Andorra
| Andorrai Fejedelemség | |||
| Principat d'Andorra (katalán) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (latin) (Egységben erősebb az erény) Nemzeti himnusz: El Gran Carlemany | |||
 | |||
| Fővárosa | Andorra la Vella | ||
| é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′ | |||
| Államforma | parlamentáris választói diarchia | ||
| Vezetők | |||
| Francia társherceg | Emmanuel Macron | ||
| Spanyol társherceg | Joan-Enric Vives i Sicília | ||
| Miniszterelnök | Xavier Espot Zamora | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Beszélt nyelvek | francia, spanyol, portugál | ||
| Függetlenség | Aragón Koronától | ||
| Andorrai szerződés | 1278 | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 78 151 fő (2021)[1][2] +/- | ||
| Rangsorban | 185 | ||
| Becsült | 76 177[3] fő (2018) | ||
| Rangsorban | 185 | ||
| Népsűrűség | 164 fő/km² | ||
| Rangsorban | 53. | ||
| Főbb etnikumok |
andorraiak 49% spanyolok 25% portugálok 12% franciák 4% | ||
| Vallások | római katolikus 88,2%[4] | ||
| GDP | 2018 | ||
| Összes | 3237 milliárd USD[5] (155.) PPP: 3327 milliárd USD[6] (2015) | ||
| Egy főre jutó | 42 030 USD[7] (23.) PPP: 49 900 USD[8] | ||
| HDI (2017) | 0,858[9] (35.) – magas | ||
| Gini-index | 27,21 | ||
| Írástudatlanság | 0% | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 467,63 km² | ||
| Rangsorban | 178. | ||
| Víz | 0,26% | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
euró (EUR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | AND | ||
| Hívószám | +376 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .ad | ||
| Villamos hálózat | 230 V/50 Hz | ||
| Elektromos csatlakozó | C és F típus | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat. | |||
Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa.. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.
Vízrajza[szerkesztés]
A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.
Andorra északkeleti részén található az Estanys de Juclar, az állam legnagyobb tava, amelynek 21,3 hektár a kiterjedése.[10]
Éghajlat[szerkesztés]
Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár nyáron általában 2500 méter felett van.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Andorrának három apró nemzeti parkja van. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre fekszik.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
- Madriu–Perafita-Claror-völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.[11]
Történelem[szerkesztés]
A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később az Urgelli egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d’Urgell székhelyű Urgelli egyházmegye püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkoszirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgelli püspök által küldött csendőrök kiűzték az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.
Jelenlegi társhercegek:
.jpg)
.jpg)
Francia társherceg: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan-Enric Vives i Sicília, Urgell püspöke
Lásd még: Andorra társhercegeinek listája
Politikai pártok[szerkesztés]
- Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
- Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
- Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
- Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)
Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta[szerkesztés]
| Sorszám | Név | Hivatalba lépés ideje | Hivatali idő vége | Párt |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Òscar Ribas Reig | 1982. január 8. | 1984. május 21. | Partit Nacional Liberal |
| 2 | Josep Pintat-Solans | 1984. május 21. | 1990. január 12. | Partit Conservador |
| 3 | Òscar Ribas Reig | 1990. január 12. | 1994. december 7. | Agrupament Nacional Democràtic |
| 4 | Marc Forné Molné | 1994. december 7. | 2005. május 27. | Partit Liberal d’Andorra |
| 5 | Albert Pintat Santolària | 2005. május 27. | 2009. június 5. | Partit Liberal d’Andorra |
| 6 | Jaume Bartumeu Cassany | 2009. június 5. | 2011. április 28. | Partit Socialdemòcrata |
| 7 | Pere López Agràs (ideiglenes) | 2011. április 28. | 2011. május 12. | Partit Socialdemòcrata |
| 8 | Antoni Martí Petit | 2011. május 12. | 2019. május 16. | Demòcrates per Andorra |
| 9 | Xavier Espot Zamora | 2019. május 16. | hivatalban | Demòcrates per Andorra |
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.
Népessége[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:
- Népsűrűség: 150,7 fő/km²
- Népességnövekedés: 0,842%
- Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfiak: 80,62, nők: 86,62)
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.
A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.
A domináns vallás a római katolikus, a lakosság 88,2%-a. Az ország védőszentje a Meritxell-i Szűzanya. Habár ez nem hivatalos államvallás, az alkotmány elismer egy különleges viszonyt a katolikus egyházzal, felajánlva bizonyos kiváltságokat számára. Más keresztény felekezetek magukba foglalják az anglikán egyházat, az Egyesítő Egyházat, az Új Apostoli Egyházat. A kis muszlim közösség elsődlegesen észak-afrikai menekültekből áll. Egy kis hindu és bahá'i közösség is létezik és nagyjából 100 zsidó is él itt.
Állampolgárság[szerkesztés]
Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá,[12] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.
Ipar[szerkesztés]
Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízerőműveiben termelt villamosenergia.
Szolgáltatás[szerkesztés]
Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.
Andorra gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.
A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.
Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
- Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.
Lásd még: Andorra közlekedése
Kultúra[szerkesztés]
Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.
Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.
A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.
Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.
A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.
Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
- Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott
- Lásd még: Andorra az olimpiai játékokon
Ünnepek[szerkesztés]
- január 1.: újév
- január 7.: Szent Júlia napja
- január 17.: Szent Antal napja
- március 14.: Az alkotmány napja
- május 8.: Szent Miguel napja
- május 27.:
- június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
- június 29.: Szent Péter napja
- szeptember 8.: Nemzeti ünnep (a társfejedelemségi szerződés napja 1278)
- szeptember 16.: d'Ordino napja
- december 25.: karácsony
Érdekesség[szerkesztés]
Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos Andorrában tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.
Egyéb témák[szerkesztés]
- Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Departament d'Estadística
- ↑ https://www.estadistica.ad/serveiestudis/noticies/noticia5766fr.pdf
- ↑ Hivatalos becslés. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ https://www.pewforum.org/2011/12/19/table-christian-population-as-percentages-of-total-population-by-country/
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?year_high_desc=true
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2001rank.html
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?year_high_desc=true
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2004rank.html
- ↑ http://hdr.undp.org/sites/default/files/2018_human_development_statistical_update.pdf
- ↑ visitandorra.com
- ↑ Madriu-Perafita-Claror Valley - UNESCO World Heritage Centre
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között
Források[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
- Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. 13–70. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6
További információk[szerkesztés]
- Andorra térkép és útvonaltervező
- Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
- Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
- Andorra földrajzi térképe
- Andorra hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
- Andorra.lap.hu
- Google Maps
|
_(cropped_2).jpg){kind=link}