Éticsiga

Éticsiga
4 centiméter átmérőjű belgiumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Altörzs: Héjasok (Conchifera) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Öregrend: Heterobranchia Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata) Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata) Alrendág: Stylommatophora Öregcsalád: Helicoidea Család: Főcsigák (Helicidae) Alcsalád: Helicinae Nemzetség: Helicini Nem: Helix Faj: H. pomatia
Tudományos név
Helix pomatia Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az európai előfordulása (zöld: ahol eddig észrevették; sárga: nincs bebizonyított előfordulása)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Éticsiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Éticsiga témájú médiaállományokat és Éticsiga témájú kategóriát.

Az éticsiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Éticsiga

Őshonos a következő területeken: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országokban.

Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.

Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon is tenyésztik. Gyűjtés után kosárban éheztetik őket néhány napig, hogy a mérgező anyagoktól megtisztuljanak. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éticsiga hazánkban védett állat.

Életmódja

Az éticsiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga köré.

Szaporodása

A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. Az egymásra talált csigák ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig a párzótasakban tárolódik. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el, bonyolult felépítésűek és járulékos mirigyekkel állnak kapcsolatban. A párzás május - augusztus hónapokban megy végbe, melyet követően mindkét csiga a talajba ássa magát és lerakja petéit. Peterakáskor a spermiumok a petecsövön áthaladó petesejteket megtermékenyítik. A pete nagysága 8,6 × 7,2 milliméter. Néhány hét alatt a kis csigák kikelnek, ezt követően 3-4 év elteltével válnak ivaréretté. Akár 6 éves korukig is élhetnek.

Képek

• 

  Párzó csigák

• 

  A csiga háza

• 

  Epifragmával lezárt ház

Rokon fajok

Az éticsiga legismertebb rokona a pettyes éticsiga (Helix aspersa).

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
• http://termeszettar.hu/anyagok/helix/helix.htm