Guernsey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 49° 27′ 25″, ny. h. 2° 34′ 28″

Guernsey Bailiffség
Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
Guernsey zászlaja
Guernsey zászlaja
 Guernsey címere
Guernsey címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Fővárosa Saint Peter Port
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′
Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Államfő II. Erzsébet brit királynő
főkormányzó Sir John Foley
miniszterelnök Laurie Morgan
Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)
Népesség
Népszámlálás szerint 65 345 fő (2012)
Rangsorban 212
Becsült 63 085[1] fő (2012. március)
Rangsorban 212
Népsűrűség 836,3 fő/km²
GDP
Összes 2,57 milliárd $
Egy főre jutó 40 000 $
Földrajzi adatok
Terület 78 km²
Időzóna GMT (UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem guernsey-i font (GBP)
Hívószám 44-1481
Internet TLD .gg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Location map Guernsey.png

Guernsey ([ˈgɜːnzɪ], angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége, nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés]

A Guernsey Bailiffség szigetei
Guernsey a magasból
Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

Guernsey-hez tartoznak még a következő szigetek:

Történelem[szerkesztés]

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

Ház Guernsey-n

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek mindenáron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Sorszám Név Lakosság (2001) Terület(km²) Térkép
1 Kastel 8 975 10
Guernsey közigazgatási felosztása
2 Forest 1549 4,2
3 St. Andree 2 409 4,4
4 St. Martin 6 267 7,3
5 St. Peter Port 16 488 6,5
6 St. Pierre di Bojis 2 188 6,2
7 St. Samson 8 592 6,0
8 St. Savioir 2 696 6,2
9 Tortval 973 3,1
10 Vale 9 573 8,8

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi.

Népesség[szerkesztés]

Hagyományos néptánc
  • Népsűrűség: 732 fő/km²
  • Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 200 km
  • Vasútvonalak hossza: 5 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 2

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey témájú médiaállományokat.