Ugrás a tartalomhoz

Mayotte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mayotte
'Mayotte (tengeren túli megye)'
Département d'Outre-Mer de Mayotte
Mayotte zászlaja
Mayotte zászlaja
Mayotte címere
Mayotte címere
Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité
Nemzeti himnusz: La Marseillaise
FővárosaMamoudzou
d. sz. 12° 50′ 35″, k. h. 45° 08′ 18″Koordináták: d. sz. 12° 50′ 35″, k. h. 45° 08′ 18″
Államformaelnöki köztársaság
tengerentúli megye
Vezetők
ElnökEmmanuel Macron
Hivatalos nyelvfrancia
Beszélt nyelvekmahori
gyarmatosítás1843.
függetlenségi népszavazáson a
függetlenség ellen szavaz
1974.
tengerentúli megyei közösség2001.
tengerentúli megye2009 május 29.
Népesség
Népszámlálás szerint320 901 fő (2024)[1]
Rangsorban191
Becsült288 900[2] fő (2021. január)
Rangsorban191
Földrajzi adatok
Terület374 km²
Rangsorban201
Időzóna
(UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznemeuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelF
Hívószám262
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.yt
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mayotte témájú médiaállományokat.

Mayotte (ejtsd: majott) sziget az Indiai-óceánban. Jogilag Franciaország tengerentúli megyéje.

Afrika és Madagaszkár között található, nagyjából mindkettőtől 2–300 km-re, a Mozambiki-csatorna északi kijáratánál. A Comore-szigetek francia kézben maradt tagja.

Nevének eredete[szerkesztés]

Vélemények szerint Mayotte neve talán arab eredetű, s a جزيرة الموت (mavuti) szóösszetételből származik, amelynek jelentése a halál szigete. Az elnevezésre a magyarázat talán a szigetet körülvevő veszélyes korallzátonyokban keresendő.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Mayotte domborzati térképe

Legmagasabb pont: Benara 660 m

Történelem[szerkesztés]

Mayotte szigeten a hasonló nevű szultánságot 1500-ban alapították.

1503-ban a szigetet portugál felfedezők megfigyelték, de nem gyarmatosították.

1832-ben a madagaszkári Iboina korábbi királya, Andriantsoly hódította meg; 1833-ban a szomszédos Mwali (franciául Mohéli sziget) szultánja, I. Abdul Rahman foglalta el. 1836-ban az utolsó helyi szultán helyreállította függetlenségét. Mayotte a Comore-szigetek többi része előtt jóval korábban, 1843-ban került Franciaország birtokába.

1974-ben a Comore-szigetek többi része független ország lett. A szigetcsoport egyetlen szigete volt, amely 1974-ben és 1976-ban a Franciaországgal fennálló kötelékek megtartása mellett szavazott (63,8%, illetve 99,4% arányban). A Comore-szigetek állam fenntartja igényét Mayotte-szigetre. 1976-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsában a 15 tagból 11 szavazatával elismerte Comore-szigetek szuverenitását Mayotte felett, de Franciaország megvétózta a határozatot (2004-ig ez volt az utolsó alkalom, hogy élt vétójogával.)

Mayotte helyzete nehezen kezelhető Franciaország számára: míg a helyi lakosság nagy többsége nem kívánja a függetlenséget Franciaországtól és nem akar a Comore-szigetekhez csatlakozni, Franciaországot a volt gyarmatok baloldali kormányai azért bírálják, mert Mayotte még mindig Franciaországhoz tartozik. Ráadásul Mayotte helyi közigazgatása a muszlim szokásjog alapján működik, amit rendkívül nehéz a francia jogrendszerbe integrálni, ezenkívül jelentős költséget jelentene a szigetlakók életszínvonalának a franciaországihoz közelítése. Ezen okok miatt a francia törvények csak akkor érvényesek Mayotte-on, ha azt egy záradékban külön kiterjesztik reá.

