Andorra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andorrai Fejedelemség
Principat d'Andorra
Principado de Andorra
Principauté d’Andorre
Andorra zászlaja
Andorra zászlaja
Andorra címere
Andorra címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(Latin: Egységben erősebb az erény)
Nemzeti himnusz: Andorra himnusza
LocationAndorra.svg

Fővárosa Andorra la Vella 23 000 fő
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′
Államforma Parlamentáris társhercegség
Vezetők
francia társherceg François Hollande
spanyol társherceg Joan-Enric Vives i Sicília
miniszterelnök Antoni Martí Petit
Hivatalos nyelv katalán
Beszélt nyelvek spanyol, francia
független 1278

Tagság ENSZ, Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint 79 218 fő (2013)[1]
Rangsorban 209
Becsült 76 246[2] fő (2012. július)
Rangsorban 209
Népsűrűség 150,7 fő/km²
GDP
Összes 2,77 milliárd (177)
Egy főre jutó 38 800
Földrajzi adatok
Terület 468 km²
Rangsorban 179
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel AND
Hívószám 376
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 116
  • 118
Internet TLD .ad
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Schuko
  • Europlug
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa (Gibraltárt nem számolva).

Földrajz[szerkesztés]

Andorra domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés]

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Vízrajz[szerkesztés]

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.

Éghajlat[szerkesztés]

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár 2500 méter felett van általában nyáron.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Andorra három apró nemzeti parkkal rendelkezik. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre található.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

A népvándorlás idején az Ibériai-félszigetre behatoló gótok és alánok révén alakult ki a katalánok népe. A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Andorrai táj télen

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.

Jelenlegi társhercegek:

Joan-Enric Vives i Sicília, Andorra spanyol társfejedelme és Urgel püspöke
François Hollande, Andorra francia társfejedelme és Franciaország elnöke

Francia társherceg: François Hollande francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

Politikai pártok[szerkesztés]

  • Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
  • Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
  • Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
  • Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta[szerkesztés]

Sorszám Név Hivatalba lépés ideje Hivatali idő vége Párt
1 Òscar Ribas Reig 1982. január 8. 1984. május 21. Partit Nacional Liberal
2 Josep Pintat-Solans 1984. május 21. 1990. január 12. Partit Conservador
3 Òscar Ribas Reig 1990. január 12. 1994. december 7. Agrupament Nacional Democràtic
4 Marc Forné Molné 1994. december 7. 2005. május 27. Partit Liberal d’Andorra
5 Albert Pintat Santolària 2005. május 27. 2009. június 5. Partit Liberal d’Andorra
6 Jaume Bartumeu Cassany 2009. június 5. 2011. április 28. Partit Socialdemòcrata
7 Pere López Agràs (ideiglenes) 2011. április 28. 2011. május 12. Partit Socialdemòcrata
8 Antoni Martí Petit 2011. május 12. hivatalban Demòcrates per Andorra

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

Andorra közösségeinek térképe

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

Népessége, lakossága[szerkesztés]

Santa Coloma, Andorra la Vella

Általános adatok[szerkesztés]

Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:

  • Népsűrűség:
  • Népességnövekedés: 0,842%
  • Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfi: 80,62, nő: 86,62)

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

Állampolgárság[szerkesztés]

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá,[4] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

Ipar[szerkesztés]

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízierőműveiben termelt villamosenergia.

Szolgáltatás[szerkesztés]

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
  • Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Egy buszmegálló valamint Francesc Cairat mellszobra Sant Julià de Lòriában

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra vasúti közlekedése

Kultúra[szerkesztés]

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.

Turizmus[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős felmutatása szükséges.

Egyéb témák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.