Niger (ország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nigeri Köztársaság
République du Niger
Jamhuriyar Nijar
Niger zászlaja
Niger zászlaja
Niger címere
Niger címere
Nemzeti mottó: Fraternité, Travail, Progrès
(franciául Testvériség, Munka, Fejlődés)
Nemzeti himnusz: La Nigérienne
LocationNiger.svg

Fővárosa Niamey
é. sz. 13° 32′, k. h. 2° 05′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Mahamadou Issoufou
Miniszterelnök Brigi Rafini
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek hausza, fula, gurma, kanuri, zarma, tamasek
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1960. augusztus 3.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 17 831 270 fő (2013)[1]
Rangsorban 63
Becsült 17 138 707 fő (2012. december)
Rangsorban 63
Népsűrűség 12,1 fő/km²
GDP 2011
Összes 6 022 millió USD (143)
Egy főre jutó 399 USD
Földrajzi adatok
Terület 1 267 000 km²
Rangsorban 22
Víz 0,02%%
Időzóna WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel RN
Hívószám 227
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
Internet TLD .ne
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
  • Europlug
  • Type D
  • Type E
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigeri Köztársaság témájú médiaállományokat.

Niger ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (homok- és kősivatag).

Történelem[szerkesztés]

Tubu törzsi nők a Dzsádói-fennsíkon egy régi város romjainál

A kezdetek[szerkesztés]

Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, a régió valamikor fás, 5-6 ezer éve pedig termékeny füves puszta volt.[2] Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok éltek itt; összetett kultúra alakult ki legkésőbb i. e. 10 000 körül.

Feltételezések alapján i. e. 3000 körül néhány száz év alatt száradt ki a Szahara déli területe.[3]

A Szaharán átvezető ősi útvonalakon a római katonai expedíciók is eljutottak a mai Niger középső részéig. A karavánkereskedelem révén a területről sót, aranyat, elefántcsontot és rabszolgákat vittek a Mediterráneumba.[4]

Középkor[szerkesztés]

A 7. századtól az arabok révén terjedt az iszlám szunnita ága. Területét a középkorban is fontos karavánutak szelték át, és több nagy birodalom is kialakult a régióban (Mali, Ghánai).

A Niger folyó mentén a Szongai Birodalom állt fenn a 9. századtól, az Észak-Nigériával határos terület a 11. századtól Zinder és hausza államok része lett. A Csád-tótól északnyugatra fekvő részek Kanem-Bornu államhoz tartoztak.

Újkor[szerkesztés]

A 18-19. században a birodalmak felbomlottak, és Niger mai területe a harcos tuaregek birtoka lett.

A 19. században a tuaregek kapcsolatba kerültek a nyugatiakkal, akkor, amikor az első európaiak - nevezetes közülük a brit Mungo Park és a német Heinrich Bart - felderítették a területet, a Niger folyó forrását keresve. Ekkortól története párhuzamos a többi nyugat-afrikai francia gyarmatéval.

Számos francia expedíció kereste fel a vidéket, majd 1883 és 1899 között katonai erővel meghódították, de csak 1922-re sikerült a tuaregeket teljesen meghódoltatni. Az 1901-ben létrehozott Niger Katonai Territórium 1904-ben Francia Nyugat-Afrika része lett, 1922-ben a felső-szenegáli és nigeri területekből megszervezték Niger Gyarmatot a mai Niger területén. Átmenetileg Felső-Volta (ma Burkina Faso) is ehhez a gyarmathoz tartozott 1932 és 1947 között.

Az országban első ízben megtartott választások után, 1958. augusztus 3-án a Francia Közösség autonóm köztársasága lett, majd 1960. augusztus 3-án elnyerte teljes függetlenségét.

Hamani Diori elnöknek a hatalmát 1974-ben Seyni Kountché ezredes megdöntötte. Az első szabad választásokat csak 1993-ban tartották meg.

Folyik az ipar és az infrastruktúra kiépítése külföldi segítséggel.

Földrajz[szerkesztés]

Niger műholdas képe. Az ország déli része már a Száhel-övezetben fekszik


Domborzat[szerkesztés]

Északkeleten a Dzsádói-fennsík emelkedik, tőle délre-délnyugatra a Tenere található, majd tovább DNy felé az Aïr-masszívum hegyei magasodnak. Az ország nagy része homok- és kősivatag, délen azonban a Niger folyó és a Csád-tó mentén termékenyek a talajok.

Az ország legmagasabb pontja a Bagzane (Mont Idoukal-n-Taghès, 2022 m) az Aïr-hegységben.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország délnyugati részén a Niger folyó gyűjti össze a vizeket és vezeti végső soron az Atlanti-óceánba. A sivatagi területek lefolyástalanok.

