Ürülék

Lóürülék

Az ürülék, széklet vagy latinosan fécesz (faeces) az állati vagy emberi emésztés végbélnyíláson keresztül távozó végterméke.

Elnevezései

Az állati ürülék neve általában bélsár; a mezőgazdaságban felhasznált, elsősorban növényevő állatoktól származó ürülék a trágya, a vadászok hagyományosan a latin excrementum szót használták rá. Az ürülék tudományos-orvosi elnevezése az embernél széklet, fekália (fecalia), emberi ürülék, emberi végtermék.

Emberi ürülék

Embereknél az egyén és a körülmények függvényében 2-3 naponta egytől napi több alkalomig történhet a széklet testből történő távozása. (Egészséges anyagcserével rendelkező felnőttek esetében napi kettőtől heti háromig terjedhet. Átlagosan a napi reggeli alkalom a leggyakoribb.) Az ürülék megkeményedése a rutinművelet megnehezedését és meghosszabbodását okozza, ez a székrekedés.

A széklet kinézete, mérete, színe, állaga és szaga nagy változatosságot mutat, elsősorban a bevitt táplálék és az egészségi állapot függvénye. Normálisan félkemény, nyálkás felszínnel. A barna színét az epével ürült bilirubin bomlástermékei, legfőképpen a szterkobilin okozza. A bilirubin az elpusztult vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobin bomlásterméke. Újszülötteknél az ürülék kezdeti sárgászöld színe a meconium (magzatszurok) hatása. Amíg az újszülött szopik, világossárgás marad, és a szaga sem kellemetlen mindaddig, amíg a baba el nem kezd más ételeket is enni. Végül elnyeri az ismerős barna színét.

Életünk folyamán számos különböző fajtájú ürülékkel találkozhatunk. A zöldes szín az ürülék beleinken keresztüli gyors áthaladásának vagy nagy mennyiségű kék vagy zöld táplálék bevitelének a következménye. Az ürülék szürkésfehér színű megjelenése a bilirubin hiányát jelzi (például: epeelzáródás miatt).

A Bristoli Királyi Oktatókórházban (Bristol Royal Infirmary) kifejlesztett székletskála megjelenés és állag alapján hét különböző kategóriába sorolja a humán székletet.

Szag

A kén-hidrogén nagyban hozzájárul az ürülék szagához

Az ürülék kellemetlen szaga a bakteriális működés következménye. A kén-hidrogén mellett a bélflóra számos kén-, nitrogén- és foszfortartalmú szerves vegyületet is előállít, főként indol, szkatol és tiolvegyületeket, amelyek közös tulajdonsága a penetráns szag. Ezek az anyagok a bélgázokban is megtalálhatóak. Az élelmiszerek egyes illatos adalékanyagai, például fűszerek szintén hozzájárulhatnak az ürülék végső szagának a kialakulásához. Az ürülék szaga valószínűleg azért erősen riasztó az emberek számára, mert az érintése vagy fogyasztása a fertőzésveszély kockázatával jár. A rendszeres szellőztetés mellett számos kereskedelmi termék létezik a szag enyhítésére. Egyes koprofág állatok és személyek számára az ürülék vonzó is lehet.

Megjelenése a kultúrában

Irodalmi művek

• Gvadányi József: Rontó Pál, elbeszélő költemény (1793)
• Michel de Ghelderode: Pokoli pompa, színmű (1937)
• Salvador Dalí: Egy zseni naplója, avantgarde önéletírás (2009)
• Deme Zoltán: Türannia, fekete komédia (2009)

Filmek

• Pier Paolo Pasolini: Salò, avagy Szodoma 120 napja (1975)

Kapcsolódó szócikkek

• Koprofília
• WC
• WC-papír
• Vizelet

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ürülék témájú médiaállományokat.

• Werner Pieper: Kakadémia. Az emberi ürülék kultúrtörténete (ford. Meskó Krisztina; Háttér, 1997) ISBN 963-8128-24-0
• Dominique Laporte: History of shit (A széklet története) (MIT Press, 2000) ISBN 0-262-12225-1 (angolul)
• Széklet FAQ (angolul)
• Májbiokémia (angolul)
• Bélszélkultúra: A Legnagyobb Nemzeti Termék hogyan formálja át Amerikát ISBN 1-932595-21-X (angolul)
• Persels, R Ganim – 2004: Ürülék a korai modern irodalomban és művészetekben: Széklettani tanulmányok (angolul)
• Miről árulkodik a széklet? hazipatika.com