Joghurt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joghurt
Lactobacillus bulgaricus

A joghurt kissé besűrített, 5% zsírtartalmú tejből, egyedi baktériumtenyészettel, úgynevezett joghurtkultúrával történő beoltás után, alvasztással készített tejtermék.

Készítése[szerkesztés]

A joghurt készülhet házilag és ipari gyártással is, mindkét esetben baktériumkultúrát használnak. A joghurtkultúrával beoltott tejet 6-8 órán keresztül körülbelül 42-46 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják, ugyanis a baktériumoknak ezen a hőmérsékleten a leggyorsabb a szaporodásuk. A kész joghurt kialakulásában két baktériumtörzs, a lactobacillus bulgaricus és a streptococcus thermophilus vesz részt.

Színe hófehér, aromája jellegzetes.

A joghurthoz felhasznált tejet pasztörizálják, mert ez az eljárás biztosítja, hogy a tej joghurttá érlelésének az ideje alatt csak a joghurtkultúra baktériumai szaporodnak el, a tejben lévő egyéb szennyező és káros baktériumok viszont nem. Az érlelési folyamat alatt a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá alakítják át, a fehérje pedig megalvad.

Hasznossága[szerkesztés]

Az élő joghurtkultúrával készült joghurt regenerálja a bélflórát,[1] s így nagyon fontos szerepet játszik az emésztésben. Egyes népszerű nézetek szerint a tejtermékek, köztük a joghurt káros hatásúak,[2][3][4] más nézetek szerint viszont alapos kutatások által igazolt állításokról van szó.[5][6][7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 9630507315  
  • Csaba Emese főszerkesztő: Hogy is van ez?: Reader’s Digest Válogatás. Budapest: Reader’s Digest kiadó. 1995. 382. o.   ISBN 9789638475046, ISBN 9638475048

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joghurt témájú médiaállományokat.