Éghajlat[szerkesztés]

Északi, nagyobb részén trópusi sivatagi, déli részén száraz szavanna éghajlat uralkodik. [4]

Dél-Nigerben júniustól októberig tart az esős évszak, az éves csapadék mennyisége csak délen éri el az 500 mm, észak felé fokozaton 50 mm alá csökken, sok helyen évente mindössze 20 mm csapadék hullik. Az Aïr évi 50-200 mm csapadékot kap.[4]

Az év nagy részében – a száraz évszakban – a forró, száraz ÉK-i passzát (harmattan) az uralkodó szél. [4]

Az évi középhőmérséklet (25-28 °C) csekély évi és észak felé növekvő napi ingást mutat. A sivatagban télen ritkán hajnali fagy is előfordul. A legmelegebb hónapok az esős évszak előtt és után vannak 37-42 °C közepes napi csúcsértékkel, 20-23 °C körüli hajnali minimummal. [4] Niamey-ben a januári középhőmérséklet 24 °C, a júliusi 34 °C.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Déli részén az eredetileg elterjedt szárazerdők kipusztultak az égetések és a legeltetés miatt. Helyettük füves területek váltakoznak akáciák és majomkenyérfák alkotta facsoportokkal. Az ország területének zöme félsivatag, sivatag. [4]

Állatvilágában a főemlősök közül megtalálható a törpe fülesmaki, a barkós cerkóf és a nyílt szavannákon jellegzetes huszármajom. A ragadozókat a sivatagi és homoki róka, a hiénakutya, a gepárd, a párduc képviseli. A madarakból előfordul a strucc, a rózsaszínhátú gödény, az afrikai fakókeselyű és a szürke vércse. Jellemző növényevői az afrikai elefánt, a zsiráf, az óriás lantszarvú antilop és a sörényes kecske.[4]

Nigerben a természetvédelmi területek bonyolult hálózata alakult ki. A legrégebbieket még a francia gyarmati uralom idején jelölték ki. Mindkét nemzeti parkja egyúttal része a természeti világörökségnek.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Mahamadou Issoufou, az ország elnöke

Az országnak elnöki köztársaság az államformája. Az ország elnökei:

  • 1960. november 10. – 1974. április 15. Hamani Diori
  • 1974. április 17. – 1987. november 10. Seyni Kountché
  • 1987. november 10. – 1999. május 17. Ali Saïbou
  • 1999 - 2011 Mamadou Tandja
  • 2011 óta Mahamadou Issoufou

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A parlamentben (Assemblée Nationale) a Mouvement National de la Société de Développement (MNSD) párt 38 hellyel, a Convention Démocratique et Sociale (CDS) párt 17 hellyel képviseli magát a 83 fős parlamentben.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Niger hét megyére (département) és a fővárosra van felosztva (zárójelben a főbb települések szerepelnek):

Niger megyéi
  • Agadez (Agadez, Arlit, Bilma)
  • Diffa (Diffa, Maïné-Soroa, N'Guigmi)
  • Dosso (Birni N'Gaouré, Dogon-Doutchi, Dosso, Gaya, Loga)
  • Maradi (Aguié, Dakoro, Guidan-Roumdji, Madarounfa, Mayahi, Tessaoua)
  • Tahoua (Birni N'Konni, Bouza, Illéla, Keita, Madaoua, Tahoua, Tchin-Tabaraden)
  • Tillabéri (Filingué, Ouallam, Say, Téra, Tillabéry)
  • Zinder (Gouré, Magaria, Matamey, Mirria, Tanout)
  • Niamey (főváros)

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
A Nagy Mecset Niamey-ben
Zaria mecsete
Mecset Maradi régiójában
Bororo asszony
Piackép az ország D-i részén Maradiban
Fiatalok egy éjszaki szórakozóhelyen Niameyben
{{{14}}}
Niger népességének növekedése [5]
év népesség növekedés
1960 3,240,000
1970 4,210,000 29.9%
1980 5,578,000 32.5%
1990 7,754,610 39.0%
2000 10,492,569 35.3%
2010 15,203,822 44.9%

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Népsűrűségi térkép (1969) és a fő etnikumok

Etnikailag a népesség [6][7]:

A hauszák délen, délnyugaton élnek. A dzserma nép délnyugaton él, míg a fulbék az egész országban megtalálhatók. A tuaregek az ország 2/3-át kitevő Szaharában élnek. A beri beri (kanuri) nép délkeleten él.[8]

A lakosság 80-94%-a muzulmán, a maradék zöme keresztény és törzsi vallású. [9]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Niamey éjjel
Zöldséges kert a Niger (folyó) mellett, Niamey közelében
Kölessel megpakolt szekér az ország DNY-i részén
Sókaraván dromedárokkal Agadez és Bilma között
Tuareg állattenyésztők a nyájjal
Külszíni uránbánya Arlitban

Általános adatok[szerkesztés]

Niger a világ egyik legkevésbé fejlett országa.[10] Gazdasága főként a mezőgazdaságra épül, amelyen belül kiemelkedő jelentőséggel az önellátást szolgáló gazdálkodás és az állattenyésztés bír. Területe gazdag nyersanyagokban, az ország 2011-ben a világ negyedik legnagyobb uránérc-kitermelője volt.[11] Gyakori problémákat okoznak a természeti csapások (szárazság és árvizek), az elsivatagosodás és a túllegeltetésből származó talajerózió.[12][13]

