságmalájÁzsia733,000maláj kormánydöntésre várEgy bő évszázadon keresztül portugál gyarmat, portugál származású kisebbségi népcsoport
India Goatársult tagságkonkaniÁzsia1,400,000indiai kormánydöntésre várVolt portugál gyarmat. Portugál nyelvű kisebbség.

Csúcstalálkozók

[szerkesztés]
CsúcsértekezletOrszágVárosÉv
I CPLP csúcsértekezlet PortugáliaLisszabon1996
II CPLP csúcsértekezlet Zöld-foki KöztársaságPraia1998
III CPLP csúcsértekezlet MozambikMaputo2000
IV CPLP csúcsértekezlet BrazíliaBrazíliaváros2002
V CPLP csúcsértekezlet São Tomé és PríncipeSão Tomé2004
VI CPLP csúcsértekezlet Bissau-GuineaBissau2006
VII CPLP csúcsértekezlet PortugáliaLisszabon2008
VIII CPLP csúcsértekezlet AngolaLuanda2010
IX CPLP csúcsértekezlet MozambikMaputo2012
X CPLP csúcsértekezlet Kelet-TimorDili2014
XI CPLP csúcsértekezlet  Brazília Brazíliaváros 2016
XII CPLP csúcsértekezlet  Zöld-foki Köztársaság Ilha do Sal 2018
XIII CPLP csúcsértekezlet  Angola Luanda 2021

Jelentősége

[szerkesztés]

A portugál nyelvű országokban több mint 240 millió ember a él világszerte, akiket azonban összeköt a kultúrájuk és közös történelmük. A CPLP-országok összes területe 10,7 millió négyzetkilométer, több, mint Kanadáé.

A CPLP megalakulása óta két politikai krízist is segített megoldani, São Tomé és Príncipében valamint Bissau-Guinea esetében, mindkét országban puccsal ragadta magához a hatalmat a katonaság. São Tomé esetében gazdasági reformok bevezetéséhez nyújtott támogatást, míg a másik esetben a politikai élet demokratizálódását felügyelte.

A CPLP vezetői hisznek abban, hogy az angolai és a mozambiki békefolyamatban játszott szerepe, valamint Kelet-Timor függetlensége a szervezet további fejlődését igazolja és növeli szerepét a multilaterális együttműködés erősítésében.

Tekintettel arra, hogy Afrika portugál nyelvű vidékein és Kelet-Timorban sok gyerek nem jár iskolába, a helyi oktatási hivatalok keresik Portugália és Brazília segítségét abban, hogy a portugál nyelv egyéb oktatási formáinak létrehozásában segítsenek, mivel Dél-Afrikában a portugál nyelv egyre szélesebb körben használatos, még Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban is oktatják. Ilyen projekt a Camões intézet területi egységeinek létrehozása vidéki városokban és falvakban.

Több portugál nyelvű fejlődő országban, ahol ez a nyelv az államigazgatás és a gazdaság nyelve, az ország vezető tisztségviselői könnyen képesek kommunikálni a világ más részeivel, különösen a gazdaságilag erősebb Portugáliával és Brazíliával. Vannak azonban olyan afrikai vezetők, akik kötelezővé teszik a portugál nyelv oktatását a középiskolában, mert attól tartanak, hogy az alacsony színvonalú nyelvtudás megnehezítheti az ország boldogulását a világgazdaságban. Az afrikai fiatalok magas szintű portugálnyelv-ismerete kétségtelenül hozzájárul majd országaik boldogulásához.

Struktúra

[szerkesztés]

A Közösség főtitkára felelős a CPLP kezdeményezéseinek és projektjeinek kidolgozásáért és végrehajtásáért. A főtitkár hivatala Lisszabonban található. A főtitkárt két évre választják, egyszer újraválasztható.

A CPLP irányelveit és fő céljait a félévente rendezett Államfők Konferenciáján rögzítik; a szervezet akciótervét a Külügyminiszterek Tanácsa rögzíti, amelyre évente kerül sor.

A politikai testületek határozatait a havonta megtartott Állandó Kormányzó Testület felügyeli és hajtja végre.

A CPLP-t nyolc tagállama finanszírozza.

A CPLP zászlaja jelenleg nyolc szárnyból áll.

Főtitkárok
Név Hivatalba lépett Távozott Ország
Marcolino Moco 1996. július 17. 2000. július Angola
Dulce Maria Pereira 2000. július 2002. augusztus 1. Brazília
João Augusto de Médicis 2002. augusztus 1. 2004. április Brazília
Zeferino Martins (ügyvivő) 2004. április 2004. július Mozambik
Luís de Matos Monteiro da Fonseca 2004. július 2008. július Zöld-foki Köztársaság
Domingos Simões Pereira 2008. július 25. 2012. július Bissau-Guinea
Murade Isaac Murargy 2012. július 2017. január Mozambik
Maria do Carmo Trovoada Pires de Carvalho Silveira 2017. január 2018. december São Tomé és Príncipe
Francisco Ribeiro Telles 2018. december 2021. július Portugália
Zacarias da Costa 2021. július Hivatalban Kelet-Timor

Főbb kezdeményezések

[szerkesztés]
  • A CPLP HIV-AIDS Programja – az öt afrikai tagállam megsegítésére
  • Vállalkozásfejlesztési Központ – Luanda, Angola
  • Közigazgatás-fejlesztési Központ – Maputo, Mozambik
  • Kelet-timori Hivatalos Nyelvek Központja
  • Malária konferencia – São Tomé és Príncipe
  • Portugál Nyelvi népszámlálás
  • Digitális Iskola és Egyetem
  • Választási misszió Bissau-Guineába (José Ramos-Horta, Kelet-Timor Nobel-békedíjas elnöke a CPLP választási főmegbízottja)
  • Bissau-Guinea intézmény-újjáépítés-támogatási segélyprojekt
  • Kelet-Timor igazságügyi- és közigazgatási újjáépítése
  • Szegénység és Éhezés Elleni Küzdelem
  • "Felino" hadművelet – a CPLP-országok egyesített éves hadműveletei
  • CPLP mozifesztivál

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. CPLP társult megfigyelők a CPLP honlapján
  2. “Venezuela, Ucrânia e Croácia querem ser da CPLP”, Diário de Notícias. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)

További források

[szerkesztés]
  • A CPLP honlapja (portugálul)
  • Seminário da CPLP – A CPLP kultúrája és fejlődése (portugálul)
  • Africanidade A CPLP afrikai országai (portugálul)
  • ELO Az EU és a CPLP gazdasági kapcsolatai (angolul)
  • UCCLA Portugál Nyelvű Fővárosok Közössége (angolul)