Tristan da Cunha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tristan da Cunha
Tristan da Cunha
Tristan da Cunha zászlaja
Tristan da Cunha zászlaja
Tristan da Cunha címere
Tristan da Cunha címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Fővárosa Edinburgh of the Seven Seas
d. sz. 37° 06′, ny. h. 12° 17′
Államforma Az Egyesült Királyság tengerentúli területe
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Andrew Gurr
Adminisztrátor David Morley
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint 293 fő (2016)
Becsült270[1]
Népsűrűség1.3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület207 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Font sterling (GBP)
Internet TLD.sh
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tristan da Cunha témájú médiaállományokat.

Tristan da Cunha térképe

Tristan da Cunha vulkanikus szigetcsoport, illetve annak főszigete a dél-Atlanti-óceánon, 2816 kilométerre Dél-Afrikától és 3360 kilométerre Dél-Amerikától. Tristan da Cunha legmagasabb pontja: Queen Mary's Peak, 2062 m. A világ legelszigeteltebb lakott településének számít, a legközelebbi falu 2460 kilométerre északra, Szent Ilona szigetén van.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Földrajza[szerkesztés]

A fősziget egy 2062 méter magas, 11 kilométeres átmérőjű kör alaprajzú vulkáni kúp. Oldalai meredekek, speciális felszerelés nélkül csak néhány helyen lehet rá felkapaszkodni. A kúp tövénél másodlagos vulkáni kitörések nyomán kisebb platók keletkeztek. A legnagyobb sík terület 6 kilométer hosszú és 600 méter széles. Itt élnek a sziget lakosai az Edinburgh of the Seven Seas nevű faluban, amit általában csak „a településnek” neveznek.[2] Éghajlata hűvös, viharos, csapadékos, de igazán hideg soha nincsen. A növényzet ezért szinte szubtrópusi. A fauna viszont az Antarktisz „közelsége” miatt szubarktikus, fókák, pingvinek, albatroszok élnek a szigeten. Több endemikus, röpképtelen madárfaj is kialakult az elszigeteltség körülményei között.[2]

Tristan da Cunha fő szigetének műholdas képe

Története[szerkesztés]

A szigetcsoportot Tristão da Cunha portugál admirális fedezte fel 1506-ban, partraszállását azonban a viharos tenger nem tette lehetővé. Az Atlanti-óceán viharainak gyakran kitett, lakatlan szigetcsoportot elsőként 1767-ben francia hajósok térképezték fel. Első állandó lakosa és egyben tulajdonosa, az 1810-ben idetelepedett amerikai Jonathan Lambert volt, akinek 1812-ben bekövetkezett halálát követően 1816-ban Nagy-Britanniához csatolták. A Szent Ilona szigeten száműzetésben élő Bonaparte Napóleon őrzésére az angolok helyőrséget telepítettek Tristan da Cunha szigetre, de a száműzött 1821-ben bekövetkezett halálát követően a helyőrséget áthelyezték, csak néhány telepes, William Glass és felesége valamint két társa maradtak a szigeten. Lakóinak száma 1897-ben 64-re, 1909-ben 95-re emelkedett.

Közigazgatás[szerkesztés]

Közigazgatásilag Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha brit tengerentúli terület autonóm része.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi lakosság halászatból (pl.: a legjobbnak tartott languszta, Jasus paulensis, mely a címerében is szerepel), és hajójavításból él, valamint jelentős bevétele származik a bélyegkibocsátásból. A lakók önellátásra rendezkedtek be.

Demográfia[szerkesztés]

A szigetek népessége 271 fő, őseik az Egyesült Királyságból, Hollandiából, az Amerikai Egyesült Államokból és Olaszországból származtak.[3] Legnépesebb város (egyben az egyetlen település): Edinburgh of the Seven Seas. A lakosok 2003-ig összesen 7 családnevet viseltek (Glass, Hagan, Repetto, Lavarello, Swain, Green, Rogers), a kb. 80 család rokona egymásnak.[4]

Vallások[szerkesztés]

Legfőbb vallások az anglikán és a katolikus kereszténység.

Nyelvek[szerkesztés]

Hivatalos nyelv az angol.

Népsűrűség[szerkesztés]

A szigetcsoport népsűrűsége 1,3 fő/km².

Közlekedés[szerkesztés]

Egyetlen kikötő létesít kapcsolatot a külvilággal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A lakosság 100%-ban európai. Mindannyian az Egyesült Királyságból bevándorolt angolok. Forrás: A világ országai, Nyír-Karta BT, 2008
  2. ^ a b c Meurs, i. m. 53. old.
  3. Genealogy and genes: tracing the founding fathers of Tristan da Cunha, European Journal of Human Genetics
  4. The Basement Geographer: Tristan da Cunha: Living Adrift in the Atlantic

Források[szerkesztés]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963 951663 5
  • Meurs, Rinie van. Polar Odyssey. Haarlem: GMB Uitgeverij (2000). ISBN 90-7434531-X 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]