Tagja a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Uniónak, pénzneme hét további országgal egyetemben a nyugat-afrikai valutaközösségi frank.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság adja az ország bruttó hazai termékének 39,6%-át, de a munkaerő-állomány 90%-át foglalkoztatja. Földterületének csak csekély része művelhető: a 2000-es évek elején összterületének mindössze 2,3%-a volt szántó (és 7,3%-a legelő), és ennek a zöme az ország déli határvidéke közelében található.[13] A legfontosabb termesztett növények az indiai köles, a cirok, a manióka, a földimogyoró illetve a Niger völgyében a rizs. A francia gyarmatosítók hagyatéka a gyapottermesztés. A legfontosabb tenyésztett állatok a juh, a kecske és a szarvasmarha. A csapadék mennyisége nem elégséges és elosztása sem egyenletes, így az ország élelmiszerbehozatalra és segélyekre is szorul.

Ipar[szerkesztés]

Arlitban nagy uránbányák vannak. Világviszonylatban jelentős az uránbányászata. Az uránércet helyben dúsítják, majd Franciaországba exportálják. Vannak foszfát és külszíni szénbányák is.

Fő ágazatok: cement-, tégla- és szappangyártás, textilipar, élelmiszeripar, vegyipar, vágóhidak.[14] A főváros kisüzemei textíliákat, bútort, vegyszereket és feldolgozott élelmiszert állítanak elő. Sok más városban is vannak malmok, bőrcserző-műhelyek.

Külkereskedelem[szerkesztés]

Főbb árucikkek [14]:

  • Import: élelmiszerek, gépek, járművek és alkatrészek, üzemanyag, gabonafélék
  • Export: uránérc, állatállomány, bab, hagyma

Főbb partnerek 2016-ban [14]:

  • Import: Franciaország 28,3%, Kína 16,1%, USA 7,8%, Nigéria 5,8%, Thaiföld 5,8%
  • Export: Franciaország 31,3%, Thaiföld 11,6% , Malajzia 11,1%, Nigéria 9,5%, Mali 5,6%, Kína 5,3%

Kultúra[szerkesztés]

Képek a kultúráról
A zenészek
Ünnepi étkezés
Teaidő. A magasból való öntés a habosításhoz szükséges
Fiatal bororo törzsi (fulbe) férfiak adnak elő egy táncot egy ünnepen
Tuaregek
DK-Nigeri férfi ngonin (xalam) játszik
Hagyományos ház, Zinder
Hagyományos házak Agadezben
Boubou-Hama Nemzeti Múzeum a fővárosban
Sultanat.JPG
Mecset az ország déli részén
Agadez hagyományos mecsete
Falukép, Maradi régiója
Ősi sziklarajz Agadez közelében
Kisiskolások
Óriásposzter az utcán francia nyelven: Minden lányt iskolába!
Felnőttoktatás
Előadás Niamey egy egyetemén

Kulturális világörökség[szerkesztés]

  • Agadez történelmi központja

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Út az ország DNy-i részén
Főút Niameyben, Blvd. Mali Bero

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút nincs az országban. A közúthálózat hossza 10 100 km, a repülőterek száma 9.

Fő repülőtere a Diori Hamani.

Turizmus[szerkesztés]

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Az állami rádió-televízió:

  • Télé Sahel
  • Radio Sahel

Ezenkívül, van a TAL TV és a Radio télévision Ténéré.

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Január 10. Tabaske (Mártírok napja)
Április 11. Mouloud (Maulid) (Mohamed próféta születésnapja)
Április 17. Húsvéthétfő
Április 24. Concord-nap
Május 1. A munka ünnepe
Augusztus 3. A függetlenség napja
Október 22–24. Eid al-Fitr (a ramadán vége)
December 18. A köztársaság napja
December 25. Karácsony

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. https://www.livescience.com/4180-sahara-desert-lush-populated.html
  3. http://www.origo.hu/tudomany/20150702-csad-to-afrika-szahara-edesvizu-to-vizkeszlet.html
  4. ^ a b c d e f g Országok lexikona A-Z, 2007
  5. Institut National de la Statistique - Niger Annuaire Statistique - Démographie
  6. UN Demographics, 2001.
  7. CIA The World Factbook.
  8. http://www.ethnologue.com/country/NE/maps
  9. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ng.html
  10. Niger. UN-OHRLLS, 2008. 06. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  11. World Uranium Mining 2011. World Nuclear Association, 2012. 08. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  12. Niger. CIA World Factbook, 2013. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  13. ^ a b Világatlasz országlexikonnal, 3., javított és bővített kiadás, Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. (2005) 
  14. ^ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ng.html

Források[szerkesztés]

  • A Tudás Fája
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 9639516643

További információk[szerkesztés]