Mayotte státusa 2001-ben nagyon közel került a franciaországi megyékéhez, bár a szigetet továbbra is követeli a Comore-szigetek. A megyéhez hasonló státuszt népszavazáson Mayotte lakóinak 73%-a fogadta el. A 2003-as francia alkotmánymódosítás után Mayotte tengerentúli közösség lett, de fennmaradt megyei tanácsa. 2009. március 29-én megtartott népszavazás 95%-os pozitív szavazat alapján 2011. március 31-től Franciaország ötödik tengerentúli megyéjévé és régiójává vált.[4][5][6]

Lakosság, nyelv és vallás[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság fele 20 év alatti fiatal. A döntő többséget az afrikaiak teszik ki. Mindannyian a mahori más néven szuahéli törzs tagjai. Ezenkívül még csekély számú francia származású (európai) fehér él még itt.

Nyelv[szerkesztés]

A hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a mahorit is.

Vallás[szerkesztés]

A lakosság 97%-a szunnita muszlim, a maradék 3% keresztény.

Gazdaság[szerkesztés]

Mezőgazdaságát a vanília, cukornád, kávé és kopra termesztése jellemzi. Emellett jelentős a halászat és az állattenyésztés is. Az erdők ylang-ylang fáinak olaja (parfümnyersanyag) fontos exportcikk. A sziget gazdasága és jövőbeli fejlesztése függ Franciaország támogatásaitól, a sziget izoláltsága megakadályozza a turizmus fejlesztését.

Népesség[szerkesztés]

2024
320 901

A sziget lakossága gyorsan növekszik a közeli afrikai szárazföldről (főleg a Comore-szigeteken keresztül) történő intenzív bevándorlás miatt. 2018-ban a lakosság fele már külföldi születésű személy volt.[7] A bevándorlás fékezésére a francia kormány 2024 februárjában rendelettel megszüntette annak lehetőségét, hogy külföldi illetőségű személyek Mayotte-on született gyermekei automatikusan francia állampolgárságot kapjanak. A rendelet törvényerőre emelkedéséhez a kormány alkotmánymódosítást kezdeményezett.[8][9]

Közlekedés[szerkesztés]

Mayotte közlekedési térképe
Sada
A független Mayotte-nak szánt nem hivatalos lobogó
  • Közutak hossza: 93 km
  • Repülőterek száma: 1
  • Kikötők száma: 1

Turizmus[szerkesztés]

Javasolt oltások Mayotte-re utazóknak:

Malária elleni gyógyszer.

Sport[szerkesztés]

Lásd: Mayotte-i labdarúgó-válogatott

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.insee.fr/fr/statistiques/fichier/7752095/estim-pop-nreg-sexe-gca-1975-2024.xls
  2. 2012-es népszámlálási adat
  3. Mayotte: Under the Baobabs − X-Ray Mag
  4. http://www.lemonde.fr/politique/article/2011/03/31/mayotte-embrouillamini-autour-de-son-accession-au-statut-de-departement_1501415_823448.html#ens_id=1468778
  5. Bien que le quorum n'ait pas été atteint lors de la première réunion du Conseil Général de l'ile qui devait désigner un nouveau président et lancer officiellement le nouveau statut de Mayotte (cette réunion est reportée au 3 avril), le gouvernement français considère que le 101e département français a bien été crée le jeudi 31 mars puisque l'article 37 de la loi n° 2010-1487 du 7 décembre 2010 relative au Département de Mayotte prévoit simplement que "Hormis celles de ses articles 30 à 35, les dispositions de la présente loi entrent en vigueur à compter de la première réunion suivant le renouvellement du conseil général de Mayotte en 2011."
  6. Le Monde.fr "Mayotte accède à son statut de département dans la confusion", consulté le 31/03/2011
  7. Claude-Valentin Marie, Didier Breton, Maude Crouzet (2019. január 10.). „More than half of all adults living in Mayotte were born elsewhere” (angol nyelven). Population & Societies 560. [2024. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 9.)  
  8. Reuters: In bid to curb immigration, France to scrap birthright citizenship in Mayotte (angol nyelven). Reuters, 2024. február 11. [2024. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
  9. Mayotte Migration Profiles. Part I. Global legal instruments related to international migration (angol nyelven) (PDF). esa.un.org (UN Department of Economic and Social Affairs), 2015. (Hozzáférés: 2023. március 9.)

Források[szerkesztés]

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
  • A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008

További információk[szerkesztés]