Rendszertan (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A biológiában a rendszertan az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány és a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány.

A taxonómia tipizáló tudományág, tehát szükség van olyan mintára, amihez hasonlítani lehet a többit. A fajok esetében ezek a típusegyedek (holotípus), a génuszoknál a típusfajok.

Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században. Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné nevéhez fűződik.

Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliós számot is. A taxonómusok által elsődlegesen leírt és elnevezett élőlényformák (ún. nominális fajok) száma kb. 1,9 millió, de ezek nagy részéről szinte semmit sem tudunk. Az élőlények irdatlan sokféleségéről felhalmozott ismeretanyagot rendszerezés nélkül lehetetlen alkalmazni a mindennapi életben. Rendszerezést nemcsak a többnyire formai és funkcionális leíró jegyek szerint születő tudományos ismeretek, tényanyag, hanem az alkalmazott nevek és elnevezési szabályok is elősegítik, amelyekkel a nevezéktan és a névtudomány foglalkozik.

Ezek a fenti alapon születő szisztematikus összegző leírások vagy nómenklatúrák a tudomány változásával maguk is átalakuláson mennek keresztül. Az élőlények esetében most például a géntérképek alapján másfajta besorolás vagy rendszertan készül, amelyben már kizárólag monofiletikus csoportokat alkalmaznak.

Az élővilág nagy csoportjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi osztályozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állat–Növény felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élőlényeket a Linné-féle rendszertan két nagy világra osztja:

Ennek a rendszernek az alapja, hogy a lény képes-e fotoszintézisre vagy nem. A rendszernek nagy hibája, hogy nem egyértelműen lehet a baktériumokat, az ostorosmoszatokat és a gombákat besorolni.

Prokarióta–Eukarióta felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztályozás alapját később felváltotta a valódi sejtmaggal való rendelkezés. Ez alapján két birodalmat különböztettek meg:

Öt ország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Később létrejött a sokáig domináló úgynevezett „öt ország(five kingdoms) elmélet, amely az élőlényeket öt országra osztja:

  1. Prokarióták (Monera) !
  2. Protiszták (Protista) !
  3. Gombák (Fungi) !
  4. Növények (Plantae) !
  5. Állatok (Animalia) !

Korszerű filogenetikus osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öt ország elméletének egyeduralmát az elmúlt években a legújabb genetikai eredmények alapján, az ún. „három domén(three domains) elmélet váltotta fel:

  1. Baktériumok doménje (Bacteria)
  2. Archeák doménje (Archaea)
  3. Eukarióták doménje (Eukaryota)

Összegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[1]
Chatton 1937
2 birodalom[2]
Copeland 1956
4 ország
[3]
Whittaker 1969
5 ország
[4]
Woese et al. 1977
6 ország
[5]
Woese et al. 1990
3 domén
[6]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia


A taxonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.

Taxon például a gémfélék családja vagy az oroszlán faja.

Korábbi, mégis gyakran használt módszer a fenetikus osztályozás (fenetika) vagy numerikus taxonómia. Ez morfológiai hasonlóságok alapján igyekszik osztályozni az élőlényeket.

Rendszertani alapkategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat a rendszertan hagyományos, alapvető kategóriáit mutatja be. A legtöbb esetben a kategóriákhoz tartózó alkategóriákat a sub- (al-; pl.: alrend) és super- (fő-; pl.: főosztály) előtagokkal képezhetjük, de ezeken kívül sokféle alkategóriát használtak az idők folyamán, és használnak ma is.

Latinul Magyarul
regnum ország
phylum / divisio törzs
classis osztály
ordo rend
familia család
genus nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
species faj

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  2. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  3. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  4. R. H. Whittaker (1969.). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  5. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977.). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  6. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990.). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]