Rendszertan (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A biológiában a rendszertan az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány és a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány.

A taxonómia tipizáló tudományág, tehát szükség van olyan mintára, amihez hasonlítani lehet a többit. A fajok esetében ezek a típusegyedek (holotípus), a génuszoknál a típusfajok.

Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században. Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné munkája.

Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliót is. A taxonómusok által elsődlegesen leírt és elnevezett élőlényformák (ún. nominális fajok) száma kb. 1,9 millió, de ezek nagy részéről szinte semmit sem tudunk. Az élőlények irdatlan sokféleségéről felhalmozott ismeretanyagot rendszerezés nélkül lehetetlen a mindennapi életben alkalmazni. A rendszerezést nemcsak a többnyire formai és funkcionális leíró jegyeket összesítő tudományos ismeretek segítik elő, hanem azok a nevek és elnevezési szabályok is, amelyekkel a nevezéktan és a névtudomány foglalkozik.

Az összegző leírások vagy nómenklatúrák a tudomány változásával maguk is átalakulnak. Az élőlények újféle, géntérképek alapján készülő rendszereiben már kizárólag monofiletikus csoportokat alkalmaznak.

Az élővilág nagy csoportjai[szerkesztés]

Korábbi osztályozások[szerkesztés]

Állat–Növény felosztás[szerkesztés]

Az élőlényeket a Linné-féle rendszertan két nagy világra osztja:

A rendszernek alapja az volt, hogy a lények képes-e fotoszintézisre. Nagy hibája volt, hogy a baktériumokat, az ostorosmoszatokat és a gombákat nem lehetett egyértelműen besorolni.

Prokarióta–eukarióta felosztás[szerkesztés]

Az osztályozás alapja idővel a valódi sejtmag lett. Ennek alapján két birodalmat különböztettek meg:

Öt ország[szerkesztés]

Később létrejött a sokáig domináló úgynevezett „öt ország(five kingdoms) elmélet, amely az élőlényeket öt országra osztja:

  1. Prokarióták (Monera)
  2. Protiszták (Protista)
  3. Gombák (Fungi)
  4. Növények (Plantae)
  5. Állatok (Animalia)

Korszerű filogenetikus osztályozás[szerkesztés]

Az öt ország elméletének egyeduralmát az elmúlt években a legújabb genetikai eredmények alapján, az ún. „három domén(three domains) elmélet váltotta fel:

  1. Baktériumok doménje (Bacteria)
  2. Archeák doménje (Archaea)
  3. Eukarióták doménje (Eukaryota)

Összegzés[szerkesztés]

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[1]
Chatton 1937
2 birodalom[2]
Copeland 1956
4 ország
[3]
Whittaker 1969
5 ország
[4]
Woese et al. 1977
6 ország
[5]
Woese et al. 1990
3 domén
[6]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia


A taxonok[szerkesztés]

Taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. A legmodernebb filogenetikus osztályozó rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha azok egy klád tagjai, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.

Taxon például a gémfélék családja vagy az oroszlán faj.

Korábbi, mégis gyakran használt módszer a fenetikus osztályozás (fenetika vagy numerikus taxonómia). Ez morfológiai hasonlóságok alapján igyekszik osztályozni az élőlényeket.

Rendszertani alapkategóriák[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a rendszertan hagyományos, alapvető kategóriáit mutatja be. A legtöbb esetben a kategóriákhoz tartozó alkategóriákat a sub- (al-; pl.: alrend) és super- (fő-; pl.: főosztály) előtagokkal képezhetjük, de ezeken kívül sokféle alkategóriát használtak az idők folyamán, és használnak ma is.

Latinul Magyarul
regnum ország
phylum / divisio törzs
classis osztály
ordo rend
familia család
genus nemzetség[7] (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál)
species faj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  2. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  3. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  4. R. H. Whittaker (1969.). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  5. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977.). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  6. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990.). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  
  7. Az állatoknál is van nemzetség szint, de az a latin tribusnak felel meg, ami a család (familia) és a nem (genus) között helyezkedik el.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]